Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)

1935-09-05 / 17-18. szám

VENDÉGLŐSÖK L.APJFA K935. szeptember 5. ** Mivel már az indító fütty is elhangzott, a hadnagy mint egy álomkóros, támolygott fel a vonatra. Az ajtóból intett még egy Isten hozzád-ot atyjának, aki ebben a percben nem bírta visszatartani kitörő könnyeit, s az apai, a szülői szeretet olyan fellobanása volt ez, mint mikor egy kedves hozzánktartozónkat veszítjük el. A vonat lassú mozgással elindult. Az idősúrpedig, talán hogy elfojtsa könnyeit, vagy hogy ne tegye még nehezebbé az elválást, elfordult, csak meg-megrázódó felső teste jelezte nagy, nagy lelki fájdalmát .. . Ml ÚJSÁG? Jogi személyek képesítés nélküli üzletvezetője. A 78.0000/1923. K. M. 7. §-a szerint jogi személyek amelyek valamely képesítéshez kötött ipart a kéz­műves jellegű iparág szokásos keretén túl gya­korolnak, olyan egyént is alkalmazhatnak üzlet­vezetőül, aki a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik. Ugyanis, ha a képesítéshez kötött ipart a kézműves jellegű iparűzés szokásos kere­teit meghaladó terjedelemben gyakorolják, az gyár­szerűvé válik s mint ilyennek gyakorlásához a törvény 17. §-a szerint képesítés kimutatása nem szükséges. (111/932. K. M.) Készül az élelmiszerkódex. A Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara alelnökének, Székács Antal­nak indítványára elhatározta, hogy megalkotja a magyar Élelmiszerkódexet, a ,,Codex Alimentarius Hungaricust“. A kamara a munkáját azzal kezdte meg, hogy a Codex Alimentarius Hungaricus össze­állításának szükséges voltát és fontosságát ismertető emlékiratot állított össze és azt a szakkörök rendel­kezésére bocsátotta. Ezután szakértekezletet hívott egybe, amelyen az érdekelt kereskedelmi és ipari szervezetek képviselői megjelentek és bejelentették a munkálatok elvégzéséhez való csatlakozásukat. A kamara következő lépése volt, hogy az élelmi­szereket és élvezeti szereket és az ezek gyártásánál, forgalombahozatalánál és felhasználásánál szükséges használati anyagokat harmincöt szakcsoportba osz­totta be és összegyűjtötte mindezen csoportokra vonatkozó eddig megjelent jogszabályokat, úgymint törvényeket, rendeleteket, utasításokat, jogeseteket és azokat a kísérletügyi munkálatokat, amely utób­biak eddig még sehol nem tétettek közzé. Különösen súlyt helyezett azokra a hazai és külföldi vegyészeti és mechanikai kísérleti adatokra és eredményekre, amelyek alapján megállapítható, hogy az élelmi­szerek megítélésénél alkalmazott határértékek világ­szerte elismert tudományos kísérletek eredménye, avagy pedig csak egyes vegyészeti laboratóriumok vagy vegykísérletiállomásokszűkkörű és a tudomány­ban nem általánosan elfogadott megállapításai-e. Adatgyűjtésének legérdekesebb és legértékesebb része a szakbavágó külföldi irodalom anyaga, amelyet a kamara nagy utánjárással és költséggel szerzett meg. A külföldi irodalom összegyűjtése nagyon érté­kes szolgálatokat tehet a kódex összeállítóinak, mert az élelmiszerekre vonatkozó mai napig is hatályos magyar törvények olyan régiek, hogy az újabb jog­szabályok kidolgozásánál ezeknek a modern külföldi törvényhozási intézkedéseknek még akkor is kétség­kívül jó hasznát lehet venni, ha azokat nem követjük. Vendéglők áremelése nagy megütközést keltett a minap a napi sajtóban. Az Est munkatársa ez ügy­ben kérdést intézett Gundel Károlyhoz, a vendég­látó ipar kiváló tagjához, aki a drágításra vonat­kozólag kijelentette, hogy a zsír- és a főzelékfélék picai ára 50, a tojásé 20 százalékkal emelkedett, ért­hető tehát, hogy a vendéglősök is kénytelenek a változott viszonyokhoz alkalmazkodni. Az élelmi­szerárak emelkedése és az emiatt bekövetkezett nyugtalanság csak átmeneti jellegű lehet. Különben is csak azokban a vendéglőkben emelkedtek az árak, amelyekben lehetetlenül^olcsó volt eddig a fogyasz­Mennyi tragédia, mennyi igazi életdráma folyik itt egy-egy vonat elindulásakor. Erről azok a csar­noki oszlopok sokat regélhetnének ! Már javában kint robogott vonatunk a nyílt pályán, amikor útitársam betámolygott szaka­szomba és mintha ott se lettem volna, a velem szembe lévő pamlagra telepedett. Jobban mondva ledobta magát úgy egyenruhástul, kardostul. Végig feküdt, befelé fordulva a pamlagon s néhány perc után mély álomba merült. (Folyt, köv.) tás. A mai árak még mindig alatta vannak a béke­belieknek és ezért drágulásról nem lehet szó. Vidéki vendéglősök és korcsmárosok panaszai alapján több ipartestület kérvénnyel fordult a pénz­ügyminisztériumhoz aziránt, hogy az italmérési ille­téket ne általányban, hanem a tényleg eladott bor literje után vessék ki. Kérik a korcsmái hitel módo­sítását, hogy az bírói úton legyen érvényesíthető, valamint olyan rendelkezést, amely szerint a ven­déglői és korcsmái üzlethelyiségekben a villany­áram ipari áramnak minősíttessék. Az éjféli egy órai zenélési záróra meghosszabbítását szintén ké­relmezik, mert a vidéken a vendégek sokszor csak éjféltájban jönnek zenét hallgatni és a zenélés be­szüntetésekor távoznak az üzletből. Mindezt a bu­dapesti vendéglősök képviseletei és a szaksajtó évek óta szorgalmazza. De napirenden tartja ezeken kívül állandóan a termelői borkimérések, a kifőzőipar és korcsmaipar rendezésének kérdését is. Két hektoliter bor egy szőlőtőről. Grác mellett egy kertész gazdaságában páratlanul gazdag ter­mésű szőlőtőke kelt feltűnést. A mindössze kilenc esztendős szőlőtőke növése is rendkívüli, egyes ágai tíz méternyi hosszúságúak. Az idén kereken két­ezer szőlőtiirt termett a hatalmas szőlőtőkén ; ez körülbelül kétszáz liter bornak felel meg. Gyünk község elöljáróságától. 2480/1935. Árverési hirdetmény. Gyünk község egyemeletes A borpiacon lényeges változás nem volt az utóbbi hetekben. Az esőzések a terméskilátásokat ország­szerte előnyösen befolyásolták. Az üzletkötés lany­hább. A borárak alacsonyabb fokú boroknál kister­melőknél 3—'3-20 P hl.-fokonkint, uradalmaknál, ahol inkább csak magasabbfokú borok vannak, az árak tömegboroknál ugyanazok, Jobb minőségű fajborok iránt az érdeklődés a csökkent kiviteli lehetőségek folytán ellanyhult. Itt említjük meg, hogy Ausztria júniusban összesen 4404 hektoliter bort vitt be, ami közel 20 százalékkal több a múlt év hasonló havi bevitelénél. Meg kell jegyezni, hogy a főimport- államból, Olaszországból kisebb volt a bevitel a múlt évinél. A teljes beviteli emelkedés a magyar- országi borbevitel emelkedésének tudható be, mert Magyarország kerek tízszer annyit bort vitt be júniusban, mint a múlt év hasonló hónapjában. Az első félév borbevitele majdnem kilencezer hekto­literes emelkedést tüntet föl. E mennyiségből Olasz­országra 1750 hektoliter, Magyarországra pedig 6430 hektoliter jut. De növelte bevitelét Spanyol- ország is a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, úgyszintén