Vendéglősök Lapja, 1933 (49. évfolyam, 1-23. szám)
1933-12-05 / 22-23. szám
WWIV. ÉVFOLYAM 33—3S. SZÁM «>:». »ECFMUEU 5 (VEIlíDÉeLŐ', N2ÁLLÓ-, KÁVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÍCII SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA : IHÁSZ OTÖRGf Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszára: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT » ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 1 ÓKÁIO A Rudas-fürdő újjáépítését, valamint a Szent Lukács- és Császár- fürdők előtti dunai partrészlet megfelelő rendbehozatalát határozta el a kereskedelemügyi minisztérium, amint a Nemzeti Munkahét keretében tartott Országos Idegenforgalmi Kongresszuson hallottuk. Sőt, azóta foglalkozott e kérdéssel a fővárosi törvényhatósági tanács is legutóbbi ülésén, amikor is tárgyalták az erre vonatkozó polgármesteri előterjesztést. Ebből az előterjesztésből tudjuk, hogy a közönség megszerette és már is oly sokan igénybe veszik a Rudasfürdőnek a nemrégiben megnyílott két új forrását, hogy az igényeknek a régi berendezés nem felel meg és ezért a kereskedelmi és belügyi minisztériumok sürgetik a fürdő átépítését. A tanácsülésen a fürdőknek fürdőszanatóriummá való átépítését helyeselték és a fürdő környékének rendezését illetőleg, építőművészek véleményét kérik most ki. Mindennek mi vendéglősök és szállodások örülünk, nemcsak azért, mert újabb munkaalkalmak nyílnak, hanem azért, mert látjuk, hogy végre az illetékes tényezők rájöttek arra, hogy idegen- forgalmi szempontból igen fontos, ha a főváros természeti kincseit kihasználják. Idegenforgalmi érdekből nem elégséges, hogy csak beszéljünk gyógyforrásainkról, hanem azokat és azok környékét a forrásokban rejlő megbecsülhetetlen kincsekhez méltóan, művésziesen és monumentálisán kell átépítenünk, hogy az idegenre, aki idejön, a források külső képe és a környékének szépsége vonzó erővel hasson. Gondoljunk csak arra, hogy a külföldi, úgynevezett világfürdők, mint például Karlsbad, Gastein stb. környéke és szállodái milyen fényűzéssel és kényelemmel épültek. Mi vendéglősök tudjuk a legjobban, hogy a fürdőhelyeken járt fürdővendégek hazaérkezésükkor mennyi jót és szépet beszélnek azokról a nagyszerűen berendezett és kitűnően adminisztrált világfürdőkről, amelyek nemcsak gyógyszempontból, hanem kényelem és külső építkezési szempontból is megnyerte tetszésüket. Mi, üzletemberek tudjuk a legjobban, hogy az emberek mennyire a külső szépség hatása és annak vonzóereje szerint igazodnak. Szegény országunk a szomorú megcsonkítása mellett is annyi természeti kinccsel rendelkezik, hogy azoknak célszerű és minden tekintetben a kultúr- ember igényeihez mérten való feltárása és elrendezése idegenforgalmunkat biztosíthatja. Különösen gyönyörű fővárosunk gyógyforrásai, úgy a budaiak : a Gellért-, a Rudas-, a Rác-, a Király-, a Lukács-, a Császár-, az Erszébet- sósfürdő és a Római-fürdő, valamint a pestiek : a szentmargitszigeti és Széchenyi egészségügyi szempontból annyira jó hatásúak és fontosak, hogy ezeknek kellő propagálása Budapest fővárost a világ első fürdővárosává teheti majd. Vidéken pedig ott vannak a nagyszerű gyógyhatású Balatonfiired, Hévíz, Párád és újabban Hajdúszoboszló és Debrecen pompás fürdőink, Vendéglős ellen eljárás indult meg azért, mert egy | társaságnak megengedte, hogy vendéglőüzletében 1 éjfél utáni két óra elmúltával is zeneszó mellett mulassanak. Majd az ellenőrző rendőrközeg felszólításának, hogy az üzleti redőnyt nyissa fel, nem tett eleget, sőt az ellenőrzést meghiúsítandó, vendégeit az udvar felől engedte ki s ezt a hátsó kijárati ajtót is bezárta a rendőr előtt. Vendéglős tagadta, hogy záróra után vendégek időztek volna üzletében, mert ott csak a zenészek és alkalmazottai tartózkodtak. Kopogtatásra azért nem bocsátá be a rendőrt, mert attól tartott, hogy valami részeg ember kér bebocsátást. amelyeket azonban kevesen látogatnak a gyógyíLó fontosságukhoz viszonyítva. E fürdőinkről azonban nemcsak a jótékony gyógyerőt kell hirdetnünk, hanem e fürdőhelyek pompás parkírozással és modern szállókkal megépített környékének látképeit képekben isfolytonosan terjesztenünk keik hogy ezekre a külföldön felfigyeljenek. S ha látják, majd a külföldön a megnyerő képeket és olvassák ezenkívül a fürdő, illetve forrás áldásos voltáról szóló orvosi elismeréseket, akkor rájönnek, hogy ide érdemes eljönniük, mert itt meggyógyulhatnak és egyben szórakozást is találhatnak. Itt érdemes lesz a pihenésre és üdülésre szánt pénzüket elkölteniök. Mindezen reklámcélra azonban áldoznia kell úgy az államnak, mint a székes- fővárosnak. Ennél hasznosabban nem helyezhetik el pénzüket! Reméljük, hogy az idegenforgalmunkat intéző körök folytatják ez irányban tervbevett programmjuk mielőbbi véghezvitelét. Ez nemcsak vendéglős- és szállodásérdek, hanem fontos állami jövedelmi forráshoz vezet! Rendőrtanu szemébe mondotta terheltnek, hogy a 2 órai záróra után zene szólt üzletében s a zene mellett többen olyan hangos lármával mulattak, hogy az messze elhallatszott s ezzel a környékbeli lakók éjjeli nyugalmát zavarta. Felszólítására nem engedte meg, hogy a vendéglőbe bemehessen s így csak azt figyelhette meg, hogy körülbelül hat személyt engedett ki a helyiségből az udvaron át, a nagy zajból megállapíthatólag a vendéglőben még több személy maradt. Ezen adatok alapján az elsőfokú rendőri büntető- bíróság vendéglőnek zárórán túl nyitvatartása miatt 30 pengő pénzbüntetésre ítélte terheltet. Ezt a terhelt által megfellebbezett ítéletet a másodbíróság megsemmisítette s az elsőfokú bíróA hivatásában eljáró hatósági közeget a vendéglői, korcsmái helyiségbe mindenkor be kell bo A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: dr. Henckel Lajos r. főtanácsos. Popper Múr és Lipút r.-t., bornagykereskedés Telefon: 48-4-62 Budapest-Kőbánya? Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
