Vendéglősök Lapja, 1934 (50. évfolyam, 1-24. szám)
1934-06-05 / 11-12. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1»34. jlining 5. Duna-Tiszaközi gazdák az állattenyésztésért. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara állat- tenyésztési szakosztálya a legutóbb megtartott ülésén az állattenyésztés időszerű kérdéseit tárgyalva, a Kamarának az állatértékesítés terén a teljesen megváltozott viszonyokhoz mért programm- ját állapította meg. A szakosztály állásfoglalása szerint az értékesítés ma minden téren a lehető legrosszabb, ami az állattenyésztés visszafejlődésére vezethet, mindent el kell tehát követnünk, hogy ezt megakadályozzuk és a jövőben esetleg kínálkozó jobb értékesítési lehetőségekre felkészüljünk. Miután az állattenyésztésnek az okszerű takarmánytermelés az alapja, a szakosztály véleménye szerint a Kamara területén ezt kell fejleszteni és különösen a pillangósokat terjeszteni. Szükségesnek tartja a szakosztály a kisgazdáknál teljesen elhanyagolt és rendszertelen juhtenyésztés irányítását. Felterjesz test tesz a Kamara a kormányhoz, hogy a köz tenyésztést szolgáló kosok tartása olyan engedély alapján történjék, mely által lehetőleg egyforma gyapjüminőséget érjünk el. Fel kellene karolni továbbá a juhtej termelését is, mert tej, gyapjú és bárány ma jövedelmezővé teszi a juhtenyésztést Azután a Kamarának a különféle állati termékek — tej, vaj szalonna, zsír — értékesítésére vonat kozó javaslata került tárgyalás alá. A javaslat szerint a tejrendelet a termelőt és fogyasztót egy aránt sújtja, csakis a feldolgozó vállalatokra hasznos, a legalacsonyabb áron külföldre szállított vajra sokat ráfizetünk. Mivel pedig belföldi tejfogyasz tásunk messze elmarad a nyugati államok mögött ezért a kivitelre fordított áldozatokat inkább szegény néprétegek tejjel való ellátására kívánja a szakosztály fordíttatni. Ugyanezt az elvet kellene nagy feleslegeket felmutató zsír és szalonnánál is szem előtt tartani Fürdőügyi nagygyűlés. Az Országos Balneológiái Egyesület a minap a Gellért-szállóban nagygyűlést rendezett, amelyen képviseltették magukat a kereskedelmi, belügyi, földmívelésügyi és pénzügyminisztérium, az államvasutak, az idegenforgalmi érdekeltségek és több vidéki hatóság is. Bánlaky Géza elnöki megnyitójában a Balneológiái Egyesület és a fürdőérdekeltségek tízéves munkájára tekintett vissza. Felter Lipót kifejtette, hogy a magyar ásványvizek érdekében milyen intézkedésekre volna szükség. Dr. Bóczán Elemér a Balaton nemzet- gazdasági jelentőségét vázolta. Bánó Dezső bejelentette, hogy Balatonfüred fürdőt kénytelen a téli időszakra bezárni és így a fürdő december 10-tőI kezdve egészen tavaszig zárva marad. Kifejtette, hogy a fürdőt nyitva tarthatták volna, ha az OTI és egyéb munkás- és jóléti intézmények milliónál több betegpénztári tagjuk sorából mindössze ötvenhatvan beteget beutaltak volna. Az OTI azonban ezt a kérelmet nem teljesítette, bár a beutalás tulajdonképen nem annyira a gyyógyfürdő számára jelentett volna támogatást, hanem inkább maguknak a jótékony intézményeknek, gyógyászati és anyagi szempontból is. A külföldi hasonló intézmények a téli időszak folyamán is beutalják gyógyulásra szoruló tagjaikat a fürdőhelyekre. Bánó Dezső megemlékezett arról, hogy ezirányú munkásságát Darányi Kálmán és Scholtz Kornél államtitkárok hathatósan támogatták. Reischl Richárd azt kérte, hogy május 1-től október 1-ig mindenki kapjon ötvenszázalékos vasúti kedvezményt, aki a Balatonhoz utazik, a Balaton helyközi forgalomban pedig egynapos érvényű jegyeket adjanak ki. Pajor Sándor megbélyegezte a jugoszlávoknak azt a magatartását, amellyel a Budapestre való utazást is megakadályozzák. Ezután több indítvány hangzott el. A nagygyűlés elfogadta Bánó Dezső indítványait, hogy a Balatonhoz vezető utakat javítsá meg, a MÁV adjon újabb nagyobb hétvégi és egyéb kedvezményeket és az illetékesek nagyobb mértékben irányítsák külföldről a Balatonhoz az egyes és a csoportosan utazókat. A gyűlés kimondotta azt is, hogy a vízumkényszer eltörlését fogja kérelmezni az idegenforgalmi szempontból bennünket érdeklő államokkal szemben. Gazdaifjak csereakciója. A Faluszővetség ez évben is megrendezi az immár tízéves múlttal bíró német- országi, valamint az 1933. évben jósikerrel megkezdett olaszországi és belföldi gazdaifjúsági csereakciókat. A magyar gazdaifjak a tavasztól őszig terjedő idő alatt mintegy hat hónapot töltenek beosztási helyükön, ahol mint családtagok részt vesznek az összes előforduló gazdasági munkában és eme idő alatt díjtalan ellátásban részesülnek. Úgy a bel-, mint a külföldi csereakcióra csak olyan 17 évesnél idősebb ifjak vétetnek fel, akinek szülei önálló gazdasággal bírnak és egy magyar vagy külföldi csereifjú családtagként való befogadását vállalják. A bejelentések a szülők részéről történnek, de a jelentkezőt ajánlania kell a szülők lakóhelyén levő Faluszövetségnek, gazdasági egyesületnek, vagy gazdakörnek, továbbá a Hangya vagy hitelszövetkezet vezetőségének, ezenkívül a községi elöljáróságnak is. A belföldi csereakció részvételi díja (útiköltség nélkül) 10 pengő. A belföldi csereakcióra felvett ifjak kedvezményes vasúti jeggyel utaznak beosztási helyükre. A külföldi csereakció részvételi díja pedig 190 pengő, mely összeg két részletben fizetendő és ebben benn- foglaltatik az oda- és visszautazás, valamint az őszi hazatérés alkalmával rendezendő tanulmányi kirán dulás költsége teljes ellátással együtt. Jelentkezési határidő 1934 február hó 15. Bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek a Falu Országos Földmíves Szövetség (Budapest, V., Báthory ucca 24) nyújt. Küldöttség n Járdafoglalások ügyében. Március 13-án délben fogadta Sipőcz Jenő dr., a székes- főváros polgármestere a Budapesti Kávésok Ipar- testületének küldöttségét, melyet Mészáros Győző ipartestületi elnök vezetett. A küldöttségben Gál Arnold és Strausz Vilmos dr. alelnökök és Havas dr. főjegyző vettek részt. Mészáros Győző elnök a polgármester figyelmét felhívta a kávésipar súlyos helyzetére, a járdafoglalási díjak leszállításának szükségességére és kérte, hogy az engedélyek kiadása alkalmával — úgy mint a múltban — ez évben is részletfizetést engedélyezzen. A polgár- mester nagy megértéssel vette tudomásul a mondottakat, ismeri az ipar nehéz helyzetét, méltányolja a kávésipar szerepét. Az ügy megvizsgálása után sürgős elintézést ígért. A küldöttség ezután Kovácsházy Vilmos dr. tanácsnoknál, a város- gazdasági osztály vezetőjénél tisztelgett,, akinél ismételte a polgármester elé terjesztett kérelmeket. A tanácsnok úr hasonlókép nyilatkozott, egyben kijelentette, hogy a hátralékok fizetésére nézve könnyítéseket fog javasolni, úgyszintén a folyó évi járulékok fizetésére nézve az eddig fennállott részletfizetési kedvezményt (3 részletben való fizetés) ez évre is fenntartja. A küldöttség megnyugvással távozott a városházáról. E kérdés az uccai terrasz- szal ellátott vendéglői éttermek tulajdonosait is éppen úgy érinti. Ítéletkivonat. 704/1933. kih. szám. A gyömrői járás főszolga- bírája, mint elsőfokú rendőri büntető bíró özv. Bállá Józsefné gyömrői lakos ellen indított ki- hágási ügyben az 1933. évi november hó 27. napján terhelt jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: özv. Bállá Józsefné terheltet, aki 44 éves, ref. vallású, magyar állampolgár, vagyonos, korcs- máros, szentmártonkátai születésű, gyömrői lakos — bűnösnek mondom ki az 1924. évi IX. t.-c. 7., 8. és 16. §-aiba ütköző kihágási cselekményekben, melyeket azáltal követett el, hogy a söntésbeli bort vízzel meghamisította, azt forgalomba hozta, a tartányokat a söntésben nem jelölte meg és ezért terheltet az 1924. évi IX. t.-c. 42. §-ának 1. és 2. pontja, továbbá a 44. §. 1. pontja alapján az 1928. évi X. t.-c. 4. és 7. §-ainak alkalmazásával 30 (harminc) pengő pénz- büntetésre, behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra ítélem. Kötelezem továbbá terheltet az összes felmerülendő eljárási költségek megfizetésére. Gyömrő, 1933. november hó 27-én. Dr. Újlaky s. k., szolgabíró. A gyümölcsös egész évi kezelését ismerteti az a 32 oldalas útmutató, amely most a Földmívelésügyi minisztérium Növényvédelmi és Növényforgalmi Irodájának kiadásában megjelent. Ez az útmutató nélkülözhetetlen minden gazdának, kertésznek és kerttulajdonosnak, mert ebben minden részletesen megtalálható, amit a gyümölcsfák kezeli lésével kapcsolatban tudni kell. Ismerteti és képekben bemutatja a különféle gyümölcsfabetegségeket és rovarkártevőket, a védekező szerek házi elkészítési módját, a gyümölcsös trágyázásának a kérdését, a védekezési munkálatok időbeni sorrendjét stb. Az útmutatót díjtalanul megküldi bárkinek a Földmívelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Növényforgalmi Irodája (címe: Budapest, Y„ Földmívelésügyi Minisztérium), aki azt onnan válaszbélyeggel ellátott levélben kéri. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. .............................................................. a.MA LÁTAPE2SGÖS,ÖRt Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlae sörkülönlegessége “Pátria*’ Irodalmi Vállalat és Nyomdai R^»T. Budapest, IX., Üllői*út 25. szám (Köztelek) — 341206 Felelős vezető: Magyaty I s t v á i
