Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)

1934-08-05 / 15-16. szám

(VE1ͻɫLŐ-, SKÍLLÚ-, KÁTÉSIPABI ÉS EÖZeAZDASÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta 5-én. Előfizetési díj ? félévre 8 pengő, egész évre 13 pengő , Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmillimétcrenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZ UTÖBGT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Teleíonszáin: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT ÍO ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓRÁI«. A sör ma már elsőrangú élvezeti cikk. Ezt mi vendéglősök állapítjuk meg. Ugyanis üzemeink fogyasztói, a mi vendégeink, a sört nemcsak üdítő hatásáért isszák —különösen a melegebb évszakokban—, hanem a benne lévő tápanyagoknál fogva kisebb mérvű táplálékul is. Köztudo­mású, hogy a sör a vér képződését és a zsír lerakódását elősegíti, ezért a sovány és vérszegény egyének eredményesen használják gyógy- és hízószerül. A sört a legrégibb idő óta a világ minden részén gyártják. Európa államai ugyancsak kiveszik részüket a sörgyár­tásból. Magyarország egyik jelentékeny sörtermelő ország. Hazánk sörgyártása a háború előtti Nagy-Magyarországon évenként 2,988.350 hl volt. Sajnos, a mostani termelés évente ennek a mennyi­ségnek csak egynyolcada. Pedig a kő­bányai sör úgy minőségileg, mint kelle­mes zamatéval és ízével elsőrangú. Fel­veszi a magyar sör a versenyt akár a bajor, akár a pilseni sörrel. A magyar fogyasztók és a magyar vendéglősök nagy táborának a vélemé­nye alapján a kőbányai sört bátran előbbrevalónak, tartósabbnak és táp­lálóbbnak minősíthetjük bármely kül­földi sörnél ! A hazai sörtermelés sajnálatos hanyat­lásának elsősorban a trianoni gyászos békeszerződés — amely a fogyasztási terület háromnegyedét rabolta el — az oka. Továbbá oka a külföldi magas védővámok, amelyek a kivitelt nehezítik meg, valamint a mai horribilis adó és más közszolgáltatások és a vendéglői iparnak még mindig tartó hanyatlása. A bajon ezidőszerint a kivitel minél nagyobb fokozásával és a külföldi sör behozatalának redukálásával segíthet­nénk. Mi, vendéglősök, szállodások és kávé­sok, mint a közfogyasztás jelentékeny intézői, csakis a magyar sört propagáljuk nemcsak azért, mert minőségileg semmi­II. Idegen zsiradékkal készült péksütemények vajas süte­ményként forgalombahozatala. A Kihágási Tanács 10 pengő pénzbüntetésre ítélt egy péket és emellett 22 pengő vegyvizsgálati díj megfizetésére is kötelezte a következő megokc- lással: ,.A tényállás szerint a terhelt mesterséges étel­zsírral készült süteményt vajas süteménynek ne­vezte, jóllehet az idegen zsiradékkal, nevezetesen kókuszzsírral és növényi olajat tartalmazó zsírkeve­rékkel készült. Terheltnek ez a cselekménye a 38.286/1896. F. M. sz. rendelet 5. §-ának 1. e) pontja szerint hamisított vajas sütemény forgalomba­hozatala által elkövetett és az 1895. évi XVI. t.-c. 3. §-ának c) pontja alapján büntetendő kihágás.“ A Kihágási Tanács, tekintettel arra’a körülményre, hogy terhelt hasonló kihágás miatt büntetve még nem volt, továbbá, hogy részéről csupán gondatlan­ságot látott fennforogni, elzárás helyett pénzbünte­vel sem gyengébb a külföldi sörnél, hanem azért, hogy a magyar árpát, a magyar mézet fogyasszuk és a magyar munkáskezeknek adjunk kenyeret ! Sajnos, régen várjuk a saját iparunk, a vendéglősipar fellendülését. . . Ha egy­szer elérkezik az az idő, akkor még többet teszünk majd a magyar sör­gyártás előbbrehaladása érdekében ! Jöjjön el mielőbb a magyar sörgyártás egykori boldog háború előtti időszaka ! Akkor majd a mi iparunkra is jobb napok következnek ! tést szabott ki és emellett a terhelt egyéniségére, élet­viszonyaira és az eset összes egyéb körülményeire figyelemmel a büntetés végrehajtását felfüggesz­tette, mert ettől az intézkedéstől terhelt jövőbeli magatartására nézve kedvező hatást várt. A borellenörzöbizottság eljárásának akadályozása. A bortörvény (1924. évi IX. t.-c.) 43. §-a kihágás­nak nyilvánítja és 1 hónapig terjedhető elzárással és 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli bün­tetni azt, aki a borellenőrző hatóságnak vagy közeg­nek eljárását bármi módon akadályozza. A végre­hajtási rendelet (2000/1929. F. M. sz.) 80. §-a az akadályozás fogalmát közelebbről a következőképen határozza meg: ,,Akadályozásnak tekintendő az ellenőrzés fizikai akadályozásán kívül a kívánt felvilágosítások meg­tagadása, a bűnjelek, üzleti számlák, üzleti levelezés, nyilvántartások előmutatásának megtagadása vagy elrejtése, a mintavételhez szükséges segédlet meg­tagadása s végül a hatóság, illetve a közeg meg­tévesztése a söntésbeli és pincebeli bor, valamint a házasított bor azonosságára nézve.“ A vendéglő-, szálló- és érintő kihágási jogesetek. írta a Vendéglősök Lapja részére Dr. vitéz Csató Béla rendőrtanácsos, a Kihágási Tanács bírája. Popper Mór és Lipót r.-L bornagykereskedés Telefoni 48-4-62 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. száma Aiapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom