Vendéglősök Lapja, 1936 (52. évfolyam, 1-24. szám)

1936-03-05 / 5-6. szám

!ÍK{G. március 5. VENDÉGLŐSÖK Lll'JA 3 tevékenységének köszönhető, hogy a vendéglősipart jogosulatlanul űzők nagy táborát nagymértékben megritkították. A vendéglősiparral érintkező ipa­roknak, mint a hentes-, korcsmáros- és a kifőzőipar üzletkörét a székesfőváros ipari ügyosztálya és a Budapesti Kereskedelmi és iparkamara közvetítésé­vel rendezték. A termelői borkimérések általános poharazási engedélyt tervét az illetékes hatóságok elejtették. Meggyőzte az ipartestület a belügyminisz­tériumot, hogy méltánytalan az idegenforgalmi járulék minden terhét kizárólag a szállodásiparra róni. Az idegenforgalmat lebonyolító szállodások ■házadóját csökkentették. Az ipartestületnek a vendéglátóipar átszervezési programjában a korcs- márosipar rendezése első helyet foglal el. Az erre vonatkozó javaslatokat az ipartestület előterjesztette a kereskedelemügyi miniszternek. A rendezéssel a korcmsárosiparnak — nem magának az ősi elneve­zésnek — megszüntetésével és azoknak bizonyos feltételek mellett vendéglőkké való átminősítésével azt a helytelenséget akarja az ipartestület megszün­tetni, amely azáltal állt elő, hogy 1920. évben az ugyanazt a gazdasági hivatást betöltő vendéglátó- ipar legnagyobb egységét kétfelé törték : a képesítés­hez és engedélyhez kötött vendéglőkre és az enge­délyhez kötött, de szabad iparnak hagyott korcs­mákra. Megemlíti itt a jelentés, hogy a vendéglők száma Budapesten 1928 óta 1502-rői 930-ra fogyott le. A jelentés kifejti, hogy az éttermes kávéházak zárórája jogos sérelmet jelent a kávésipar és a vendég­lői szakma számára is. Többször megkísérelték, hogy a tisztességtelen versenyt intézményesen kiküszöböjlék, de ez — a Vendéglősök szerint — a kávésipartestület ellentállásán megtört. Az ipar­testület Vezetősége bízik abban, hogy azt a gazda­sági ellentétet, amely a vendéglők és az éttermes ■kávéházak között fennáll, a legrövidebb időn belül a zárórakérdés rendezésével megoldják. Petanovics József vendéglős, majd a Metropol Szálloda tulajdonosa, folyó évi február hó 19-én, ■82 éves korában, Alagon elhunyt. Mint borfiú kezdte ^pályafutását Gundel János József-téri „Virágcsokor“ vendéglőjében. Mint üzemtulajdonos, az 1885-ös kiállítás után kezdte meg a VI—VII. kerületi kör házában működését az Andrássy úton. Innen tizenkét év után a Vigadó téren Löffelmann Pilseni ■Sörcsarnokát vette át. Akkor már nemcsak országos hírre tett szert, hanem külföldön is ismerték kitűnő konyhájáról és elsőrendű borairól. A Pilseni Sör­csarnokból saját otthonába, a Rákóczi úton épült ^Víetropol-szállóba költözött, amelyet mindaddig személyesen vezetett, amíg nyugalomba nem vonult. Idegenforgalmunk növekedésével nagyfontosságú problémává vált, hogy országunk természetes szép­sége a maga eredetiségében tűnjön külföldi láto­gatóink és vendégeink elé. Az országutak mentén lépten-nyomon a legszebb pontokon a legkülönbözőbb hirdetőtáblák zavarták meg tájképeink természetes szépségének összhangját. Számos tiltakozás hangzott ezzel kapcsolatban, főleg a turisztikát kedvelő magyar közönség köréből. A Shell Kőolaj R.