Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-03-05 / 3. szám

55. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1930. MÁRCIUS 5 w sr^ HK eiidéglátó ipax*i szaklap § M. kir. postatakarékpénztár csekkszama 45.255 | \ Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj R 1 félévre 8 pengő, egész évre S3 pengő | Hirdetési díj sző v eg o Id a 1 o n 50 filler, 1 1 hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint 1 ALAPÍTOTTA : IHÁSZ enrÖRGY Szerkesztőség es kiadóhivatal: 1 BUDAPEST, IX., VTOLA-UTCA 3. SZÁM Teletonszám: 13—22—KI HIVATALOS ŐIÍÁK: DÉLELŐTT 1« ÓBÁTŐL 13 ŐBÁI6 A kisiparosság; boldogulásának biztosítását a kormány elsőrendű követelménynek tekinti. Mondta a legutóbbi iparos nagygyűlésen Kunder Antal miniszter. Továbbá kijelentette, hogy nem ismer olyan gazdaságpolitikát, amelynek alapján az élő nemzet testének egy részét több,. mint 200.000 főnyi önálló iparost és ugyanannyi segédet és tanoncot és a belőlük élő eltartottak százezreit nemzeti és gazda­sági szempontból ne venné figyelembe. A kisiparosnak nemcsak nemzeti szem­pontból van nagy hivatása, hanem meg van a maga létjogosultsága és becsületes élet­iehetősége a gazdasági téren is, mert helyes vezetés és irányítás mellett a kisipar a maga lábán is meg tud állni a legélesebb gazdasági versenyben. Mindez a megállapítás a vendéglátó­iparra is vonatkozik. Hiszen az élelmiszerek, bor, sör és egyéb szeszes italok kiszolgálá­sával, valamint a szállásadással nagyban elősegíti a vendéglátóipar számos kézműipar boldogulását. Különösen pedig az idegen- forgalom fellendítése körül teljesít a vendég­látó ipar elsőrangú feladatot, amivel nagyban fokozza a gazdasági élet vérkeringésének emelkedését. A kisipar további fejlődésére nézve a miniszter utalt elsősorban arra, hogy a szellemi felkészültség fokozását minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell segíteni, de ugyanakkor az iparosság anyagi felkészültségét is biztosí­tanunk kell. Gondoskodnunk kell — mon­dotta a miniszter — a tőkehiány enyhítéséről, a kisiparosság hitelellátásáról, a racionális berendezések és gépek elterjesztéséről, az egészséges és célszerű műhelyek létesítésének elősegítéséről, a nyersanyagbeszerzés és érté­kesítés szervezéséről. De kétségtelen az is, hogy nemzetgazdasági érdekeken túlmenően törődnünk kell az önálló kisiparossággal azért is, mert a nemzet legértékesebb pillérei az önálló kisexistenciák, amelyeknek meg­erősítése a kormányzat egyik legfontosabb feladatát képezi. A kisiparosság szoriális problémái sem hagyhatók figyelmen kívül. Végül a feladatoknak egyik csoportját képezik azok az intézkedések, amelyek a kisiparosság pillanatnyi válságos helyzetén vannak hivatva segíteni. Addig — mondotta a miniszter— amíg a kisiparosság szellemi és A m. kir. minisztérium az 1938 : XXXIV. t.-c. 4. §-ában foglalt, valamint az 1931 : XXVI. t.-c. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1938 : XV. t.-c. 9. §-ában meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : A magyar ipari jogszabályok hatálya. 1. §. (1) A magyar Szent Koronához vissza­csatolt felvidéki területeken (az alábbiakban : visszacsatolt terület) az ipar — ideértve a keres­kedést is —gyakorlása tekintetében a 9330/1938. M. E. számú rendelet 29. §-ának (1) bekezdésével a visszacsatolt területre kiterjesztett magyar országos érvényű ipari közigazgatási jogszabályo­kat (az alábbiakban : magyar ipari jogszabályok) a jelen rendeletben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A jelen rendeletben cseh-sziovák ipari jog­szabályok alatt a visszacsatolt területen az 1938. évi november hó 2. napján hatályban volt ipari közigazgatási jogszabályokat kell érteni. Az iparjogosítványok hatálya. 2. §. (1) Akik a visszacsatolt területen az 1938. évi december hó 22. napja előtt kaptak iparnak anyagi felkészültsége a kívánatos színvonalat el nem érte, kötelessége a kormányzatnak megvédelmezni ezt a réteget az egyenlőtlen eszközökkel folyó verseny súlyos kihatásaival szemben. Sajnos, a vendéglátóiparfejlődését számos adó és szociális teher akadályozza. De remél­jük, hogy a kormány végre figyelembe, veszi a vendéglátóipar teherbíró képességét és ehhez mérten rójják rá a közterheket. A miniszter úr alapos és körültekintő kijelen­tései erre a reményre félj ogosítanak bennlinke 1:. gyakorlására iparjogosítványt (iparigazolványt vagy iparengedélyt), az ipart az eredeti iparjogo­sítványok alapján az 1100/1939. M. E. számú rendeletnek megfelelően az 1939. évi július hó 1-ig folytathatják. Az 1922 : XII. t.-c. 14. §-a első bekezdésének 9. pontjában és 34. §-a első bekez­désének 16. pontjában említett iparokra a 860. 1939. M. E. számú rendelet rendelkezései irány­adók. (2) A cseh-sziovák ipari jogszabályoknak az ipar munkakörét vagy üzletkörét (az ipari jogok terjedelmét) megállapító, valamint az ipar gyakor­lására vonatkozó rendelkezéseit az 1939. évi december hó 31. napjáig kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdésben megállapított határidőt az illetékes miniszter egyes rendelkezések tekin­tetében megrövidítheti vagy meghosszabbíthatja. (4) Az (1) bekezdésben említett iparosok a „mester“ cím használatára jogosultak. Az ipari képesítés. 3. §. Akik a visszacsatolt területen az 1938. évi december hó 22. napja előtt vagy az 1100/1939 M. E. számú rendelet szerint kapott iparjogosít, vány alapján a magyar ipari jogszabályok szerint A Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken az ipar (kereskedés) gyakorlásának, valamint az ipartestületi szervezet kiépítésének átmeneti szabályozása. A m. kir. minisztérium. 1937. M. E. számú rendelet. POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I Telefon: 1-484-62 Budap@Sf-KŐIháliya9 Előd ucca szám. Älapittatott 1869. évben. | Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. I Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom