Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1940-08-05 / 8. szám

VEXiiÉGLŐSÖR LAPJA 1940. augusztus 5. nem lielypénz címén neki, hanem kamat vagy haszonrészesedés címén K.-nénak fizette, aki a felperes óvadéka fejében 8500 pengőt bocsátott az alperes rendelkezésére. Annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a felperest az alperessel kötött megegyezésen alapuló biztosítékadás kötelezettsége ter­helte-e és ennekfolytán K.-nénak az alperes­nél levő pénzét a maga óvadéka fejében le- kötötte-e, vagy pedig az alperes a felperes munkabérének megrövidítésével K.-nétől a maga javára folytatólagosan is, előnyös pénzhasználatot biztosított-e, jelentősége le­het magának az összeg nagyságának is, ha ez egyáltalán nem állana arányban a bizto­sítani kívánt követelés mértékével, tehát magával az óvadéknyujtás céljával és meg­haladná az óvadéknak a jogszabály által megszabott mértékét. A fellebbezési bíróság azonban ezt a kérdést nem részesítette meg­felelő tárgyalásban és nem derítette ki azo­kat a körülményeket, amelyekből függően a tárgyi jog az óvadék nagyságát — eseten- kint különbözően — meghatározza. A 77.724/1928. K. M. számú rendelet 1. §-a szerint pénzkezelés esetén az óvadék össze­gét annak az összegnek háromszorosában szabad megállapítani, amely összegről az al­kalmazott naponkint elszámol; anyagkezelés esetében pedig az óvadék összegét az alkal­mazott kezelése alatt álló anyagok értéké­nek legfeljebb 10°/o-ában, míg az üzemhez tartozó beszerzési és felszerelési tárgyaknak elszámolás kötelezettsége mellett való keze­lése vagy gondozása esetében az óvadék ösz- szegét legfeljebb a kezelt vagy gondozott vagyontárgyak beszerzési értékének 5°/o-ában szabad megállapítani. Felmerült az a kérdés, hogy a felperes­nek a pénzkezelésen kívül szolgálati felada­taik közé tartozott-e bizonyos anyagkezelés is és elszámolás kötelezettségével átvett-e s milyen üzemi berendezéseket és felszerelési tárgyakat? Ezeknek a körülményeknek is­merete nélkül nem lehet megállapítani, hogy a perbeli esetben az alperes milyen összegű biztosítékot kívánhatott és a 8500 pengőnek már a nagysága is rácáfol-e az óvadékjel­legre? A fellebbezési bíróság ezeket a kérdése­ket nem derítette ki, de nem állapított meg tényállást a felek között vitás, abban a kér­désben sem, hogy a felperes K.-né 8500 pen­gőjének visszafizetése után is fizette-e napi 8 pengőt éspedig kinek a kezéhez s illetve kinek a javára, enélkül pedig az ügynek a „helypénz“ fizetésére vonatkozó része vég­eldöntésre vonatkozó része végeldöntésre an­nak ellenére sem alkalmas, hogy a felperes K.-né ellen -— az utóbbinak tanúvallomása szerint — fölvett kamattöbblet visszafizetése iránt pert indított. A nevezettnek netáni visszafizetési kötelezettsége ugyanis egyma­gában nem szünteti meg az alperesnek az ügylét semmiségéből eredő kötelezettségét. — (C. II. 1317/1940. — 1940. fiBBIISIII KfS K Efff'I IKCiBIBBIBBIBClIBBBG BSIBBBBCIBBBIBVBB fit’ll füll Itt ISI 111 IIIIIIIIIIIIBIIIIBIIIB MI ÚJSÁG? Az Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács báró Waldbott Kelemen elnöklete alatt ülést tartott. Az elnök megnyitójában kiemelte azokat az indokokat, amelyek a Tanács újjá­alakítását megkívánták, majd ismertette a Tanács régebbi működését, a hegyközségek­kel való kapcsolatát és vázolta jövőbeli mun­kásságának kereteit. A Tanács részletesen letárgyalta a szőlő- és borgazdaság időszerű kérdéseit és több hozzászólás után elhatá- j rozta, hogy javaslatait fölterjeszti a földmí- velésügyi miniszterhez. A Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanács jelentése szerint Tokajhegyalja szőlőtermelésének 75 százaléka semmisült meg. Amit a peronosz- pora pusztításától többszörös permetezéssel megmentettek, azt most a lisztharmat pusz­tította el nagyrészben. A lisztharmat a két hét óta tartó nedves, ködös idő és a többször megismétlődő hideg eső következtében lépett fel. A védekezés ellene szinte lehetetlen és így a tokaji szőlők termése az idén egészen minimális lesz. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kereskedelmi miniszterhez emlékiratot in­tézett, amelyben vázolta a burgonyagazdál­kodás helyzetét és az ellátással kapcsolatban — különösen fővárosi vonatkozásban — ta­pasztalt nehézségeket. A kamara a nehézsé­gek elhárítása érdekében indítványozza, hogy a burgonya értékesítésével megbízott szerv bizonyos irányelvek alapján működ­jék, különösképpen hasson oda, hogy a fel­hozatal körül tapasztalt érthetetlen és ■ káros kihatású ingadozások szűnjenek meg. A téli -szállítási kiesések ellensúlyozására gondos­kodjék az értékesítési szerv megfelelő nagy­ságú burgonyakészlet raktáron tartásáról. Féiiwes Előadások mindennap Világvárosi m üs o r l A kamara indítványozza, hogy a kereske­delmi miniszter tegyen lépéseket a növény- termelési hivatal eddigi igen sikeresnek bi­zonyult vetőmag-akciójának lehetőleg minél szélesebb keretekben való kiterjesztésére, hogy ezáltal a termelés fokozódó minőségi igényeknek megfelelhessen. Az emlékirat vé­gül felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a burgonya és a takarmány ára között ma­radjon fenn az egyensúly, mert ha ez az egyensúly a burgonya hátrányára eltolódik, akkor nagymennyiségű olyan burgonya ke- j rülhet takarmány céljából feletetésre, amely különben ipari és esetleg fogyasztási célokra szolgálhatna. Jelentkezés a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra. A földművelésügyi minisztérium a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra 1940—41. tanévre pályázatot hirdet. Az egy­éves tanfolyamra rendes hallgatókul azok vehetők fel, akik valamelyik gazdasági aka­démián, vagy a műszaki és gazdaságtudo­mányi egyetem mezőgazdasági fakultásán oklevelet szereztek, vagy akik a szarvasi kö­zépfokú gazdasági tanintézet képesítő vizs­gáját jeles eredménnyel letettek, végül azok, akik a kertészeti akadémián oklevelet sze­reztek. A rendkívüli hallgatóknak legalább középiskolai érettségi bizonyítvánnyal, vagy középfokú gazdasági tanintézeti képesítéssel kell rendelkezni. A tanfolyam internátussal rendelkezik. A pályázati határidő augusztus 31. Bővebb felvilágosítást ad a tanfolyam igazgatósága (Budapest,- II., Hermán Ottó­éit 15.). Háborús idegenforgalom címen tartott elő­adást a Külügyi Társaságban dr. Markos Béla, a Székesfőváros Idegenforgalmi Hiva­talának vezetője. Fejtegetéseiből azt a követ­keztetést vonta le, hogy nekünk, magyarok­nak arra kell törekednünk, hogy eddigi ered­ményes idegenforgalmi tevékenységünk a háborús viszonyok közepette se akadjon meg. Belső idegenforgalmi szervezetünk tökélete­sítésével .és külföldi propagandánk folyto­nosságával kell a helyünket biztosítanunk abban az idegenforgalmi versenyben, amely a mostani háború elmúltával egészen bizto­san éij és az eddiginél sokkal nagyobb ide­gentömegeket fog jelenteni Magyarország I számára is. szabályosan ültetett 400 db. bő termő fajgyümölcsfával, felszereléssel, nagy borházzal, elegendő épületekkel, vonat* megálló és telefon a birtokon. Saját termésű bevezetett forgalmas borkiméréssel Cegléden a piactéren. Buda* pesttől autón egy óra, vonat= tál 2 óra, köves éit mellett Feldmann Aladár, Cegléd Kisipari Kiviteli Intézet nyilvántartja az exportképes kisiparosokat és állandóan fel­kelti a külföldi vevők érdeklődését a magyar kisipari termékek iránt. Olasz-, német- és an­golnyelvű katalógust szerkesztettek^ gyö­nyörű fényképekkel, amelyből a külföldiek könnyen kiválogathatják, mire van szüksé­gük. Az intézet minden tekintetben támo­gatja a kisiparosokat, segítségükre van az export lebonyolításában, közli velük, hogy az egyes országok milyen cikkek iránt ér­deklődnek. Az intézet ezért a segítségért sem jutalékot, sem költségmegtérítést nem kíván. Székhelye: Budapest, V., Szemere-u. 6. Az érdeklődő kisiparosok ide forduljanak felvi­lágosításért. A méz legmagasabb ára. A cukorhiánnyal kapcsolatos esetleges spekuláció megakadá­lyozására az árkormánybiztos megállapí­totta a színméz legmagasabb árát. A perge­tett méz ára eszerint a következő: Termelők által felszámítható legmagasabb ár viszont­eladók részére történő eladásnál ab feladó- állomás 1‘60 P/kg. Termelők által felszámít­ható legmagasabb ár fogyasztók részére 5 ' kg, vagy annál kisebb tételekben történő el­adás esetén ab termelő lakása, vagy telep­helye 2 P/kg. Budapesti nagykereskedői ár 50 kg, vagy annál nagyobb tételben történő eladás esetén, házhoz szállítva 2’02 P/kg. Bu­dapesti nagykereskedői áj' 50 kg-nál kisebb tételben történő eladás esetén, házhoz szál­lítva 2’06 P/kg. Budapesti kiskereskedői el­adási ár ab kiskereskedő üzlete 2'40 P/kg. A Budapestre megállapított nagy- és kiskeres­kedői árak érvényesek Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospa­lota, Újpest, Albertfalva, Csepel, Kelenvölgy, Mátyásföld, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákosszentmihály, Rákoskereszt­úr és Sashalom területére is. A méz vidéki kereskedők által felszámítható legmagasabb ára úgy állapítandó meg, hogy az áru ön­költségéhez a következő kereskedői ártöbblet számítható: Viszonteladóknak történő eladás­nál ab raktár 15°/o. Az őszi Vásárt szeptember 5-től 16-ig tartják meg. A kereskedelmi minisztérium által kibocsá­tott engedélyokirat szerint ez az intézmény, mely rövidített névként ezentúl hivatalosan is használhatja az „Őszi Vásár“ elnevezést, ez évben is csak belföldi cégek jelentkezését fogadhatja el. Az Őszi Vásárt a rendezőség ez évben is a városligeti Iparcsarnokban, a vele egybeépített „Fővárosi Csarnokiban és a szükséghez képest, az e két épület körül fekvő parkterületen tartja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom