Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-04-05 / 7-8. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1937. április 5. Vendégszobák felajánlása a nemzetközi vásár idejére. Az április 30-án megnyíló budapesti nemzet­közi vásár idegenforgalma lényegesen nagyobb lesz, mint tavaly. Erre való tekintettel szükségesnek látszik, hogy a székesfővárosi idegenforgalmi hiva­tal, amely a vásár látogatóinak elszállásolását intézi, megfelelő tartalékszállásokról gondoskodjék arra az esetre, ha a fővárosi szállodák és penziók befogadó- képesssége nem mutatkozna elegendőnek. A hivatal ezért felkéri mindazokat a főbérlőket, akik idegenek elszállásolására alkalmas magánlakások felett ren­delkeznek, jelentsék be az ily célra igénybevehető szobáikat bármely hétköznapon délelőtt 9-től 1-ig, vagy délután 4-től 6 óráig a hivatal irodahelyiségé­ben, V., Deák Ferenc-utca 2. A székesfővárosi idegenforgalmi hivatal szoba-felajánlásokat csak személyes bejelentés alapján fogad el. Csökkent Budapest vendéglőinek és szállodáinak forgalma. A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestületének keretében nyolcszáz budapesti ven­déglő tíz évvel ezelőtt adóközösséget alakított. Közösen vezették a forgalmiadó-könyveket és közö­sen fizették a forgalmiadőt. Ennek az adóközösség­nek a most kimutatott üzleti forgalma érdekes képét adja a budapesti vendéglők forgalmának. Az adóközösség első éve a válságot megelőző konjunk­túra legjobb esztendeje volt. 1928-ban már tizenöt százalékkal csökkent a forgalom és ezután évről-évre csökkentek a forgalom számadatai. 1930-ban a forgalom az 1927. évinek közel felére esett le. További csökkenés után 1934-ben átmeneti javulás mutat­kozott, de 1935-ben az adóközösségi adatok szerint a nagy vendéglők forgalma az 1927. évinek közel egy­ötödére csökkent. 1936-ban is, igaz, hogy csekély mértékben, de továbbbi csökkenés mutatkozott. A budapesti szállodás- és vendéglősipar forgalmá­nak nagyarányú hanyatlását az ipartestületi tag­létszám alakulása is igazolja. 1927 óta a megszűnt iparengedélyek száma állandóan meghaladta a bejelentett új engedélyek számát. Csakj 1930-ban mutatkozott húsz főnyi szaporulat. 1935-ben a tag­létszám apadása 41 százalékot tett ki. A budapesti vendéglők forgalmát a belső fogyasztás csökkenésén kívül a rokoniparágak mind erősebb versenye rontotta. Kávéházba és étterembe kutyát vinni tilos. Erről szóló főkapitányi rendelet így szól: „Megállapítottam, hogy a 654—1901. számú szabályrendeletben fog­lalt rendelkezéseket a nagyközönség nem tartja be. A rendelkezés figyelmen kívül hagyásával továbbra is kutyával jelennek meg a kávéházakban és étter­mekben a vendéglők látogatói. Mivel ezen állapot fenntartása nemcsak közegészségügyi és közrendé­szeti, de idegenforgalmi szempontból sem tűrhető, elrendelem, hogy a kerületi kapitányságok vezető urai és a főparancsnok úr haladéktalanul utasítsák az őrszemélyzetet, hogy a fenti helyiségeket sűrűn ellenőrizzék, a kihágás megszüntetése iránt azonnal intézkedjenek, a rendelet ellen vétőkkel szemben pedig tegyenek feljelentést. A kerületi kapitányságok vezető urainak kötelességévé teszem, hogy a beér­kezett feljelentések soronkívüli letárgyalásáról gon­doskodjanak s annak során hozzanak olyan ítéle­teket, amelyektől a közönség magatartásának meg- változtathatása várható. Mivel a beérkezett fel­jelentések számáról és az ezen ügyekben hozott ítéletekről tájékozódni kívánok, elrendelem, hogy a kerületi kapitányságok vezető urai 1937. évi április hó 30-ig, hetenkint a közigazgatás; osztályhoz kimutatást terjesszenek be.“ Az aggteleki barlang-szálló építését érdeklődéssel várja természetesen a túristaközönség. Kessler Hubert, az aggtelek-jósvafői cseppkőbarlang igaz­gatója, ezért részletesen ismertette a túrista szövet­ség vezetőit, majd a Baradla-bizottság előtt a barlang-szálló terveit, amelyeket közreműködésével Kaffka Péter építészmérnök teljesen önzetlenül készí­tett el. Addig is, amíg a megfelelő idegenforgalmi szállóépületre előteremtik a fedezetet, a magyar tanulóifjúság és a túristák elszállásolására alkalmas barlangmenedékházépiiletet akarnak felépíteni. Ezt aránylag csekély összegből, húszezer pengőből elő tudják teremteni, főképpen azért, mert a szükséges kőanyag a helyszínen már ki van fejtve, meszet házilag égethetnek, homok van elegendő, a deszka és gerendaanyag nagyrésze szintén rendelkezésre áll, az államvasutak vassíneket bocsájtanak rendelke­zésre, a napszámosok fizetését pedig Borsod vár­megye az inségalapból vállalja. Ilyen módon házi kezelésben nyolcvan-kilencven ember elszállásolá­sára alkalmas épületet tudnak 40.000 pengő költ­séggel előteremteni. A földszinten lesz egy 80 négyzet- méteres ebédlő, amely egyúttal barlang-múzeum céljaira is szolgálhat. Ezenkívül a tornácon is lehet étkezni. Lesz öt kisebb különszoba, gondnoklakás, a konyhaüzemhez szükséges minden helyiség, az emeleten pedig 24 személyes közös női hálóterem, továbbá egy 28 személyes egyszerűbb hálóterem, fürdőszoba stb. A ház vízellátásáról már jóelőre gondoskodtak s a vízvezeték egy közeli tanyáról látja el ivóvízzel a telepet, már a múlt évben is ki volt építve. A ház alaprajza olyan, hogy szükség esetén könnyen bővíthető. Magyaros stílusa min­den bizonnyal vonzovő teszi külsejét s most már csak az a kívánatos, hogy a belépő-jegyakciő gyor­san lebonyolódják s az idegenforgalmi tanács s a kultuszminisztérium mielőbb rendelkezésre bocsássa az erre az évre felajánlott 10.000, illetőleg 2000 pengős segélyt. Remélhetőleg ilyen módon őszre már állhat az épület, amely nagyban hozzá fog járulni a Baradla-barlang idegenforgalmi fellen­düléséhez. A Kisipari Kiviteli Intézet az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron külön kiállítási csarnokot állít fel, amelyben a kisiparosok által előállított és már ezidőszerint is exportált, továbbá a kivitelre alkal­mas kézműipari termékeket szándékozik bemutatni. A kézműipari export fejlesztésének egyik fontos feltétele a megfelelő külföldi és belföldi propaganda. A külföldi propaganda révén ismeri meg a külföldi vevő a magyar kézműipar termékeit és ennek révén lehet megnyitni az utat a külföld felé, míg a belföldi propaganda azért szükséges, hogy azok a kisiparo­sok, akik nem tudják,hogy milyen cikkek volnának az exportra alkalmasak, közvetlen, megtekintés alapján szerezhessenek ez irányban útbaigazítást, ügy a külföldi, mint a belföldi propaganda kifej­tésére a Budapesti Nemzetközi Vásár kiválóan alkal­mas, mert hisz statisztikailag kimutathatóan is, a vásár a legfontosabb idegenforgalmi tényezőnk, amidőn nemcsak szórakozás, hanem üzletkötés céljából is nagy számban özönlenek az idegenek fővárosunkba. A vásárt látogató külföldiek a felállí­tandó külön kézműipari exportcsarnokban egy helyen csoportosítva találhatják mindazokat a kisipari termékeket, amelyek kivitelre alkalmasak és főképen e célra készülnek, úgyhogy az üzleti kap­csolatok létesítése sokkal könnyebben történhet, mert a külföldi vevő maga előtt látja az ajánlott cikkeket és nem fénykép, kevésszámú minta, vagy pusztán leírás alapján ismeri meg a magyar kézmű­ipar termékeit. A kiállításon résztvevő kisiparosok helydíjat nem fizetnek és csupán a szállítási költségeket kell magukra vállalniok. A szarvasi járás főszolgabírája. 1935. kih. 2465. HIRDETMÉNY. Székely Dávidné korcsmáros, szarvasi lakos ellen vizezett bornak forgalombahozatal céljából a kimérő helyiségben való tartása miatt az 1924. évi IX. t.-c. 42. § 1. pontja alapján folyamatba tett kihágási ügyben a belügyminisztériumban szervezett Kihágási Tanács a szarvasi járás főszolgabírája által elsőfokon s Békésvármegye alispánja által másodfokon hozott ítéletét megváltoztatta s Székely Dávidné terheltet az 1924. évi IX. t.-c. 7. és 8. §§-ba ütköző kihágás­ban mondta ki bűnösnek s ezért őt u. e. törvénycikk 42. § 1. és 2. pontja alapján a Bn. II. 4. §-ának alkalmazásával behajthatatlanság esetén 20 napi elzárásra átváltoztatandó 100 pengő pénzbüntetéssel büntette, valamint a felmerült eljárási költségekben marasztalta s egyben a jogerős ítéletnek az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal való közlést s annak hírlapi közzétételét rendelte el. Szarvas, 1937. évi március hó 9-én. Dr. Szathmáry s. k. tb. szolgabíró, rb. bíró. Előfizetőinkhez azzal a kéréssel fordulunk, hogy az elő- 1 fizetési díjakat kiadóhivatalunkba be­küldeni szíveskedjenek. Főszerkesztő : DR. KISS ISTVÁN. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége "Pátria” Irodalmi Vállalat cs Nyomdai R^T. Budapest, IX., Ollói.út 25. szám (Köztelek) — 371316 Felelős vezető: Magyary István

Next

/
Oldalképek
Tartalom