-T. elsőnek vette figyelembe ezen esztétikai szempontokat és elhatározta, hogy az országutak mentén felállított hirdetőtáblákat, melyek száma az ezret is meghaladja, a lehetőség szerint csökkenti, csak azokat hagyja meg, amelyek a legszükségesebbek és a tájkép rovására nincsenek befolyással. A Szállodás és Vendéglős Bál. Nagyszámú és elő­kelő közönség részvételével tartották meg a hagyo­mányos „Szállodás és Vendéglős Bál“-t a Pannonia- szálló termeiben folyó évi február hó 20-án. A ven­dégeket Malosik Ferenc, Gundel Károly, Bandi Jó­zsef és Dénes Márton bálelnökökkel az élén fogadta a rendezőbizottság és vezette a pompásan feldíszí­tett bálterembe. A bejárat előtt kukták és pikoló- gyerekek állottak sorfalat. A bálbizottság köszön­tötte özvegy Glück Frigyesné bálanyát és felkérték a bál ünnepélyes megnyitására. Azután a hagyo­mányos megnyitó csárdásra : „Jaj de magas ez a Vendégfogadó“ dallamára a következő megnyitó­párok álltak fel táncra : Malosik Ferencné és Démusz Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám TeUfonszám: József 425—04 János, dr. Pertik Béláné és Dénes Márton, Démusz Jánosné és dr. Pertik Béla, dr. Goldmann Oszkárné és Keleti Oszkár, dr. Stein Sándorné és Csik József, Vajda Andorné és dr. Stein Sándor, Klein Jánosné és Malosik Ferenc, Patz Antalné és Klein János, Malosik Béby és Kiss Pál, Keleti Oszkárné és dr. Goldmann Oszkár. A fényes sikert mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy a nagyszámú és előkelő társaságot reggelig tartotta együtt a vidám han­gulat. A szupé alatt a figyelmes rendezőség igen szép táncrenddel kedveskedett a megjelent elegáns hölgyeknek, miniatűr magyar motívumokkal díszí­tett kulacsot adott. Volt is olyan vigasság, hogy az idei „Szállodás és Vendéglős Bál“ sokáig kedves emléke marad a farsangoló ifjúságnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara köz­gyűlését Éber Antal elnökletével most tartotta. A napirenden több fontos kérdés szerepelt. A városi vámokra vonatkozó új fővárosi tervezetet Gyömrey Sándor titkár adta elő. A tervezetet a kamara sérel­mesnek tartja és ezért még részletes tárgyalás alap­jául sem fogadja el. Éber Antal elnök megállapí­totta, hogy a közgyűlés teljes egészében tiltakozik a tervezet ellen és a kamara mindent élj fog követni, hogy ezt az álláspontját az egész vonalon érvénye­sítse. Dr. Varró István kamarai titkár a paprika­termelés és a paprikakereskedelem időszerű kérdé­seit ismertette. Szükségesnek tartja a kamara, hogy a termeléssel kapcsolatos intézkedések a termelők, a feldolgozók és a kereskedők képviseletének meg­hallgatásával történjenek. A külkereskedelmi tár­gyalások során a magyar paprika érdekeit az eddigi­nél jobban kell megvédeni, mert a spanyol, újabban pedig a jugoszláv paprika igen éles versenyt támaszt a magyar paprikának. Végül a kamara elismerését fejezte ki a Budapesti Nemzetközi Vásárnak a lon­doni tanulmányút sikeres megrendezéséért. Új főzőtanfolyamok. Az Iskolánkívüli Népművelés Bizottságnak a Vol; Iskolatársnők Szövetségével együtt rendezett gázfőzőtanfolyamai közül az iskolaévben a hetedik is véget ért. Március hó elején újabb főzőtanfolyamok nyílnak meg: 1. polgári konyha kezdők részére, kedden és pénteken d. u. y25—%8-ig ; 2. különleges konyha haladók részére, kedden és pénteken d. e. 10—1-ig ; 3. diétás konyha cukorbetegek, gyomorsavasok és egyéb betegek Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-8ajt, Derby-sajt, Roma* dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos * * 8 9 DERBY Sajt- és Vajtarmalő Részvénytársaság Központi árusító-telep : Bndnpest, VII., Uerepeal út «2. Telefon : Z. «0—85 részére, hétfőn és csütörtökön d. u. 5—8-ig és 4. háztartási alkalmazottak részére szerdán d. u. 5—■ 8- ig. Tandíj — beírási díjjal és anyagmegtérítéssel együtt — az első három tanfolyam résztvevői részére 20 pengő, a háztartási alkalmazottak részére 8 pengő. A tanfolyamra csak korlátolt számban vesznek fel jelentkezőket. Beiratkozni lehet d. e. 9— 12-ig és d. u. 5—T-ig a II. kér., Batthyány utca 8. sz. alatti polgári leányiskola igazgatói irodájában. Telefon : 518—60. Ausztriában ételreform-mozgalom indult meg. Elsősorban idegenforgalmi szempontból akarják megváltoztatni az osztrák konyha műsorát. A moz­galmat megindító orvosok szerint a külföldiek egy- része túlságosan fűszeresnek és túlságosan húsbőnek találja a bécsi, tiroli és karinthiai konyhát és ezért arra akarják rábírni a vendéglősöket, hogy nyáron több nyerszöldség- és gyümölcsételt szolgáljanak fel. A mozgalom vezetői szerint fontos idegenforgalmi érdek az is, hogy minden vendéglőben legyen fekete rozskenyér. Olcsóbb lett a harcsa, drágult a nagy ponty. A haltenyészetekben az 1935. évben nagyobb volt a harcsatermelés, mint az előző években, viszont csökkent a pontykitermelés, mert ennek a termelési költségei megdrágultak. A Statisztikai Hivatal legújabb kimutatása szerint a ponty átlagára az 1934. évi 1.19—1.36 pengős árral szemben 1—2 pengőre emelkedett 1935 decemberében. A harcsa ára Viszont 2'83—5‘60 pengőről 2’82—3‘60 pengőre mérséklődött. Élőhalból 100, jegeltből 433 mázsát hoztak fel 1935-ben Budapestre, szemben az 1934. évi 470 mázsa élő és 287 mázsa jegelt hallal. 6/1936—2. iktatószám. Árlejtési hirdetmény. A M. Kir. Állami Szemkórház Igazgatósága 1936 április 1-től 1939 március 31-ig terjedő 3 (három) évre a kórházban ápolt 130—170 beteg és 36 alkalmazott é'e'mezésének szállítására ezennel árlejtést hirdet. Vállalkozó ajánlati mintát és szállítási fe'téte'eket Szemkórház gondnokságánál, Budapest, VIII., Romanelli-utca 15. sz. a'att hétköznapokon dé'e'őtt 9 és 14 óra között megtekintheti és 2 pengő díj lefizetése ellenében átveheti. Szabályszerűen kiállított és bélyegzett, pecséttel lezárt sértetlen borítékba helyezett aján­latok 'egkésőbb 1936 március 16-án délelőtt 11 óráig Szemkórház gondnokságának közvetlenül nyújtandó be. Borítékon feltűnően kiírandó, hogy élelmezési szállításáról szóló ajánlatot tartalmaz. A szállítás értékének megfelelő 2000 pengő bánatpénz készpénzben az Állami Szemkór­háznak 64.188. sz. letétszámlájára befizetni, vagy a 4260,4929. M. E. sz. rendeletben megállapí­tott biztosítékképes értékpapírban a M. Kir. Belügyminisztériumnak a Postatakarékpénztárná1 vezetett 400.006. számú „Közigazgatási Értékletétek“ számlájára kell elhelyezni. A vonatkozó csekkbefizetési szelvény, illetve letéti elismervény az ajánlathoz csatolandó. Az ajánlattevőnek társadalombiztosítási járulékairól szóló kimtatással igazolnia kell, hogy 6 (hat) hónapnál régebben esedékessé vált társadalombiztosítási köztartozása nincsen. Annak az ajánlattevőnek, aki ajánlatához társadalombiztosítási köztartozásáról kimutatást nem csatol, vagy akinek kimutatásaiból kitűnik, hogy az illető Versenytárgyalási hirdetés lejártának napját megelőző 6 hónappal régebben esedékessé Vált társadalombiztosítási járulékkal vagy díjjal tartozik az ajánlathoz az idézett rendeletnek megfelelően joghatályos engedményező iratot kell csatolnia, hogy ajánlata az odaítélésnél figyelembe vehető legyen. Vállalkozó köteles igazolni, hogy kórházi diétás élelmezés terén kellő jártassággal és gya­korlattal bír. Vállalkozó köteles nyilatkozatot csatolni arra nézve is, hogy ellene csődönkívüli kényszer- egyesség vagy csődeljárás, Vagy bűncselekmény miatt kizáró ok nem forog fenn. Az ajánlatok a lejárati idő után azonnal bizottságilag nyilvánosan bontatnak fel, az oda­ítélés felett azonban felsőbb hatóság dönt, melynek megtörténtéig ajánlattevők ajánlataikkal kötelezettségben maradnak. Elkésett, szabálytalan, Vagy bánatpénznélküli ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A hivatal fenntartja továbbá abbeli jogát, hogy az ajánlatok között az árakra való tekintet nélkül szabadon választhat. Budapest, 1936. évi február hó 20-án. M. Kir. Állami Szemkórház Igazgatósága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom