Vendéglősök Lapja, 1939 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1939-03-05 / 3. szám

1930. március 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 £ illető iparban tanoncok, segédek vagy mun- ások voltak. Telepengedély. 19. §. (1) A visszacsatolt területeken az 1938. n december hó 22. napja előtt kiadott telep- ígedélyek hatályban maradnak. (2) Azok az üzlettelepek, amelyeket azért, mert tesítésük a cseh-szlovák ipari jogszabályok :erint nem volt telepengedélyhez kötve, az emlí­ti időpont előtt telepengedély nélkül létesíttet- k, telepengedély nélkül tarthatók fenn abban az ietben is, ha a magyar ipari jogszabályok szerint tesítésük telepengedélyhez van kötve. (3) Mind a (2) bekezdésben említett üzlettele- ?knek, mind az 1938. évi december hó 22. napja ott telepengedély alapján létesített üzlettelepek- :k minden lényeges átalakítása, kiterjesztése agy az üzem módjának lényeges megváltoztatása etében, amennyiben létesítésük a magyar ipari gszabályok szerint telepengedélyhez van kötve, : 1884 : XVII. t.-c. 33. §-a szerint kell eljárni. 20. §. (1) A visszacsatolt területen az 1938. évi icember hó 22. napja előtt kiadott telepengedé- ek hatályának megszűnése tekintetében az 584 : XVII. t.-c. 42. §-a első és második bckez- isének rendelkezései irányadók. (2) A 19. § (2) bekezdése alá tartozó üzlettelep nntartásának joga megszűnik, ha üzeme egy- lytában két éven át szünetel. Felvidéki ipavtársulaiok. 21. §. (1) A visszacsatolt területen működő ar- és kereskedőtársulatok (az alábbiakban: lvidéki ipartársulatok) mindaddig, amíg az ipar­ai miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi iniszterrel egyetértve másként nem rendelkezik, űködésüket —a jelen rendeletben foglalt eltéré- kkel — a cseh-szlovák ipari jogszabályok sze­nt, ideértve a kötelező tagságra vonatkozó sza- ílyokat is, tovább folytatják. (2) Az üzletük helyén működő felvidéki artársulat tagjai az olyan ipart űző iparosok , amely iparnak gyakorlói a cseh-szlovák ipari gszabályok szerint valamely ipartársulat tagjai. (3) Az iparügyi miniszter a kereskedelem- közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a fel­déki ipartársulat területét az érdekelt ipar- rsulat, valamint a kereskedelmi és iparkamara eghallgatása után megváltoztathatja. 22. §. A felvidéki ipartársulatok a tanonc- rtás feltételeiről, a tanonctartási jogról, a tanon- jcnak az ipari segédmunkások számához mért ányszámáról, a tanoncok szakoktatásáról, a nidőről, a tanonc- és legényvizsgákról, a tanon- k felvételi és felszabadulási díjáról, a segéd- unkások munkabérének mérvéről és kifizetésé- k idejéről, valamint a felmondási időről a len rendelet hatálybalépése után szabályokat m alkothatnak, a korábban alkotott szabályokat ónban, amennyiben a magyar jogszabályokkal entétben nem állanak, mindaddig alkalmazni 11, amíg az iparügyi miniszter a kereskedelem­közlekedésügyi miniszterrel egyetértve azok itályát meg nem szünteti. 23. §. (1) A felvidéki ipartársulatok az ipar- stület megalakulásáig ellátják azokat a ható- gi és egyéb közigazgatási teendőket, amelyeket a magyar ipari jogszabályok az ipartestületekre bíznak, feltéve, hogy ezeket a teendőket a cseh­szlovák ipari jogszabályok szerint az ipartársulat látta el. (2) A magyar ipari jogszabályoknak az ipar­testületekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a felvidéki ipartársulatokra : a) az ipari közigazgatási ügyben való jog­orvoslat tekintetében ; b) a közgyűlési határozatok megerősítése és a felügyelet tekintetében (1932 : Vili. t.-c. 31 — 34. §-ai); c) a kihágási ügyben való szakképviselet tekintetében. (3) A felvidéki ipartársulat döntőbírósági választmányára megfelelően alkalmazni kell a 9180/1920. M. E. számú rendelet 7. §-ának az ipartestületi békéltető bizottságra vonatkozó ren­delkezéseit. I partestületek. 24. §. (1) Az ipartestületi szervezetet a vissza­csatolt területen abban a mértékben, amilyenben azt a viszonyok lehetővé teszik, de legkésőbb az 1941. évi december hó 31. napjáig az 1932. évi VIII. t.-c. rendelkezései szerint ki kell építeni. (2) Az (1) bekezdés alapján alakított ipar­testület működését a megalakulás napján kezdi meg. (3) Azok az iparosok, akik az ipar testületbe felvételük előtt felvidéki ipartársulat tagjai voltak, az ipar testületben felvételi díjat nem fizetnek. 25. §. Az ipartestület megalakulásával a képesített iparosok a felvidéki ipartársulatból kiválnak. Az iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértőleg álla­pítja meg, lfogy a felvidéki ipartársulat vagyonából és irattárából mit tartozik az újonnan alakult ipartestületnek átadni. 26. §. A felvidéki ipartársulatok által léte­sített területi szövetségek működését az 1939. évi június hó 30. napjáig meg kell szüntetni. Az Ipartestületek Országos Központja. 27. §. (1) Az Ipartestületek Országos Köz­pontja közgyűlési kiküldötteinek és pótkiküldöttei­nek, választmányának, elnökének és két alelnöké- nek az 1939. év március havában lejáró meg­bízatása — az ipartestületi szervezetnek a vissza­csatolt területen kiépítésre tekintettel, —a minisz­térium újabb intézkedéséig meghosszabbíttatik. (2) Az iparügyi miniszter a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszterével egyetértve az előző bekezdésben megjelölt időtartamra a visszacsatolt területről két kézművesiparost az Ipartestületek Országos Központjának választmányi tagjává kinevez. Ipartársulatok. 28. §. Az olyan egyesületek, amelyek a vissza­csatolt területen az 1938. évi december hó 22. n,. j.,1 -. ------------- *j-"-....... j.v'j.w." e. vív jw iiiv j\ ci/. elő­mo zdítására alakultak és a 21. §-ban említett ipar- vagy kereskedőtársulatnak nem tekinthe­tők — ha működésüket folytatni kívánják, az új alapszabályaikat az 1884 : XVII. t.-c. 149— 153. §-ainak és a vonatkozó miniszteri rendeletek­nek megfelelően az 1939. évi június hó 30. napjáig megállapítani és az iparhatóság útján jóváhagyás végett az illetékes miniszter elé terjeszteni köte­lesek. Vegyes rendelkezések. 29. §. Azt, akinek a visszacsatolt területen az 1938. évi november hó 2. napján legalább három hónap óta állandó lakóhelye volt, annak illetékes megállapításáig, hogy a visszacsatolás következtében a magyar állampolgárságot meg­szerezte-e, — a magyar ipari jogszabályok alkal­mazása szempontjából ideiglenesen magyar állam­polgárnak kell tekinteni. 30. §. A jelen rendelet 2. §-ának (4) bekezdésé­ben, 3., 4., 5. és 6. §-ában, 7. §-ának (2) bekez­désében, 8., 9., 17. és 18. §-ában foglalt rendeli kezéseket az ország egész területén alkalmazn- kell. 31. §. A jelen rendelet kihirdetésének a napján lép hatályba. MI ÚJSÁG ? A Budapesti Kávésok Ipartestülete 1939. ,évi március 10-én (pénteken) délután 1 órakor az Ipartestület tanácsiéi méhen (VIII., József-körút 38., I. em.) tartja meg 19. évi rendes közgyűlését. A budapesti szállodások és vendéglősök ipar- testületének közgyűlése folyó hó 8-án lesz a Brittannia-szálloda kupolatermében. Az ipar­testület terjedelmes jelentésbenszámol be múlt évi Nagyiéta község elöljáróságától. .........../1939. szám. Ár verési hirdetmény. Nagyiéta község elöljárósága közhírré teszi, hogy a Nagyiéta község tulajdonát képező 738. szám alatti vasúti vendéglőt a hozzátartozó lakással és udvarral és járlatház alatti helyiségekkel, továbbá az állatvásártéren levő állat és takarmány hídmérleget folyó évi március hó 9-én délelőtt 10 órakor a községháza tanácstermében 6 évre nyilvános szóbeli árverésen bérbeadja. A bérbeadás feltételei a következők : Kikiáltási ár 500 *— pengő. Bánatpénzül köteles a bérbevevő ezen összegnek 20%-át készpénzben lefizetni. A bérbevevő az elérhető haszonbéri összeget köteles minden év január, április, július és október hónapok 1. napján Nagyiéta község pénztárába előzetes egyenlő részletekben készpénzben befizetni. Késedelmes fizetés esetén a hátralékos bérleti összeg után 7%%-os kamatot köteles bérlő fizetni. Félévi bérösszeg nem fizetés esetén joga ván bérbeadónak a bérletet azonnal felmondottnak tekinteni, mely eset­ben jogosított bérbeadó a bérlettárgyát képező javakat a bérlő kárára és veszélyére újabb árverés útján bérbeadni. Bérelengedésnek semmi körülmények között, semmiféle jogcímen helye nincs. Az ingatlanság földadóját, valamint házadóját és ezek pótlékait és járulékait a tulajdono-s, míg az italmérési joggal és bérlettel kapcsolatos kereseti, jövedelmi, vagyon és egyéb adókat, úgyszintén az ital­mérési illetéket és ezekkel kapcsolatos egyéb közterheket és a kiszabandó kincstári illetéket és a haszon­béri szerződés bélyegeit és költségeit, az italmérési jog elnyerésével felmerülendő összes kiadásokat, vala­mint ezen jog elnyeréséig fizetendő bírságpénzeket és a szemleív szerinti díjakat a bérbevevő viseli. Bérbevevő köteles a bérlettárgyát képező ingatlanon lévő italmérési helyiségben az italmérést a bérbevevés napjától kezdődőleg folytatni és ugyanakkor köteles az italmérési engedély iránt folyamodni. Egy évi haszonbér betétkönyvön, vagy készpénzben letétként a községnél elhelyezendő. Nagyiéta 1939. évi február hó 15-én. Elöljáróság. Eladó azonnal Kiskőrösön 15 hold szőlő, 500 gyümölcsfával, nyári lak. nagy vasbetonpince, prés­ház, cselédház, istálló, felszerelés. Cím a kiadóhivatalban. Nagyméretű VENDÉGLŐ (volt KOVÁCS BANDI-féle) sarokhelyiség háztulaj­donostól IX., Csarnok-tér 5. bérbevehető azonnalra. esetleg felszereléssel. Telefon : 117—867 50-G0-70 hl. elsőrendű soltszentimrei muskotály, kövidinka, kadarka és ezerjó bor 1936/37. és 38. évről egy tételben eladó a termelőnél zv. Bordf Jánosné, Pestszenterzsébet, Baross-utca 77. Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám T.l.fonnám t JéiMf I—4M—M

Next

/
Oldalképek
Tartalom