Vendéglősök Lapja, 1940 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1940-06-05 / 6. szám
5«. ÉVFOLYAM O. SZÁM 1940. JÚNIUS 5 Vendéglátó ipari szaklap inimiiiiiMniaiw ii^s *i i iiaiiMWMaaigafflitaMtfiiNWMiiiiattMgceBaMaBBM« M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 15.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj Téiévre 8 pengő, effész évre 12 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasáhmilliméterenkint HIVATALOS ÓRÁK: OÉ LELŐTT ÍO ÓRÁTÓL 13 ÓRÁI« MB——IIIWP* 11111 IliMMBMBMBBBBMMMMHBMPBBBMBBBBIMWHanBMBBBBlBWPBBBBgBMBWMWMMMMMHBBBWBMMBORHMttfggra I imilTíl t\W\m TIITIH—I 1LÁPÍTOTTA: IHÁSZ fiTÖRHI Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 13—22—81 Lassú áremelkedés adatait ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi árjelző kimutatás. Ez az emelkedés általában hatásában kisebb jelentőségű. Ugyanis a nagykereskedelmi árak jelzőszáma f. évi április hó végén 94‘3 volt a március havi 93‘6-del szemben. Ezt a 07 pont emelkedést a mezőgazdasági és az ipari cikkek árának kisfokit szilárdulása idézte elő. A létfenntartási költség jelzőszáma pedig április hó végén lakásbérrel együtt 105’5 volt, míg a márciusi jelzőszám 105‘4. Lakásbér nélkül az áprilisi jelzőszám 11U6, a márciusi 111'4-del szemben. A jelzőszámok alig mutatnak változást. Ezzel az általánosan megállapított csekély áremelkedéssel szemben a vendéglátó ipar azt tapasztalja, hogy bizonyos élelmicikkek ára indokolatlanul magas. Például a zöldségfélék és a tojás árai. A zöldségfélékből ezideig kevés került a piacra és ez lehet az áremelkedés oka. Ellentétben a tojás áránál úgylátszik a spekuláció idézte elő a szokatlan áremelkedést, mert egyéb körülmény nem indokolja a tojás magas árát. Ha a szabad kereslet és kínálat nem rendezi e kérdést, úgy bizonyára a tojásértékesítés szabályozására kerül majd sor. Ez úgy a termelőre, mint a fogyasztóra előnyt jelentene, mert az egyenletesebb áralakulásnál a spekuláció nem érvényesülhet. Sajnos a spekuláció ki- aknázárása mindig akad bizonyos terület, aminek a kárát az adott esetben a fogyasztó és a vendéglátó ipar érzi. Egyébként Kacsoh Bálint, az ár- ellenőrzés országos kormánybiztosa érdekes cikket írt a minap az árak és munkabérek összefüggéséről és ebben megállapította, hogy a kormány először a vagyont, azután a nagyobb jövedelmeket terhelte meg és csak utolsósorban folyamodott a közvetett adók felemeléséhez. Erre a lépésre pedig szükség volt. A közvetett adók felemelése nyomán bizonyára az árakban kisebb arányú változás várható. Helytelen volna, mondta a kormánybiztos úr, ha a pénzügyi intézkedések miatt jelentkező áremelkedést a munkabérekre akarnák áthárítani és ebből a célból a munkabér felemelését kívánnák. Az adott viszonyok mellett Az 1921 : IX. t.-c. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1- §• (1) A belföldön termelt, vagy a külföldről behozott sör után söradó és kincstári részesedés címén a sörlé minden hektoliterje és a 100 fokú cukormérő minden foka után (hektoliterfok ex- trakt tartalom) a jelen rendeletem hatálybalép- tétől kezdve összesen 1 pengőt kell fizetni. (2) A sörnek a vámvonalon át adóvisszatérítés mellett való kivitelénél mindazokban az esetekben, amelyekben a vámvonalon át kivitt sör után az 1920 : IV. t.-c. 21. §-a, illetőleg az 1926. évi 158.272 IX. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében hekto- literenkint 8 pengő kerülne visszatérítésre, söradó és kincstári részesedés fejében összesen hektoliterenkint 10 pengőt kell visszatéríteni; azokban az esetekben pedig, amelyekben az adó- visszatérítést a most idézett törvénycikk és rendelet hivatkozott §-ai értelmében 80 fillér alapula munkabéremelést a költségtényezők olyan emelkedésének kell felfogni, amely áremelést von maga után. A munkásságnak emiatt tehát semmi haszna sem volna a munkabéremelésből, ellenben olyan körforgást indítana meg, amely a gazdasági és pénzügyi egyensúlyt veszélyeztetné. A vendéglátó ipar megértéssel és elismeréssel fogadta a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökének legutóbb a kormány gazdaságpolitikájáról mondott megállapításait, amely szerint az ipar és kereskedelem teljes megértéssel kíséri a kormány politikáját, amely a nemzeti védelem költségeinek tetemes részét adóemelésekkel kívánja fedezni. vétele mellett kell kiszámítani, a visszatérítés kiszámításának alapjául söradó és kincstári részesedés címén összesen 1 pengőt kell számításba venni. (3) A-megromlott és emberi élvezetre teljesen alkalmatlanná vált sör után mindazokban az esetekben, amikor a visszatérítés átalányösszegben történik, a sör minden hektoliterje után 8 P 30 fillér visszafizetése engedélyezhető. A sörlé eredeti extrakttartalma alapján engedélyezett, illetve igényelt visszatérítésnél pedig a visszatérítendő összeget minden megállapított hektoliterfok extrakttartalom után 1 pengővel kell számításba venni. • 2. §. Jelen rendeletem kihirdetése napján lép életbe és életbelépésével a 158.272/1926. IX. számú pénzügyminiszteri rendelet érvényét veszti. Budapest, 1940. évi május hó 8-án. Dr. Reményi-Schneller Lajos s. k. m. kir. pénzügyminiszter. A sör után fizetendő kincstári részesedés újabb szabályozása. A m. kir. pénzügyminiszter U940. évi 1216. P. M. Xa. jö. számú rendelete. POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Állapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
