Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)
1936-08-05 / 15-16. szám
2 VENDÉGLŐSÖK L1PJA 1936. augusztus 5. Korcsmaüzlet átruházása kérdésében a Kúria érdekes ítéletet hozott. Egy korcsmáros eladta az üzletét itcéseinek, akik érte 12.000 pengőt fizettek. Utólagosan azonban meggondolták a dolgot és az eladótól nem kevesebb, mint 11.700 pengőt követeltek vissza azon a címen, hogy a kialkudott és kifizetett 12.000 pengő vételárból csak 200 pengő esett az üzlethez tartozó ingóságok vételárára, míg a szóban lévő 11.700 pengő az italmérési jog átruházásának ellenértékét képezi. Már pedig— mondották a felperesek — az italmérési jog átruházását az italmérési törvény tiltja, tehát az ügyletnek ez a része semmis és ezért kérik a bíróságot, ítélje nekik vissza a vitás összegeket, mert azzal a volt üzlettulajdonos jogalap nélkül gazdagodott. A per megjárta mind a három fórumot, végül is a Kúria IV. P. 1011—1936. számú ítéletével a keresetet elutasította. Az indokolás a következőket állapítja meg : „Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a szeszesitalok kimérésére szóló személyhez. kötött hatósági jogosítvány tiltott átruházásáról csak olyan esetben lehet szó, amikor a szerző az talmérést az átruházó személyére szóló italmérési engedély alapján folytatja, vagyis az italméréshez való jogát más személytől — a hatósági engedélyestől — származtatja. A hatósági engedélynek nem tiltott átruházása azonban az, ha a korábbi engedélyes erről a jogosítványáról — mint ebben az esetben — lemond és ennek folytán a pénzügyi hatóság az engedélyt Ugyanarra a helyiségre másnak adja meg ; mert ebben az esetben az új italmérő az italmérést nem a korábbi engedélyes jogosítványa alapján gyakorolja, hanem ezzel a joggal őt az engedélyt kiadó hatóság ruházta fel, még pedig az a hatóság, amelyre a tilalom felállításánál szem előtt tartott érdekek védelmét a törvény bízta. Ebből folyóan nincs jogi akadálya az oly megegyezésnek, amely arra irányul, hogy az italmérési engedélynek törvényszerű úton való megszerzését a korábbi engedélyes lemondásával lehetővé tegye. Az irányadó tényállásból pedig nyilvánvaló, hogy a peres felek közötti megegyezésnek is ez lévén a tartalma, annak az anyagjogi jogszabályok szerint fennálló jogi hatályát nem érinti az a körülmény, hogy a felek vagy akár csak az alperes szóhasználatában ezt a megállapodást a „korcsmajog“ átruházásának jelölték vagy minősítették. A korcsmaüzlet, mint kereseti lehetőséget nyújtó tényezők összessége, önmagában véve gazdasági érték. Ezzel a felperesek is tisztában voltak, mert személyes meghallgatásuk alkalmával maguk adták elő, hogy a 12.000 P fizetését azért vállalták, mert tudták, hogy ez a korcsmaüzlet, amely az alperestől megvett ingatlanon van és amelyben másfél évig az alperesek itcései voltak, jóforgalmú korcsma, amely a megélhetést biztosítja. Erre tekintettel a felperesek jogszerűen azt sem vitathatják, hogy az alperes a korcsmaüzíetért fizetett összeggel jogalap nélkül meggazdago- I dott.“ MI ÚJSÁG? A Magyar Vidéki Szikvíz Szövetség a vidéki szikvíziparosság óhajtására memorandumot intézett az iparügyi minisztériumhoz, amelyben a szakma kívánalmait a következőkép adta elő : 1. Szükségesnek tartja a szakma képesítéshez kötését. 2. Helyesli a Szövetség választmánya által kidolgozott és a m. kir. iparügyi minisztériumhoz felterjesztett szikvíz - ipari rendelettervezetben lefektetett irányelveket és kívánságokat. 3. Az új iparügyi novella értelmében kéri a zártszám rendszer bevezetését a szakmába, úgy, amint azt a 2. pont alatt említett rendelettervezetben is kifejezésre juttatta a Szövetség. 4. Szükségesnek tartja, hogy az iparügyi novellában biztosított ipari árvédelem kiterjesztessék a szikvízgyártó iparosságra és e célból megfelelő rendelkezések tétessenek az ipart lezüllesztő árrombolók ellen. 5. Kívánatosnak tartja, hogy az 1., 2. és 3, pont alatti megszigorítások mellett is csak azok kaphassanak szikvízgyártásra jogosító iparengedélyt, akik az iparügyi m. kir. minisztérium által megszervezendő szikvízipari szaktanfolyam hallgatói voltak és a tanfolyam sikeres elvégzéséről államérvényű végbizonyítványt nyertek. Az új ipartörvény-novella július 15-én életbelépett. Egyben megjelent annak végrehajtási Utasítása. Ezzel az ipari közigazgatás új korszaka nyílott meg. Bornemisza Géza iparügyi miniszter nyilatkozatában kijelentette, hogy ,,az új novella végrehajtási rendelete a törvény szellemében készült és alkalmas lesz arra, hogy a törvény által kitűzött hármas célt : az iparosság szellemi és erkölcsi színvonalának emelését, munkaterületeinek megvédését és érdek- képviseletének megerősítését előmozdítsa“. A végrehajtási rendelet a kézműiparosság érdekeit a lehető legteljesebb mértékben szem előtt tartotta s ezzel az iparnovella igen fontos támaszává vált az iparos rendnek. A miniszter kilátásba helyezte, hogy még ez esztendőben sor kerül az ipari kódex kiadására, amely a közigazgatási jogszabályoknak és jog- gyakorlatoknak teljes összeállítása lesz. Az ipari törvény-novella életbelépése folytán megkezdődött az ipartestiileíek átszervezése. A cél életképes és olyan ipartestületek alakítása, amelyek a kézműiparosság érdekében eredményes működésre képesek. Az eredményes működésnek nemcsak az ipartestületek anyagi megalapozottsága az előfeltétele, hanem az is, hogy az ipartestületek mellett olyan jegyző lássa el a tennivalókat, aki a kézműiparosság szakmájában és egyéb kérdéseiben jártas. Megfelelő ipartestületi jegyzői kar kiképzését szolgálja az a rendelet, amelyet az iparügyi miniszter adott ki az ipartestületi jegyzőtanfolyamról és az ipartestületi jegyzők vizsgájáról. A tanfolyamoknak előkészítő jellegük van, azokat az ipartestületi jegyzői tanfolyam felügyelő bizottsága rendezi. A jegyzői vizsga tárgyai : 1. Ipari közigazgatási jog, általános közigazgatási ismeretek. 2. Ipari érdekképviselet és ipartestületi ügyvitel. 3. Adóügy, társadalombiztosítási és munkaügy. 4. Köz- igazgatási és általános jogi ismeretek. A tanfolyam felügyelő bizottságát és a vizsgálóbizottság tagjait az iparügyi miniszter nevezi ki. Ötven éve korcsmáros Guti Gábor Fehérvár- csurgón. Díszgyűlés keretében ünnepelte őt a székes- fehérvári és fejérmegyei vendéglősök, szállodások, kávésok és korcsmárosok ipartársulata, amelynek- választmányi tagja és a móri csoport alelnöke. Díszoklevéllel tüntették ki, amit Héjj Imre elnök és Szöllőssy Ferenc főtitkár elismerő szavak kíséretében adott át az iinnepeltnek. A Balaton kérdéseivel a Balatoni Villatulajdonosok Társasága is foglalkozott és az értekezleten a következőkben foglalták össze tapasztalataikat : 1. „Balatoni probléma“ olyan értelemben, hogy a belföldi lakosság nem szívesen látogatná a Balatont, nincs. 2 A közlekedés rossz és drága. Tény az, hogy a vasút egy-két jó expressz- és gyorsvonatot járat a főidényben, de ez csak egyes kiváltságos embereket érdekel, vagy szabadjegyeseket. Az utasok 95%-a a III. osztályú személyvonaton jár. Ez például Siófokra legkedvezményesebben 7 pengő személyenként oda-vissza ; háromtagú családnak tehát 21 pengő. Ennyit a legkevesebb ember tud áldozni arra, hogy egy-két napra a Balatonra menjen fürödni. A személyvonatok átlagos menetideje 100 Mindennemű hús- és zsíradékszükségletünket Lengyel hentesárú- gyár R.-T. üzleteiben vásároljuk! —> Legjobb árú — olcsó árú! LENGYEL HENTESÁB ÜGYÁR E.-T.T.1Ä kilométerenkint 3y2—4 óra. A legjobban használt reggel 6.30-as vonat 10 óra után, sokszor y2U-kor érkezik Siófokra. Két évvel ezelőtt még egy órával hamarabb tette meg az utat, tavaly emelték a menetidőt. 3. A növényzet a legtöbb helyen satnya, aminek nagy oka az is, hogy a Balaton vízállását két év óta igen magasan tartják, idén június végéig 103 cm. volt a vízállás, aminek következménye, hogy a Balaton szegélyterülete 8—9 hónapon át árterület és az elvetett vagy elültetett növényzet elpusztul. 68—70 cm-es normális vízmagasságot kellene egész éven át tartani. A növényzet kifejlesztésével 4—5 év alatt a port is le lehetne kötni. 4. A közműveket — villanyvilágítás, vízellátás stb. — állami kézbe kellene venni. 5. Helyi közlekedés létesítése. Az egyes balatoni fürdőhelyeket semmiféle közlekedési lehetőség nem köti össze. Vonat naponta csak két-három van a főidényben, máskor csak egy-kettő. Például Aligáról Siófokra nem lehet bejutni úgy, hogy délre vagy estére visszatérhessünk. Autóbuszjáratok kellenének végig a Balaton mentén, legalább órán- kinti közlekedéssel. A vízen át is rendszeres közlekedést kellene létrehozni, mert az egyszer vagy kétszer napjában induló hajó a legkevesebb embernek fedi időbeosztását. Motorcsónakot bérelni egyenesen fantasztikus összegekbe kerül, körülbelül így vagyunk a csónakokkal is. Autóbusznak, csónaknak, motorosnak filléres árakért kellene rendelkezésre állani. 6. Filléres vonatok járatása. Egy időben olcsó vonatok jártak a Balatonra ; ezt teljesen beszüntették. A Tolna-Mözs vasútállomás mellett 2530 Ej-ölön épült vendéglő eladó, vagy 1936 november 1-től bérbe vehető. Szekszárdi Takarékpénztár Az ipartestüíetek országos központja évi közgyűlését szeptember 6-án tartja Kaposvárott. A kaposvári kongresszuson elsősorban a munkabérek folyamatban lévő törvényes szabályozása és a vállalati árak rendezése kerül szőnyegre. Azokban az iparágakban, melyekben a legkisebb munkabérek már megállapíttattak és életbeléptek, munkások tízezreinek emelkedett az életszínvonala. Az iparosság szempontjából pedig ez az egyetlen, komoly eszköz a tisztességtelen Verseny kiküszöbölésére s az árrombolás megszüntetésére s a további bérminimumok megállapításánál is arra kell törekedni, hogy a túlzások kikapcsolásával csakis olyan bérek határoztassanak meg, amelyeket a gyakorlati élet elbír, mert korábbi munkabértöbbletet a fogyasztóközönségre áthárítani immáron lehetetlen. Az iparosság másik legégetőbb problémája, amellyel a kongresszus foglalkozni fog, a hatósági üzemek megszüntetése, miáltal a kisiparosoktól elvont munkálatok ismét visszakerülnének a kisiparosok tízezreihez s így helyzetük legalább harminc-negyven percenttel javulna meg, mert körülbelül ennyi a kisiparosoktól a hatósági üzemek által elszakított munkamennyiség. A kisiparosság tisztában van azzal, hogy megerősödését csakis gazdasági vonatkozású, tehát munka-, illetve vállalkozási lehetőségeket biztosító rendelkezésektől várhatja. A megcsappant magánfogyasztás következtében a közmunkák vannak hivatva a hiányzó munkaalkalmakat pótolni. A kisiparosság lojálisán elismeri, hogy a kormány a múlthoz képest ezen a téren is igen nagy lépéssel haladt előre s különösen a ruházati ipar terén sokezer kisiparosnak juttatott munkát és tisztességes megélhetést. Tárgyalni fogják ezenkívül az OTI járulékkulcsának a leszállítása kérdését. TALISMAN -CASINO - RESERVE
