Vendéglősök Lapja, 1935 (51. évfolyam, 1-24. szám)
1935-07-05 / 13-14. szám
51. ÉVFOLYAM 13—14. SZÁM 1935. JULIUS 5 r ww ■■ (VENDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉSIPARI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj félévre 8 pengő, egész évre ÍZ pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ GTÖRHT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ARÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁT A 1 ÓRÁIG). Az aratás megkezdődött és folyik országszerte. A múltkori fagy és jégverés után lélekzetfojtva lessük az onnét érkező híreket. Sajnos, a fagy- és jégsujtotta helyeken jelentékeny kárt szenvedtek a gazdák, mert némely megyében több ezer hold gabona pusztult el. Ezeket a területeket azóta a dolgos kezek felszántották és kölessel, muharral s egyéb takarmányfélével vetették be. Az ország nagyobb részéből azonban az a kellemes hír érkezik, hogy a termény általában közepes és 25%-kal jobb a tavalyinál. A vendéglátó ipar örömmel veszi tudomásul ezt az utóbbi jó hírt nemcsak azért, mert a vidéken sok a vendéglős és korcsmáros gazdálkodó, akikkel őszintén együtt érez, hanem főleg azért, mert a búza, a rozs és a többi mezőgazdasági terményünk értéke képezi a magyar gazdasági élet alapját. A magyar szállodás, vendéglős, kávés és korcsmáros tisztában van azzal, hogy a magyar föld nyújtja mindannyiunk kenyerét és a jó termés fellendíti a gazdasági forgalmat ! A búza a mi legerősebb valutánk. Ezért az aranyvalutáért jön be a külföldi jövedelem nagy része. Ennélfogva e kérdés mellett nem mehetünk el anélkül, hogy a római egyezményről meg ne emlékeznénk ! Ugyanis ezen egyezmény alapján és szellemében a kormány az utóbbi napokban állapodott meg abban, hogy az 1935. és 1936. gazdasági évben Olaszország egy millió mázsa búzát vesz át tőlünk a nrult évben meghatározott áron. És ezenkívül Olaszország további egy millió mázsa búza vásárlására biztosított magának előjogot. Igen fontos, hogy a búza árát nem csökkentették, mert ezzel egyrészt az idei nagyobb mennyiségű búzafeleslegeink elhelyezésével a mult évinél több bevételre tehetünk szert, másrészt az így előre megállapított ár irány- i árul szolgál a többi államba kimenő búzánál. Az olasz-magyar kereskedelmi kapcsolat tehát a búza elhelyezése és értékesítése szempontjából gazdasági életünkben nagyfontosságú kérdés éppenúgy, mint* az Ausztriával és a többi állammal kötött kereskedelmi szerződések. Aki ezeket a külföldi kapcsolatokat lekicsinyli, bizonyára azért teszi, hogy a közvéleményt tévútra vezesse és bizonyos köröket elégedetlenségre hangoljon. De a komoly és gondolkodó iparosság tisztán látja az eseményeket és azok Egyik vidéki előfizetőnk írja a következőket : ,,A mostani nyári kánikula idején igen aktuális kérdés a vendéglői iparban a kerthelyiségben Való zenélés szabályozása. Ugyanis abban a házban, ahol vendéglőm és szállodám van és ahol még több lakó is van, meddig jogos a kerthelyiségben, vagyis a terraszon való zenélés. Ezen házban a főszolgabíróság csakis zárt helyiségben engedélyezi a zenélést“. Vidéken — amennyiben törvényhatósági szabály- rendelet másként nem intézkedik —• az elsőfokú rendőrhatóság és pedig kis- és nagyközségben a főszolgabíró, városban a rendőrkapitányság engedélyezi a kerthelyiségben, terraszon, vagyis a szabadban való zenélést. Egyébként vendéglőkben és kávéházakban éjjel egy óráig szabad a zenélés. Gyógyfürdőkben, úgymint Balatonfüred, Hévíz, Balf, Harkány és Párád fürdőn a zenélés és zajos mulatozás, vagy dorbélyozás a betegek elhelyezésére és lakására szolgáló épületekben tilos. E gyógyfürdőtelepek egyéb épületeiben mindennemű mulatozás, előadás, mutatvány, vagy zenélés éjjel tíz órán túl nem tarthat. Azonban a fürdőhelyek tízórai zenélési záróráját — ha a betegek nyugalmát nem zavarja — éjjel egy óráig a másodfokú rendőr- hatóság (alispán, főkapitány) kiterjesztheti (150.202. 1927. B. M.). Budapest főváros területén az itteni fővárosi szabályrendelet szerint udvari vagy kerthelyiségben éjjeli 12 óráig szabad a zenélés vonós (cigány) zenével. Míg rézfúvózenével és dobbal a zenélés a szabadban tilos. Zárt helyiségben is csak tíz óráig szabad az ilyen fuvús és dobbal való zenélés. Ér* « ■*» " .£> N ^ Á n A ^áZdásáp' jeíenfSségét hamar felismeri és kellően értékeli. Most pedig, amikor a földmíves verejtékes szorgalommal kaszálja, kévébe szedi és keresztbe rakja az Isten áldását, a magyar gabonát, levett kalappal köszöntjiik a magyar búzatermő rónát, és az ott folyó aratást ! dekes, hogy a budapesti főkapitányság, mint másodfokú kihágási bíróság felmentő ítéletet hozott egyik vendéglő ügyében, akit nyitva tartott szellőztető mellett való zenéltetés miatt az elsőfokú r. büntetőbíró elítélt. A másodfokú felmentő ítélet indokolása szerint ugyanis a tárgyalás adataiból megállapítható, hogy a vádbeli alkalommal nem a vendéglő ablaka, hanem annak szellőztető nyílása volt a zenéléskor nyitva. Már pedig közegészségügyi követelmények miatt nyitva tartott szellőztetőnyílás melletti zenéltetés büntetendő cselekményt nem képez. A nyári szezonban igazán fontos kérdés a szabadban való zenéltetés, mert annak megengedése nemcsak az üzlet tulajdonosait és az ott szórakozó vendégeket, hanem a közelben lakókat is érinti. Ennélfogva közérdeket képez, hogy az ide vonatkozó rendeleteket megismerjük. A fentiek e kérdést eléggé megvilágítják. A francia idegenforgalmi irodák köszöneté. A franciaországi és belgiumi nagy idegenforgalmi irodák vezető tisztviselői néhány héttel ezelőtt a Gyógyhelyi Bizottság meghívására megtekintették a budapesti gyógyfürdőket. Az idegenforgalmi irodák vezetői hazájukba visszatérve, levelet intéztek Szviezsényi Zoltánhoz, a Kurkomissio igazgatójához, amelyben meleg hangon mondanak köszönetét az itt élvezett vendégszeretetért és hangsúlyozzák, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel azon lesznek, hogy Magyarországra és a budapesti gyógyfürdőkre irányítsák a külföld figyelmét. A legnagyobb elragadtatásnak adnak kifejezést az itt látottak felett és megállapítják, hogy Budapest a legtökéletesebb fürdőváros, amelynek elismertetése érdekében világszerte fognak síkraszállni. Popper Mór és Lipót r.-t., bornaoykeresk Telefoni 48-4-62 Alakíttatott 1869. évben« Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. Zenélés a szabadban.