a görög bevitelnél is tapasztalható némi emelkedés. A statisztika azonban azt bizonyítja, hogy a bevitelnek július, augusztus, szeptember hónapokban esetleg még annyira nem várható erős emelkedése mellett sem lesz lehetséges Olaszország­nak és Magyarországnak kontingenseik teljes ki­használása, mert a magas vámok, a magas fogyasz­tási adó és a pengő és lira klíringátszámítási árfo­lyama ezt lehetlenné teszi. Megemlítjük, hogy a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületéhez az ország különböző részéről indítványok érkeztek a szüreti borárak megállapítására vonatkozóan. Ezek­nek az indítványoknak a letárgyalására az egyesület Malcomes Gyula báró elnöklésével értekezletet tar­tott. Reizmann Zoltán dr. igazgató ismertette a különböző borvidékekről beszerzett termésbecslé­seket, amelyek alapján ma már megállapítható, hogy az 1935. évi termés jóval alatta lesz az elmúlt évinek. Foglalkozott ezután azokkal a jelenségekkel, amelyek szükségessé teszik, hogy a különböző vidé­kek szőlősgazdáinak felvilágosítása útján megaka­dályozzák a szüreti árak letörését. Az egyesület elő­terjesztést tesz a kormánynál a szüreti árak befo­lyásolása céljából és meggondolás tárgyává teszik a minimális borárak bevezetését. Borkereskedők gyűlése. A Borkereskedők Orsz. Egyesülete exportbizottsága a közeledő szürettel kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélése céljából ülést tartott. Az ülésen kifejezésre jutott az a nézet, hogy a magyar borexport az idén a lehető legrosz- szabb kilátások előtt áll. Egyrészt a külföldi bor­termelő és borimportáló államok nagy bortermése a mi viszonylag kis termésünkhöz képest az ezzel járó árdifferenciát tekintve, másrészt a külföld el­zárkózó politikája a magyar borexportőröket a leg­nehezebb helyzet elé állítja. Az expcrtkereskedelem az illetékesek figyelmébe ajánlja, hogy a magyar borok, különösen pedig azon minőségek kivitelét, amelyek idebent csak mehezen találnak fölvevőre, az eddiginél is nagyobb mértékben támogassák, kü­lönös tekintettel a meglevő külföldi összeköttetések fenntartására, mert az esetleg elveszített külföldi piacokat visszaszerezni sokkal nagyobb áldozatba kerülhet, mint ahogy azokat a várható exportlehető­ségek mellett fenntartani lehet. Itt említjük meg, hogy a fenti rossz kilátások dacára a magyar bor­kereskedelem ma is jelentékeny forgalmat bonyolít le. Lapunk olvasóinak figyelmét ezúton is felhívjuk a Popper Mór és Lipót R. T. bornagykereskedők hirdetményére, mert a cég kitűnő boraival és kiváló üzleti tevékenységével közkedveltségnek örvend. Pflknván a fővárostól egy órányira, vasút-és hajó- I ClIZlII állomás között, hideg-, melegvizes szo­bákkal, reprezentációs termekkel, fürdőszobákkal, legmoder­nebb előkelő berendzéssel bérbeadó. Ajánlatok „Közvet­lenül Dunapartján“ jeligére Blocknerhez, Városház-u. 10. TÖRLEY TALISMAN CASINO RESERVE fl 1936. évi január hó l-étőG1940. december hó 31-ig terjedő 5 évre, 1935. október hó 15-én délután 3 órakor a községházánál nyilvános szóbeli árverésen Árverési feltételek a főjegyzői irodában a hivatalos órák alatt betekinthet ők. Gyönk, 1935. aug. 21-én. vitéz Márky Henrik főjegyző. Jáhn Adám bíró. Mindennemű hús- és zsíradékszükségletünket Lengyel hentesárú- gyár R—T. üzleteiben vásároljuk! -------- Legjobb árú — olcsó árú! LE NGYEL HENTESABUGYAR R.-T.lil

Next

/
Oldalképek
Tartalom