Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-04-05 / 4. szám

55. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 1»»». ÁPltlLIS 5 M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egrész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint AA.AJPÍTOTTA : IHÁSZ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 13—22—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 1© ÓRÁTŐL ÓRÁI© BI83EWMTCMIM Kárpátalja ősi magyar föld visszatért az anya­országhoz és ismét egyesült Szent István koronája alatt a magyarsággal. Ezt hir­deti a Kárpátok csúcsain lengő magyar nemzeti zászló. Ezt hirdeti a Felső- Tisza, Latorca, Túrja és Ung folyók völ­gyeiben a magyar honvédek dala. A Ruszinföld népe örömujjongással fogadta a fölszabadulást, mert a húsz­éves rabság és szenvedés után megnyílt előtte az út a Magyar Alföld felé, ahol mint jó arató, megkeresheti a mindennapi kenyeret. Mint favágó pedig most már állandóan találhat munkát, mert az anyaország faszükségletének jelentékeny részét a Ruszinföld látja el. A Kárpátalján termett só, fa, bauxit, szén, vasérc és márvány nagy jelentőségű az egész ország számára. Továbbá a Talabor, a Nagyág és a Tisza több más mellékfolyójának gyakran százméteres vízesése igen fontos energiaforrást képez. Ezeknek az energiáknak kihasználásával iparosítanunk kell ezt a vidéket úgy, hogy az ott élő ruszin nép ezzel is jobb megélhetéshez jusson. Hl A Ruszinföld természeti szépségeinél és egészséges magaslati helyeinél fogva kitűnő üdülő- és gyógyhelyekkel rendel­kezik, minélfogva idegenforgalmi és belső­forgalmi szempontból jelentőséggel bír. A Ruszinföld földrajzilag és vízrajzilag összefügg a Nagy-Alfölddel és kiegészítő részét képezi e tekintetben Csonka- magyarországnak. A ruszin nép pedig mindenkor a leg­hűbb népe volt Szent István koronájá­nak, amit legjobban bizonyít a Rákóczi Ferenc-féle háború, amelyben a ruszinok | voltak a leghűbb katonái a nagy fejede­lemnek. A mostani felszabadulásukkor pedig kitűnt, hogy gyermekeiket magyar nyelvre tanították és a ruszin zászló mellett titokban a magyar nemzeti zász­lót rejtegették, amivel honvédeinket fo­gadták. Abban a kérdésben, vájjon az iparban alkal­mazott tisztviselők legkisebb munkabérét meg­állapító 45.201/1938. XIII. Ip. M. számú hatá­rozat hatálya az ipartestületi tisztviselőkre ki­terjed-e, az íparügyi miniszter 2.343/1939. szám alatt a következőkről értesítette az Ipartestü­letek Országos Közponját : Az ipartestületekről és az ipartestületek or­szágos központjáról szóló 1932 : VIII. t.-c. 29. §-ának második bekezdése értelmében az ipar- testületi tisztviselők szolgálati viszonya tekin­tetében, amennyiben az említett törvény, a szol­gálati és fegyelmi szabályzat az alkalmazottra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, az ipar­ban alkalmazott magántisztviselőkre vonatkozó jogszabályok, ennélfogva az 1937: XXI. tör­vénycikk és a 3.000/1938. Ip. M. számú rendelet rendelkezései is irányadók. Ebből következik, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyek az ipar­ban alkalmazott tisztviselők legkisebb munka­bérét megállapítják, az ipartestületi tisztvise­lőkre is általában alkalmazni kell. Az alkalma­zásnál azonban önként értetődően az ipartestü­leti tisztviselő szolgálati körülményeit figye^ lembe kell venni s a legkisebb munkabéreket megállapító határozatot csak annyiban lehet al­kalmazni, amennyiben ezek a körülmények a magántisztviselők rendszerinti szolgálati körül­ményeivel azonosak. Ezek szerint tehát a szóban lévő határozatot nem kell alkalmazni arra az ipartestületi tiszt­viselőre, akinek elfoglaltsága az ipari tisztviselők szokásos elfoglaltságánál lényegesen kevesebb; azonban mindenesetre alkalmazni kell e határo­zatot, ha az alkalmazott által betöltött állás ön­álló megélhetést nyújtó állásként van szervezve. Gazdasági szempontból a lengyel­magyar határ sokat jelent. Búzánk, bo­runk — főleg a nehéz borok — és gyü­mölcsünk exportja emelkedni fog tete­mesen. Mindezeknél fogva a vendéglátó ipar örömmel üdvözli Kárpátalja~vissza- térését ! Az ipari tisztviselők rendszerinti munkaideje körülbelül heti harminchat-negyvennégy óra; lényegesen kevesebb a munkaidő, ha a heti huszonnyolc órát sem éri el. Az előadottak értelmében tehát : az ipartestületi tisztviselő fizetése nem lehet kevesebb az iparban alkalmazott tisztviselők részére megállapított legkisebb munkabérnél, ha az ipartestületi tisztviselő önálló megélhetést nyújtó állást tölt be, vagy ilyen állás betöltésé­nek hiányában is, ha a tisztviselő elfoglaltsága a heti huszonnyolc órát eléri vagy meghaladja Magyar borokat kapnak a lengyel óeeánjárók utasai. A Budapesten rendezett gdyniai és dan- zigi kiállítással kapcsolatban a lengyel hajózás tizenkét vezető személyisége is a magyar fő­városba érkezett, hogy tanácskozást folytasson a gazdasági élet vezetőivel. Az eszmecsere során főként arról volt szó, hogy a csepeli szabad­kikötő forgalmát hogyan lehetne Gdynia és Danzig bekapcsolásával még jobban fokozni, de láto­gatást tettek a lengyel vendégek a földmívelés- ügyí minisztérium meghívására az állami minta­pincében is. A látogatásnak máris jelentős gya­korlati eredmén}^ van, mert a hajózási válla­latok képviselője közölte a mintapince vezető­ségévi, hogy a lengyel tengerjáró gőzösön bér vezetik a magyar borokat. Ez az elhatározás rendkívül fontos a magyar bor propagandája szempontjából, mert a hajókra tudvalévőén vám­mentesen lehet szállítani a bort. A lengyel vasutak és kikötők budapesti képviselete előter­jesztést tett arra vonatkozóan is, hogy a magyar boron kívül a magyar konzerveket és élelmi­szereket is vezessék be a lengyel óceánjárókon iBHBBBaBBHaBaHHBBaBBaBaBBaBaaBBPBaBBHHaaflBBHBHBBBHaaaaaaaaaaBBaHBHiiBBBBaBBaaBaBBHaHHHHBBH Az ipartestületi tisztviselők fizetése. POPPER BORPINCÉSZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapfttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom