Vendéglősök Lapja, 1937 (53. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-05 / 1-2. szám

JVa.*«1® \Á<* r ÁTTkiR. KÓrecirn 3ZTIKA1 HIVATAL « Y VT FOLTAM SO^<sx\n KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL! KÖNYVTÁRA 103T. JAGUAR 5. rr VENDÉGLŐSÖK LAPJA (VEMDÉULŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉIIPABI ÉS KWKGAiKDAiÁOI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 6-én. Előfizetési díj félévre H pengő, egész évre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ (JYŐ11K1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: 1—322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ŐKÁTŐL DÉLUTÁN 1 ÓltAl U. WJf év vcXszöbén — mint rendes üzletemberek - vizsgáljuk meg iparunk gazdasági helyzetét. A vendéglátó-ipar az elmúlt évben az idegenforgalom emelkedése, a termés és Ler- mésárak magasabb átlaga, valamint az álta­lános gazdasági viszonyok élénkülése követ­keztében lassú javulást mutat. Ezt bizo­nyítja az iparban foglalkoztatott munkások számának emelkedése, a munkanélküliség csökkenése, az ipari szén és villamáram fo­gyasztásának növekedése. A közterhek azonban még mindig súlyo­san nehezednek a vendéglátó iparra és a tíz év óta tartó gazdasági válság hullámai igen lassan tűnnek el.fejünk felől. A hosszas gaz­dasági romlás miatt iparunk évekkel ezelőtt annyira eladósodott, hogy ezeket az adóssá­gokat csak az évekig tartó fellendülés szün­tetheti majd meg, jóllehet úgy látjuk, hogy a hitelválság súlyos napjai már elmúltak és a vendéglátó-ipar gazdasági helyzete átesett a tisztulási folyamaton. A Magyar Nemzeti Bank kitűnő deviza- gazdálkodása indokolt devizaszükségletünket teljesen kielégítette, illetőleg az utazási csekk- rendszer bevezetése üzleti érdekeinket nagy­szerűen kielégítette anélkül, hogy a pengő vásárlóerejének állandóságát veszélyeztette volna. Ha figyelembe vesszük, hogy az új vám- -tarifa legfontosabb célja a nemzeti termelés védelme — mert védelmet nyújt a külföldi kíméletlen verseny ellen és kiegyensúlyozza a hazai és külföldi termelés közötti különb­séget — megállapíthatjuk, hogy ez az új vámtarifa az ország iparosodását és végered­ményében az egész gazdasági helyzet javu­lását célozza. Ugyancsak az általános gazdasági helyzet megszilárdulását igazolja külkereskedelmi mérlegünk aktivitása és az, hogy a Pénzinté­zeti Központ kötelékébe tartozó budapesti pénzintézeteknél és a postatakarékpénztárnál elhelyezett összes betétek állománya novem­ber végén 1,3778 millió pengő, 1 9 millió pengővel nagyobb, mint az előző hónapok­ban volt. iparügyi és kereskedelemügyi minisztert ünnepelte az ország kisiparossága a minap a Gellért-szállóban abból az alkalomból, hogy a kormányzó titkos taná­csossá nevezte ki. A gazdasági és ipari élet kitűnőségei között ott láttuk : Tóry Gergely és Halla Aurél államtitkáro­kat, báró Kruchina Károly dr. miniszteri osztály- főnököt, Kádas Károly, Árkay Ferenc, Hammer Géza és Friedl István miniszteri tanácsosokat, Babarczy István báró, Body László, Kempelen Ágoston és Morvay Endre székesfővárosi tanács­nokokat, Visnya Ernő és Bárczy-Barczen Gábor felsőházi tagokat, Nagy Antal és Marschall Béla kamarai alelnököket, Gyulay Tibor és Radó Richárd kamarai főtitkárokat, Papp József elnököt, Ring Gyula alelnököt és Dobsa László dr. igazgatót az 1POK részéről, Ilovszky Jánost, a Baross Szövetség elnökét, Balkányi Kálmánt, az OMKE igazgatóját, Laky Dezső és Münnich Aladár műegyetemi tanáro­kat, Szablya Jánost, az Iparművészeti Társulat elnökét, Széli Jenő dr.-t, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatóját. Ifj. Tóth Pál, az Ipartestületek Országos Szövet­ségének elnöke üdvözölte a minisztert és a megjelent vendégeket, majd meleg hangon emlékezett meg Bornemisza Géza iparügyi miniszter működéséről. Megállapította, hogy a miniszter mindenkor a leg­teljesebb megértéssel kezelte az iparosság ügyeit és számos intézkedésével reményt öntött ebbe az egyre inkább elkeseredő és a megsemmisülés felé haladó társadalmi rétegbe. Füredy Lajos, az Ipartestületi Tisztviselők Orszá­gos Szövetségének elnöke ünnepi beszédben köszön­tötte Bornemisza Géza iparügyi minisztert. Megálla­pította, hogy az egész ország iparossága egyetért abban, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter Mindezen örvendetes gazdasági tünetek ismertetése után a szállodás-, vendéglős-, kávés- és korcsmárosipar minden egyes tag­jának, valamint a vendéglátó-iparral össze­köttetésben álló kereskedőknek és más ipa­rosoknak, úgy továbbá előfizetőinknek boldog új évet kívánunk ! működése alatt a múlt számos mulasztását és hibáját pótolta és ez a magyarázata annak, hogy az egész ország iparossága az érdekképviseleti tisztviselőkkel együtt egységes és töretlen táborban áll a miniszter mögött. Bornemisza miniszter meleg szavakkal mondott köszönetét mindenekelőtt az üdvözlésért, mely annál jobban esett neki, mert attól a társadalmi rétegtől jött, amely a gondozására bízott társadalmi rétegek közül a legközelebb áll szívéhez. A magyar kézművesiparosság felett a háború előtt sokan meg­húzták a lélekharangot. Pedig láttuk, hogy azokban az országokban, ahol a gyáripar a legnagyobbmértékű fejlődést érte el, a hatalmas gyáripar tövében a kisipar nemhogy elsorvadt volna, hanem még inkább új erőre kapott. Ezekben az országokban ugyanis a kézmúvesiparosságnak megvolt a megfelelő szer­vezettsége és a technika vívmányainak felhaszná­lásával igyekezett lépést tartani a korral és így méltó versenytársává tudott válni a gyáriparnak is. Hogy nálunk nem ez volt a helyzet, annak elsősorban maga a kézmúvesiparosság volt az oka. Nem volt meg a megfelelő vezetőrétege, amely rámutatott volna, hogy a magyar kézmúvesiparosság nem a politizálgatással, nem egymás elleni torzsalkodással, hanem összefogással, céltudatos együttműködéssel tud csak sorsán javítani. Pedig a kézmúvesiparosság egyike volt a legtiszteltebb foglalkozásoknak, sőt a középkorban a városi kultúra hordozója s ha kellett, a városok védelmezője volt. A magyar kézmúvesiparosság lassan-lassan tuda­tára jött annak, hogy a hibák forrását elsősorban önmagában kel! keresnie s nem riadt vissza attól, hogy mind több és több tudást, komoly tanulást követeljen azoktól, akik erre a pályára lépnek. Láttuk azt is, hogy az évtizedes torzsalkodás után megszületett a kézmúvesiparosság komoly érdekkép­{Bornemisza Telefon: 1-484-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom