Vendéglősök Lapja, 1938 (54. évfolyam, 1-19. szám)

1938-08-05 / 15. szám

54. ÉVFOLYAM 15. SZÁM 1058. AUGUSZTUS 5. 9 9W ■■ (VEIÍDÉfiLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉfilPA KI ÉS KÖZ« AZ»ASÁ« JL SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik kayouta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre IS pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint HIV'ATAUOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL 13 Ő li AI G ALAPÍTOTTA : IHÁSZ«YÖ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telető ii szám: 13—22—Hl A magyar nyelv tisztaságának megóvása és az idegen szavak elhagyása érdekében megindult „Magyaro­san“ mozgalom támogatása igazán köteles­sége minden magyarnak. Elsősorban az iskola, a sajtó és a színház kötelessége. Pintér Jenő királyi főigazgató úr ez irányú kitűnő tevékenysége egyre nagyobb terje­delművé válik. Jelentkezett már ez irányban a vendáglátó ipar is. Ugyanis megjelent az első kávés és vendéglős ipari magyar szak­szótár Mészáros Győző ipartestületi elnök, Marton József ipariskolai igazgató és Bock Lajos ipariskolai tanár összeállításában. E műből látható, hogy mennyi volt az idegen szó a vendéglátó iparban. Csupa francia és német a régi szakkifejezés. Ezek helyett jó magyar szavakat talál az új vendéglátó ipari szótár. Az ,,á la carte“ helyett „étlap sze­rint“, „abonálni“ helyett „előfizetni“, ,,asz- pik“ helyett „kocsonya“, „kaviár“ helyett „halikra“, a „salzstangli“ helyett a „sós­rudacska“, a „fiié“ helyett a „szelet“, a „stampedli“ helyett a „pohárka“ a helyes kifejezés. A „piccolo“ ezentúl a „pincérfiú“ stb. Egy ipart se árasztott el annyira az idegen- szerűség, mint a vendéglátó ipart. Ennek oka, hogy 50 év előtt a szállodás, vendéglős és kávés csupa idegen nyelvű ember volt és személyzetük is azok közül került ki. Lapunk, a „Vendéglősök Lapja“ 1884 november 1-én megindult első számából kitűnik, hogy e lap megindításának egyik- kimondott célja az volt, hogy az abban az időben többnyire németnyelvű vendéglátó ipart, valamint idegennyelvű alkalmazottait magyarosítsa. E lap ezirányú tevékenységét az akkori vendéglátó ipari vezetők, köztük elsősorban néhai Gundel Károly ipartársulati elnök, Glück Frigyes szállodás, Színei Alajos kávés és Bányai József vendéglős támogatták. A vidéki ipartársulati titkárok közül dr. Barabás Béla, az aradi ipartársulat volt tit­kára, a későbbi nagy politikai vezér keresték fel ezirányú cikkeikkel a „Vendéglősök Lap- já“-t. Az akkori napisajtó megemlékezett a „Vendéglősök Lapjá“-nak a magyarosítást szolgáló célkitűzéséről. A „Fővárosi Lapok“ ezt írta : „Vendéglősök Lapja“ indult meg a fővárosban Ihász György szerkesztésében. A borkereskedés emelésén kívül a germanizáció A magyar idegenforgalom bécsi összekötteté­seinek és lehetőségeinek elvesztésével a hazai vendéglátószervezet új idegenforgalmi összeköt­tetések kutatására kényszerült. Ezen a téren az első nagyobbarányú, közvetlen akciót a Magyar Szállodaigazgatók Köre indította el, amely tudva­lévőén a közelmúltban Belgrádban tett látogatást a magyar szállodás és vendéglősszakma reprezen­tánsaival. A látogatás a legteljesebb eredménnyel járt, amennyiben nemcsak barátságos személyi kapcsolatokat eredményezett a magyar és a jugoszláv szállodaipar vezető tényezői között, hanem a legszorosabb üzleti együttműködés alapjait is megteremtette. Ezt a nagy sikerrel végződő belgrádi kirán­dulást a belgrádi és jugoszláv szállodások már a legközelebbi jövőben szeptember első napjaiban viszonozni fogják. A jugoszláv szállodaipar szeptemberi látoga­tása alkalmával konkretizálják Budapesten a belgrád—budapesti idegenforgalmi együttműkö­dés módozatait. Nagyjelentőségű a magyar és jugoszláv szál­lodaipar együttműködése azért, mert az európai ellen fog küzdeni. A „Függetlenség“ így írt: „Vendéglősök Lapja“ címmel jelent meg egy úttörő lap. Igyekezni fog nemcsak a nagy mérvben elterjedt germanizációt megszün­tetni, de a bortermelés, kezelés és eladás körül is nagy szolgálatokat teend a közönség­nek. A vendéglátó ipari sajtó meg is tette ez­irányú kötelességét. Az új ipari magyarosító szótár használatát az ipartestülteknek köte­lezővé kellene tenniük. transzkontinentális út forgalma így szervezetten és automatikusan terelődik Belgrádból Budapest és Budapestről Belgrád felé. A folyó évben a szomorú dekonjunktúrával küzdő magyar vendéglátóipar a legnagyobb reményeket fűzi a jugoszláv kapcsolatokhoz és reméli, hogy az év eredmények nélkül elmúlt kétharmad része után mozgalmas idegenforgalmi szezon következik szeptember hóban. Az idei terméstöbblet egymilliárd pengőt jelent átlagos számítás szerint. A mai nehéz viszonyok közepette igen komoly összeget jelent, mert a mezőgazdaság ennyivel többet fordíthat szük­ségleteinek a kielégítésére. Ez az eredmény még nem tekinthető véglegesnek abból a szem­pontból, mert a négy szemesterményen felül, más terményekre is vonatkozik. Hátra van még a tengeritermés is, amelynek eredményeihez Szakkörök különösen nagy várakozásokat fűznek. A számszerű termésbecslés a következő adatokat tünteti fel : búzából 25-18 millió mázsa (tavaly 19-64 millió mázsa), tehát 5-54 millió mázsával több. A rozs 6-17 millió mázsa, az előző évi 5 millió mázsával szemben. Végül a zabnál 65.316 mázsa az idei terméstöbblet. Magyar szállodások belgrádi kirándulása. POPPER BORPINCÉSZET RESZVENYTARSASAG Telefoni 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom