Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)
1936-07-05 / 13-14. szám
1036. július 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 1934. évi termésű ffő h'r.BKadar kedvezményes áron eladó kisebb tételekben is. Özv. Bencsik Pálné, Lajosmizse. A borpiacon az Irányzat ellanyhult, ami az idei jónak mutatkozó termésnek a következménye. Jellemző, hogy az Alföldön a kistermelőknél csak nehezen lehet vásárolni és inkább csak a közép- és nagytermelők azok, ha borkészletük van, akik árújukat fokozottabb mértékben kínálják. Az árak a kistermelőknél 1 -80—2-—, az uradalmaknál 1-90— '2-20 pengő között változnak minőségenkint és hekto- literfokonkint ab termelőállomás. A kiviteli tevékenység csekély, az egyedüli export, amely számottevő, továbbra is német viszonylatban van. A Szőlősgazdák Országos Egyesületében báró aldbott Kelemen rámutatott arra a nehéz helyzetre, amelyben a magyar szőlősgazdaság van. Híresztelések terjedtek el a termésre vonatkozóan s ezek máris a borárak letöréséhez vezettek. Barcza Ernő h. államtitkár a földmívelésügyi miniszter meghatalmazásából közölte, hogy a kormány felkészült a termés folytán előálló helyzet megoldására és semmiképpen sem fogja megengedni, hogy a borárak visszaessenek. A földmívelésügyi kormányzat mindent el fog követni, hogy a szőlősgazdák megfelelő áron értékesíthessék termésüket. Dr. Baross Endre foglalkozott a bortörvénnyel, a hegyközségi törvénnyel és a szeszkérdéssel. Dr. Polgár Lajos ismertette azokat a kívánságokat, amelyek a termésértékesítés megfelelő lebonyolítása céljából szükségesek. Dr. Reizmann Zoltán rámutatott azokra a különböző panaszokra, amelyek a forgalmi adók igazságtalan kivetése és <i fogyasztási adók jogtalan beszedése folytán elő- .állanak. Rásonyi Papp Gedeon felhívást intézett Lázár Miklóshoz, hogy folytassa azt a propagandát az egész magyar szőlőgazdaság érdekében, amelyet ezelőtt a tokaji bor érdekében kifejtett. A kereskedelmi és iparkamara újjáalakított üzemi bizottsága most iktatta be elnöki tisztjébe Vas Imre székesfővárosi bizottsági tagot. Éber Antal a kamarának mint lelkes és haicos tagját üdvözli Vas Imiét elnöki minőségében, működéséhez sikert kíván és kéri az üzemi bizottság tagjait, hogy munkáját közreműködésükkel és adatszolgáltatásukkal támogassák. Az üzemi bizottság fokozottabb munkájára a jövőben is szükség van, mert nyilvánvalóvá vált, Tiogy a közüzemeknek és magánkereskedelemre és iparra nézve káros működése intenzitásában nem •csökkent, jóllehet világszerte élezhető az az irányzat, amely az iniciatívát a magángazdaságnak vissza akarja juttatni és e tekintetben például felemlítette ■dr. Schacht beszédét, amelyben a hatósági üzemeket szükséges rossznak jellemezte és feladatául tűzte ki a hatósági kézben folytatott gazdasági tevékenységnek magánkézre való visszajuttatását. Úgy látszik, hogy nálunk is kezd ez a belátás tért hódítani, amire jellemző, hogy például Wolff Károly, a közigazgatási bizottságban elhangzott egyik beszédében a Községi Élelmiszerüzemmel szemben elégedetlenségét fejezte ki, mert árúik minősége szempontjából teljes dekadencia van. Vas Imre elnöki székfoglalójában rávilágít azokra az érdemekre, amelyeket Éber Antal, a bizottság volt elnöke az iparnak és kereskedelemnek az üzemek elleni harcában szerzett. Éber elveinek továbbvitelét teszi magáévá. A bizottság feladata és ■célja a közüzemek állandó ellenőrzése : mennyiben védik vagy sértik ezek először a nagyközönség, másodszor az érdekelt szakmák és végül az őket eltartó közület érdekeit. A közüzemek ezen hármasirányú elbírálása szabja meg a bizottság működésének irányát. Szerinte a gazdasági élet realitása iránti teljes érzékkel bizonyos általános jellegű közüzemek elvi jogosultsága elfogadható, azon üzemeké, amelyek fenntartására és vitelére magántőke nem áll rendelkezésre. Többek hozzászólása után Vas Imre kijelenti, hogy a bizottság a jövőben az egyes kérdéseket szakbizottságok útján fogja letárgyalni, a közölt adatokat a legrigorózusabban átszűrve Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám T«UfOBKtm: József 485—04 feldolgozni és nyilvánosságra hozni. Reméli, hogy a bizottság objektív és közérdekű munkáját a jövőben tényleges siker is fogja kísérni. Az iparosadósságok rendezése. Az Ipartestületek Országos Szövetsége felterjesztést intézett Gömbös Gyula miniszterelnökhöz, amelyben a gazdaadósságok mintájára az iparosság adósságainak rendezését kéri. Rámutatnak arra is, hogy a kézműipa- | rosság legalább olyan súlyos megpróbáltatásoknak van kiszolgáltatva, mint a gazdatársadalom és ezenfelül még sokkal súlyosabb közterheket kell viselnie. Amikor tehát a gazdatársadalom helyzete — mondja a felterjesztés — nagyjából megerősödött, arra kérik a kormányt, rendezze a kézműiparosság helyzetét is, a kisipari hitel és a fedezetnélküli kisipari hitelkereteinek kibővítéseivel, az ipartestületi székházkölcsönök terheinek átvállalásával és az iparosok aggkori segélyalapjának megteremtésével. A felterjesztés végül munkalakal- makat sürget a kézművesipar számára és rámutat arra, hogy a magyar biztosító társaságok tőketartalékait a jövőben ne bérházak vásárlásaiba, hanem új munkaalkalmakat teremtő építkezésekbe kellene fektetni. Fábián Béla dr. országgyűlési képviselő a képviselőházban jún. 4-i felszólalásában, amikor az iparosság súlyos adóterheit tette szóvá, rólunk vendéglátó iparosokról ezt mondotta: Méltóztassanak például megnézni a magyar vendéglősiparosok, a magyar korcsmárosok sorsát. Elfogadom és elhiszem azt, hogy a gazdákon való segítésnek egyik módja az, hogy mindenütt termelői kiméréseket adnak. Meg kellene azonban elsősorban azt nézni, hogy ezeknél a termelői kiméréseknél a termelők borait tényleg a termelők mérik-e ki. Azonban, amint hallottuk korcsmárosoktól és vendéglősöktől, ott, sajnos, nem a termelők borait mérik ki, hanem különféle vállalkozók mérik ki ezekben a helyiségekben az általuk összevásárolt borokat. Itt áll az egész korcsmáros- és vendéglősipar és állandóan segítségért könyörög a t. kormányhoz. Ennek a sok komoly kisexisztenciának tönkretétele még adózási szempontból sem állami érdek, mert hiszen ezek az emberek adót, illetéket fizetnek és ha tönkremennek, akkor nincsen, aki helyettük az adót és az illetéket vállalja. Meg kellene nézni végre ezt a kérdést is a gazdák szempontjából és meg kellene nézni a magyar kisipar, a kispolgári társadalom eme hasznos rétegének szempontjából. E felszólalásért Fábián dr. képviselő urat a vendéglátóipar hálás köszöneté illeti. J9L m 2K TAMj X TfjZHKKiY kiváló minőségű, nagyméretű, vendéglősök és kifőzések részére alkalmas, jutányosán eladó. Telefon: 1—490—96. Mikor iparos és mikor kereskedő a korcsmáros* Egy budai korcsmáros ellen végrehajtást foganatosítottak, amely alkalommal többek között bírói zár alá vették az üzlethelyiségében felszerelt rádió- készüléket. De a hitelezők kívánságára lefoglalták a végrehajtást szenvedő korcsmáros árúraktárát, a különböző italneműeket, valamint a berendezési tárgyakat is. A korcsmáros a foglalás ellen előterjesztéssel élt azon az alapon, hogy a lefoglalt ingókra neki, mint kisiparosnak üzeme folytatásához elengedhetetlenül szüksége van, tehát a végrehajtási novella alapján a zár alá vett ingóságok mentesek a foglalás alól, tehát azoknak a feloldását kívánta. A járásbíróság, majd a törvényszék is elutasította az előterjesztést a rádiókészülékre és az italneműekre vonatkozóan. A bíróság végzése szerint a rádió nem olyan eszköz, amely a korcsmaüzlet folytatásához szükséges. Az italneműeket azért hagyta zár alatt a bíróság, mert ezek mint árúk, nem esnek a végrehajtási novella mentessége alá. Az egyéb lefoglalt ingóságokat a járásbíróság azzal a megokolással tartotta zár alatt, hogy a végrehajtást szenvedő, mint korcsmáros, kereskedőnek tekintendő, tehát vele szemben a novella mentesítő jogszabályai nem alkalmazhatók. A törvényszék azonban ezt az indoklást tévesnek nyilvánította, mert a kereskedelmi törvény értelmében a korcsmáros csak az esetben kereskedő, ha üzlete a kisipar körét meghaladja. Épen ezért a bíróság az egyéb lefoglalt ingóságok további sorsa kérdésében új bizonyítást rendelt el, amelynek során meg kell állapítani, hogy a végrehajtást szenGarantált teljes zsírtartalmú sajtjainK mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- ,dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- ós Yajtermalő Részvénytársaság Központi árúsító-telep: Bminpest, VII.. Kerepesi rtt 63. Telefon : Z. 60—85 védő korcsmáros üzletének köre a kisipar körét meghaladja-e vagy sem. Elrendelte, hogy a járás- bíróság állapítsa meg a korcsmáros üzleti forgalmát, üzlethelyiségének nagyságát, raktárának teljes felszerelését, adóterheinek mennyiségét, üzletbérének összegét és tisztázza általában azokat a körülményeket, amelyekből a végrehajtást szenvedő üzletköre kiviláglik. Csak ezen adatok felderítése után lehet jogérvényesen eldönteni, hogy a korcsmáros kereskedő-e, vagy csak iparos. Az utóbbi esetben egyéb üzletkörének folytatásához szükséges ingóságok mentesítendők lesznek a végrehajtás alól. A kávémérők fánkot is süthetnek. A kereskedelemügyi miniszter 4948—I—1936. számú kiadott elvi döntésében kimondja, hogy a kávémérési ipar- engedéllyel bírók kévémérési iparuk körében fánksütéssel is jogosultak foglalkozni és jogosultak az illető kávémérésük üzemük által előállított fánkot akár az üzlethelyiségben, akár az üzlethelyiségen kívül való fogyasztásra kiszolgáltatni. A pengő külföldi javulása tovább tart. Az egyes piacok árjegyzésein keresztül kifejezésre jut az a bizalom, amellyel a külföld a magyar pénzügyek iránt viseltetik. Az egyre növekvő idegenforgalom a pengő iránti keresletet is fokozza, a Nemzeti Bank erélyes közbelépésével pedig a pengőkiajánlást megakadályozza. Amint zengett ezer év óta, zengjen új ezerig a magyar nóta jelmondattal nyitotta meg Kúnszent- miklóson a legutóbb megtartott magyar nótaünnepen a díszközgyűlést Zsámboky Lajos tanár, az ottani dalárda elnöke. Rövid beszédében rámutatott arra, hogy az utóbbi 15 esztendőben régi bilincseink egyrészt leszakadtak rólunk, de helyettük másrészt újak rakodtak ránk ; egyrészt független, öncélú, szabad ország lettünk, másrészt meg — megcsonkítottak bennünket : de mindkét történelmi tényező egyforma lendülettel szolgálja a magyar népiélek öntudatraébredésének szent ügyét, a magyar népiélek rejtelmes mélységeinek feltárását, folklore-kincsek napvilágrahozatalát. A műsorszám következő pontja Tóth Béla dalárdis- tának „A magyar dal“ című szavalata volt (Baja Mihály alkalmi verse). Ezután Keresztes Sándor isk. igazgató vezetésével a TESZ énekkara kurucnótákat adott elő. Az iparos székházból díszkíséretével megérkezett az új zászló és felállt a díszemelvény előtt : közepeit a zászló, félkörben körötte a 10 magyarruhás leány, s azok körül 20 ünneplő dalárdista, szép új sötétkék bársonysapkával a fejükön. Az ünnepi beszédet, amely a magyar dalt és az új zászlót egyformán méltatta, Kelemen Kornél dr. országgyűlési képviselő, a Dalárda díszelnöke mondta, aki kedvelt szülővárosának főterén az ünneplés fennkölt eszméjét, a magyar dal ügyét méltatta. E mozgalmat örömmel kell fogadnunk, mert sajnos az utóbbi időben a magyar nótát mindinkább igyekezik kiszorítani a jazz-zene. Pedig a magyar nóta — különösen az elszakított területeken — tartja és ápolja legjobban a magyar nemzeti érzést. Félpengős nyári menetrend jelent meg. Az ismert Zöldmenetrend ez alkalommal célszerű füzetalakban, ötvenfilléres árban is forgalomba kerül. Ez az olcsó menetrend valóban hézagpótló és a nyaralási idény kezdetén kellemes meglepetés a közönség számára, mert annak dacára, hogy csak fillérekbe kerül, egész részletesen tartalmazza a teljes magyar vasúti menetrendet, közli továbbá a dunai és tiszai hhajózási menetrendeket is. A jól olvasható és jó papiroson készült félpengős menetrendfüzet minden dohány tőzsdében és könyvkereskedésben kapható.
