Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1932-11-05 / 20-21. szám

Ö VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1933. november 5. Ä jövedelmi adópótlék csökkentése. A kormány a legutóbb megjelent 2030—1932. M. E. sz. ren­deleté 11. paragrafusának 9-ik bekezdése értelmé­ben, ha az adózó igazolja, hogy valamely, az 1932. évi jövedelemadókivetés alapjául szolgált, meghatáro­zott összegű jövedelem — aminők házbér, üzletbér (alkalmazotti fizetés) — az adózótól független körülmények folytán, legalább 10 százalékkal tar­tósan csökkent, ebben az esetben a jövedelemadó­pótléknak a jövedelem csökkenésének idejében még esedékessé vált részletei megfelelően mérsékelhetők, függetlenül attól, hogy maga a jövedelemadó mér- sékelhető-e vagy sem. Az ilyen meghatározott jövedelmek csökkenése az illetékes adófelügyelőség­nek haladéktalanul bejelentendő. A beadványok e hó végéig nyújtandók be. Akiknek részére kivetés még nem kézbesíttetett vagy a kivetés jogorvoslat alatt áll, az a kivetés kézbesítése, illetve a jogorvos­lati eljárás befejezése után adhatja be a kérvényt. Ahol a vendég magával hozza a kártyát. A Buda­pesti Kávésok Ipartestülete ezt az érdekes felhívást intézte tagjaihoz: Tisztelt kartársak! Utóbbi idő­ben több oldalról jelentették, hogy egyes fővá­rosi és vidéki üzemekben játékdíjakat nem szednek sőt megengedik, hogy egyes vendégek kártyát magukkal hozzanak és azokat díjmentesen használ­hassák. Minthogy a székesfőváros a nyilvános helye­ken folytatott játék díja után vigalmi adót szed és ennek behajtására minden törvényes eszköz rendel­kezésére áll, figyelmeztetjük az összes kartársakat, hogy ez az eljárás a fennálló törvényes rendelkezé­sekbe ütközik és mint adócsalás súlyos büntetés alá esik. Ezenfelül, amennyiben ily esetek az ipartestület elnökségének tudomására jutnának, kénytelenek leszünk az ipar tisztességének megvédése céljából a tisztességtelen verseny miatti eljárást haladék­talanul megindítani. Ez alkalommal egyben fel­hívjuk kartársainkat arra, hogy amennyiben tudo­mással bírnak arról, hogy nyilvános étkezési helye­ken (kávémérés, cukrászda, korcsma) játékdíjat nem számítanak vagy pedig magánlakásokban megalakult bridge- és rummyszalonokban kártyajátékot foly­tatnak, esetleg ezekben ételeket és italokat szolgál­tatnak ki, ezek címét haladéktalanul közöljék ipar­testületünk irodájával, hogy e visszaélések ellen az illetékes hatóságoknál a feljelentést megtehessük. Újabb döntés az üzemutódlás kérdésében. A mun­kásbiztosítási felsőbíróság a napokban hozott hatá­rozatában kimondotta, hogy az üzemazonosság két hónapi üzemszünet esetén már rendszerint nem állapítható meg. Annál kevésbbé állapítható meg az üzemazonosság olyan esetben, ahol az üzemelőd máshová költözött és ott tovább folytatja üzleti tevékenységét. Ebben az esetben a vevőkörazonos­ságról ugyanis nem lehet szó. Az elmulasztott bejelentés miatt pótlólag kirótt járulékok teljesen a munkaadót terhelik. A be nem jelentett alkalmazottak után a munkaviszony meg­szűnése után pótlólag kirótt járulékokat teljes egészében a munkaadó tartozik megfizetni. A bizto­sításra kötelezettek után fizetendő járulékokat a munkaadó — az 1925: XXXIV. t.-c. alapján, nyugbérben részesülők kivételével — tartozik be­fizetni. Jogában áll ugyan a járulék felét a munkás fizetéséből levonni, de ez csak joga, mellyel tetszés szerint élhet vagy sem, anélkül, hogy ez a járulék- fizetési kötelezettségét érintené. Az a munkaadó, aki a fentemlített törvénycikk ellenére a munka- viszony megszűnése után a munkavállaló fizetéséből levonja a kirótt járulék felét, törvénybe ütköző cselekményt követ el és mint kihágás, két hónapig terjedhető elzárással és 600 pengő pénzbüntetéssel is büntethető. A baleseti biztosítási járulékok és díjak a törvény rendelkezése szerint kizárólag a munkaadót terhelik és a munkaadó ezeknek a felét vagy bármilyen hányadát sem háríthatja át mun­kásaira. E járulékok és díjak tehát akár rendes időben, akár pótlólag történik is a kirovás, teljes egészében a munkaadót terhelik. Az alkalmazott, ha a munkaadó által egyoldalúan redukált díjazással nincs megelégedve, jogosítva van a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal meg­szüntetni. A szolgálatnak a lecsökkenteti illet­mények mellett éveken át tovább folytatása, viszont az illetménycsökkentéshez való hozzá­járulással abban való megnyugvással azonos hatályú. A már megszolgált időre visszamenőleg azonban a fizetés, vagy ilyen jellegú javadalmazás csak az alkalmazott beleegyezésével csökkenthető és ha az alkalmazott felszólalt az ily illetménycsökkentés ellen, a szolgálat továbbfolytatásából megszolgált bérre nézve nem lehet lemondást vélelmezni. (K. II. 4353—1931., 1932. IX. 2. Totth. — Magy. Tvkezés.) 11.000 millió palack alkoholmentes italt fogyasz­tott Amerika. Londonból jelentik: Az Egyesült Államokban az élelmiszerellenőrző tanács kimutatása szerint múlt évben 11.000 millió palack alkohol- mentes italt fogyasztottak. Ebbe a mennyiségbe nem számították bele a nem palackonként mért italokat, mint az amerikaiak kedvenc italát, a szóda­fagylaltot és az üzletekben és vendéglőkben kimért gyümölcsszörpöket. Iparos alkalmaztatása. Az ipartörvény meg­állapítja az iparűzés általános és különös feltételeit s ha valaki ezeknek a feltételeknek megfelel, ipar­jogosítványt csak az nyerhet, akinek másféle keresete, munkája nincsen. A kialakult joggyakorlat szerint valaki önálló iparos és ipari alkalmazott egyidejűleg nem lehet. Az önálló iparos azonban bármikor megteheti, hogy iparának gyakorlásával hosszabb vagy rövidebb időre felhagy és mint segéd munkába áll. Amennyiben az iparos megélhetése érdekében munkakönyvét kénytelen váltani, ezért nem lehet tőle iparjogosítványának beszolgáltatását követelni s ilyenkor iparjogosítványa mindaddig hatályban marad, míg iparának teljes szünetelése az 1922: XII. t.-c. 71., illetve 72. paragrafusaiban megállapítható időhatárt el nem éri. M. kir.^államrendfírség bpesti IX. kér, kapitánysága. 1995/931. kih. »élet;. A m. kir. belügyminisztériumba szer­vezett Kihágási Tanács a budapesti m. kir. államrendőrség 8251/930. számú I. fokú ítélete alapján Herczog András budapesti lakost bűnösnek mondja ki az 1924. évi IX. t.-c. 14. §-ába ütköző kihágási bűn- cselekményben és ezért 40 pengő pénz- büntetésre, behajthatatlanság esetén 4 napi elzárásra ítélte. Kötelezte továbbá 12 pengő eljárási költség megfizetésére, valamint az ítélet kivonatának a „Magyarság“ és a „Vendég­lősök Lapja“ című lapokban való egyszeri közzétételére. Budapest, 1931. évi május hó 31-én. Olvashatatlan aláírás miniszteri tanácsos. A kivonat hiteléül: Nagy Károly r. h. főtiszt. ítéletkivonat. A m. kir. rendőrség salgótarjáni kapitányságának rendőri büntetőbírája Deák János korcsmáros és DeákJánosné salgótarjáni lakosokat azért, mert söntés- beli bort vízzel meghamisítva mértek ki s tartottak forgalomban, 1932 szeptem­ber 17-én 20—20 pengő pénzbüntetésre, kimérésre visszahagyott 6 liter bornak 3’60 pengővel való megtérítésére és 18‘ 12 pengő eljárási költség megtéríté­sére ítéltem, egyben az ítéletkivonatnak a „Munka" című lapban és a „Vendég­lősök Lapjá“-ban saját költségén való egyszeri közzétételét rendeltem el. Salgótarjáni rendőrkapitányság. Több iparágat folytató iparos tanonctartási joga. A tanonctartás korlátozásáról intézkedő 152.288— 1931. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet úgy értelmezendő, hogy a több szakmát űző iparos minden iparágban — amelyben tanonctartási joga van — legfeljebb két-két tanoncot tarthat. Abban vagy azokban az iparágakban, melyekben rend­szerint két segédnél többet foglalkoztat, minden további segéd után legfeljebb egy tanoncot szerződ­tethet. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ “Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.«T. Budapest, IX., Üllói.út 25. szám (Köztelek) — 323080 Felelős vezető: Magyary István

Next

/
Oldalképek
Tartalom