Vendéglősök Lapja, 1933 (49. évfolyam, 1-23. szám)
1933-02-05 / 2-3. szám
XXXXIX. ÉVFOLYAM 3—3. SZÁM 1033. FEBRUÁR 5 (VE9ÍDÉC}LŐ-, SZÁLLÁ-, KAVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDÁJÁÉI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csckkszáma 15.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ÍO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábinillimétercnkint ALAPÍTOITA: IHÁSZOTARHT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL. DÉLUTÁN 3 ÓRÁI« A farsang ígéretétől függ, hogy sikerül-e helyrehoznunk iparunknak eddigi csorbáit és kikerülni a közvetlen veszedelmeket. Bálák, mulatságok követik majd egymást és mi lélekzetszorítva várjuk, lessük, vájjon lesz-e megoldás? Be kell vallanunk, hogy ezek aztán igazán az utolsó lehetőségek. A magyar szakemberek a harc legvégén állanak, igazán az utolsó áldozatnál, az utolsó fillérnél és kockáztatnivalónál. Ennek a farsangnak nagy feladatai vannak. És ha ezek a feladatok megoldatlanul maradnak, akkor szakmáink legnagyobb részét az anyagi bajok meg fogják rohanni! Nagyon sok a tennivalónk, azt elismerjük, hiszen jórészt tőlünk is függ, hogy milyen lesz az idei farsang. Hiába rendezik egymás után a legnagyobb ígéretű bálokat is, ha az a vendéglős, vagy étteremtulajdonos, akitől a szupé függ, nem állja meg a helyét a legelső- rendű szolgáltatással. Italok fogynak ilyenkor, bálközben. És tény, hogy az összegyűlt közönség ilyenkor mindent elfogyaszt, mert szomjas és a társaság ráviszi a cehhelésre. De aki úgy intézi a dolgát, hogy italban és ételben egy kicsivel is nagyobb haszonra akar szert tenni, mint aminőt máskor elérhetett, az nagyon pórul járhat! A közönség nagyon bosszúálló természetű. Tudunk éttermekről és vendéglőkről, amelyeknek az ilyen báli közönség terjesztette városszerte a rossz hírét, annyira, hogy az üzemet el kellett végül adni! Egyetlen kísérlete miatt, amelyet azonban soha sem bocsátott meg a közönsége! Mindegyikünk tudja, hogy á közönség a báli fogyasztás ideje alatt sem szabad zsákmány. Nagyon rosszul cselekszik az, aki vagy az árban, vagy a minőségben megkísérli egyéb veszteségeinek a behozását az ilyen fogyasztások alatt. Mondjuk, ellenkezés nélkül fizet és fogyaszt is az ilyen báli közönség, akkor is rettentő sok függ attól, hogyan van megelégedve és hogyan mulatott ? Tény, hogy különösen a vidéken nagyon sokat mesélgetnek még hetekkel, hónapokkal később is az ilyen bálokról. És a fiatalok, öregek egyaránt szívesen. Minden egyes jelentősebb mozzanatot nagyon erősen megtárgyalgat- nak, hánynak-vetnek. Ilyenkor aztán nagyon sok függ attól, hogy minek van jelentősége ? A báli vendég nagyon hálás tud lenni, még a háziasszonyok is ejtenek egy-egy dicsérő szót a jó vendéglői ételről, ha csak ilyenformán is : Magam sem süthettem volna meg kü- lömbül! Vagy, hogy: A magam asztalára kívánok jobbat, pedig tudod, édesem, nagyon válogatósak vagyunk mi is, a Misi is! És az egyszer szerzett jó hírnevet nagyon nehéz eljátszani. Különösen a vidéken, ahol a közönség állandó szokott lenni és nem igen változik. Állandó, rendszeres reklámanyag, az ilyen közönség arrafelé és megfizethetetlen, bármennyire ingyenes. Tulajdonképen ez sem ingyenes, mert azzal fizette meg a vendéglős és étteremtulajdonos, hogy a bálakon lehetséges anyagi haszontöbbletről okosan lemondott a jövő érdekében. Bizony igaza van annak a szakemberünknek, aki azt állítja, hogy a farsangi étterem- és vendéglőtulajdonosnak egészen másként kell számolnia és viselkednie, mint más, szolid időkben dolgozó szakembereknek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a farsang a nyúzások ideje, egészen ellenkezőleg. A nyúzás, a vendég oktalan kihasználása különben sem a szakembereink tulajdonsága, az nem is volt soha. Nemcsak erkölcsi okokból nem, hanem gazdasági tapasztalatok alapján sem. Kétségbeesett kis betolakodók megkísérelhtik a veszélyes és elítélendő próbákat, de ezektől maga a szakma mindig távol állott. Nem is úgynevezett nyúzásoktól óvjuk mi a szakma embereit, hanem annak a pár százaléknak a felszámolásától, amelyre egyébként igazán ezer ok volna a rendes hasznon felül. Csak a csekély föláraktól akarjuk visszatartani a szakembereinket, nem mintha nem érdemelnék meg, hanem, mert sokkal nagyobb haszon származik mérsékletükből, mint amennyi elérhető lenne a szokásos külön farsangi rászabással. Tekintettel kell lennünk arra is, hogy nemcsak felettünk vannak mostoha idők, hanem mindenki felett. így a farsangnak amúgy is meglehetősen nagy áldozatát meg kell könnyítenünk azok számára, kik viselni kénytelenek. Mi sem fizetünk így rá, az bizonyos, viszont megszerezünk és megtartunk nagy közönségkontingenseket ! Mérséklet, óvatosság és fokozott előzékenység, ez legyen a jelszavunk a tánc és mulatsági idők alatt. Akkor a mi farsangunk is jó lesz és még hónapok múltán is érezni fogjuk jó hatását az üzletmenetünkben. Sávoly Gusztáv, vendéglős. Popper Mór és Lipót Mbornagykereskedés Telefon a József 359-78 Budapest-Kőbánya^ Előd ucca 8. szélül Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. **-•—-*«## ..»aiialmi falborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
