Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-05-20 / 10. szám
3 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1033. május 30. A járdafoglalások új elbírálása a fővárosban és a vidéken. Egyes szakmai és napilapok mindent elkövettek az idén, hogy Budapestnek és a vidéknek a városi vezetőségeit a vendéglők, mulatók és kávéházak szokásos nyári kitelepülései ellen hangolják. A vendéglősök és a kávésok azonban ugyancsak talpra- állottak az egzisztenciájukat végveszedelemmel fenyegető kérdésben és nemcsak hogy megvédték eddigi jogaikat, de sikerült újabb engedményekhez is jutniok. A vidéken a rohamosan hanyatló vendéglői és kávéházi élet megelégszik az eddigi engedményekkel. Alig pár jelentősebb városból kaptunk panaszt. Mégis több nagyváros adott lehetőséget szakmáinknak a kitelepülésre, a múlt évinél sokkal előnyösebben ! Furcsa óhajtást látnak egyesek a magyar közönségnek abban a követelésében, hogy az uccán óhajtanak szórakozni, olvasgatni és fogyasztani a vendéglők és kávéházak mozgó sövényei mögött. Sajnos, ezen nincs mit vitatkozni. A közönség parancsol és különösen nagyvárosokban — még a belső kerthelyiségekkel szemben is előnyben részesíti ezeket a járdái rögtönzött kertcsíkokat, amelyek nekünk is drágák és kényelmetlenek. A legelőzékenyebb ezúttal is Budapest vezetősége volt szakmáinkkal szemben. Vidéki szakmáink ismertetésére és bátorítására itt közöljük a pesti hivatalos állásfoglalást ebben a fontos kérdésben : ,,A kávéházak, vendéglők, cukrászdák stb. gya- logútfoglalására vonatkozóan, 1932 március 17-én 46.648/1932—V. számmal hozott határozatomban utasítottam az I—X. kerületi elöljáró urakat, hogy a forgalom biztonsága és zavartalansága érdekében a 602—1918. kgy. számú szabályrendelet értelmében a gyalogutakon legalább T20 méteres sáv sza- badonhagyása esetében engedélyezzék a járdafoglalást. Ezt a szélességet a Nagy körúton 4-50 méterben állapítom meg. A Budapesti Kávésok Ipartestülete előterjesztést tett aziránt, hogy az említett határozatomat ne hajtassam végre merev szigorúsággal, hanem vegyem figyelembe a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetet, az ennek következtében beállott forgalmi csökkenést és az ipar nagymértékű pangását. Az ipartestület által felhozott indító okokat figye- lembevéve, azokban az esetekben, amidőn az előbb idézett határozatom és az azt megelőzően kiadott hasonló határozatok végrehajtásán a múlt évben már bizonyos tágítások történtek és amidőn a forA bécsi Fremden Préssé-ben olvassuk, hogy a bécsi szállók és penziók 1931-ben a városnak 1,466.000 schillinget adtak, mint Fremdenzimmerabgabe-t, viszont Bécs városa az idegenforgalomra 1,430.000 schillinget költött, így a szállodaadók 81 százalékát közvetlenül az idegenforgalom elősegítésére költötték, noha törvény szerint csak 60 százalékot kellett volna, úgyhogy itt majdnem céladóról van szó. Azonkívül Ausztria külön 1,200.000 schillinget költött az idegenforgalmi propagandára. Mindez persze nagymértékben hozzájárult a kereskedők és a lakosság több más rétegének jövedelmeihez. Budapesten a szállodások 200.000 pengő idegen- forgalmi járulékot fizettek, amelyet most 100.000-re szállítottak le. Viszont a székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal költségvetése 750.000 pengőt tett ki s ezt 150.000 pengővel apasztották. Az állami Idegen- forgalmi Tanács budgetje 100.000 volt s ez tavaly 50.000-re, idén pedig 30.000-re szállt le. A vasúti jegyek után most összegyűlő fillérekből esetleg 200.000 pengős alap lesz a Máv-nál. Maga az állam közvetlenül nem szán az idegen- forgalom fellendítésére rendszeres „ellátmány.“ Az összehasonlító, csöppet sem kereskedelmi mérleg : Bécsben 2,900.000 schilling áll, a mienknél különben is aránytalanul fejlettebb idegenforgalom előgalom biztonsága ezt megengedhetővé teszi, nem zárkózom el az esetenként külön előterjesztendő kérések elintézésénél az olyan megoldástól, amely a 46.648/1932—V. számú határozat rendelkezésein túlmenő közterület foglalására vonatkozik. Felhívom tehát az I—X. kerületi elöljáró urakat, hogy amennyiben olyan járdafoglalásra vonatkozó dérelmek érkeznek hozzájuk, amelyek a 46.648— 1932—V. számú határozatomban megállapítottnál nagyobb terület elfoglalására vonatkoznak, de amely nagyobb terület használata a múlt évben már meg volt engedve, a kérést véleményes javaslatukkal együtt a polgármesteri V. ügyosztályhoz terjesszék fel.“ A polgármester helyett: Borvendég s. k., alpolgármester. Mikor törölhetek az egyenesadók. Akik adó- elengedésért vagy törlésért fordultak a pénzügyi hatóságokhoz, a pénzügyigazgatóságok azzal a sérelmes indokolással utasították el több esetben is, hogy kérelmük azért nem teljesíthető, mert üzletük nem szűnt meg. A pénzügyigazgatóságok ilyen indokolása sérelmes, mert az 1929. évi XIII. t.-c. 4. szakaszában a jövedelemadóval és vagyonadóval, 8. szakasza pedig a kereseti adóval kapcsolatban félre nem érthetően kimondja, hogy az adózó halála, Duuaföldváron, a községháza mellett EliJLOO IIÍZ, VENDÉGLŐVEL, JOGGAL, három külön üzlethelyiséggel, külön 1600 D-öl területtel, melléképületekkel, évi 5000 pengő hozadékkal, 20.000 P olcsó kamatozású bankteher. Tulajdonos : VELIS JÁNOS, Dunaföldvár, Erzsébet-tér 5. szám vagy a jövedelemforrás megszűnése mellett akkor is törölhető az adó, ha az üzlet nem szűnt meg, de az adó behajtása annak folytatását megakadályozná. Szószerint a törvény szövege a következő : ,, . . . ha a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, kivételesen a hátralék is egészben vagy részben elengedhető.,, Az esetleges sérelmes pénzügyigazgatósági elutasítások miatt a fenti szakaszokra és kitételekre való hivatkozással a pénzügyminisztériumhoz kell fellebbezni. Természetesen azt, hogy a behajtás a hátralékosnak megélhetését valóban létalapjában támadná meg, nem elegendő állítani, hanem hitelt- érdemlően bizonyítani is kell. segítésére, nálunk még a harmadát se akarják összehozni. De vannak más jellemző intimitások is. Szidták a városi fürdőket, mert a takarékossági bizottság december 31-ig a Szent Gellért fürdő bevételének apadását a kiadásokkal szemközt 350.000 pengőre becsülte, a Széchenyi fürdő hiánya pedig az év végéig 450.000 pengőre nő. Bánlaky Géza a Gellért direktora kimutatta, hogy a Gellért-szálló után, amely külföldi tőkéből épült, évente 711.000 pengőt kell fizetni kamat címén, de ebben nincs amortizáció törlesztés. A háború előtt vállalt kötelezettségnek ma is teljes 100 százalékát fizetik, ami 265.000 pengő többkamatot jelent. Ha ez nem volna, akkor a Gellért a maga 500.000 pengő bevételével nem volna deficites. Hogy Bécs felől kaphatjuk a legtöbb Magyar- országot látogató idegent, azt a tényt felismerte a székesfőváros is, amikor megszervezte a bécsi „Budapest“ irodát. A Magyarország felé való utazás azonban nem megy olyan símán, mint az ember elképzelné. A legnagyobb pénzzel utazó angolok és amerikaiak például vízumot kénytelenek szerezni, amit csak a nap bizonyos órájában kaphatnak meg a kellő pengőkért a bécsi magyar hatóságnál, úgyhogy aki . egyik nap délben rászánja magát, hogy átlátogat a közeli Budapestre, az csak 24 óra múlva kerülhet olyan helyzetbe, hogy Magyarországra utazhat, mert a vízumot már csak másnap délelőtt kapja meg a bécsi magyar hatóságtól. Emiatt igen sokan változtatják meg az elhatározásukat. Hasonló a helyzet az automobilos utazókkal. Az autós rendszerint ötletszerűen dönti el, merre vegye további útját. Magyarországon ismeretlen a 3 vagy 8 napra érvényes autóbelépési vagy átutazási jegy, tehát csak azok látogathatnak el hozzánk, akik az úgynevezett „triptik“ nemzetközi autóigazolvány- nyal rendelkeznek, ennek a beszerzése pedig lényegesen többe kerül, mint a rövid tartózkodásra jogosító jegyeké. A remek budapest-bécsi autóút rengeteg autóst vonzana, ha ez a nehézség nem állana fenn. Ausztriában 1931-ben 40.000 ötschillinges autóbelépési jegyet adtak ki, Svájcban pedig 1932 március végéig, tehát még az autóévad előtt több mint 4000 ilyen jegyet adtak el. Ebből a forgalomból Magyarország semmit sem élvez. A tökéletesen megépített bécsi országúton ma már autóbuszok bonyolítják le a forgalmat. Az autóbusz amellett, hogy a legolcsóbb közlekedési eszköz a két főváros között, teljesen egyforma menetidejű a gyorsvonatokkal, mert éppenúgy öt óra alatt teszi meg az utat Bécstől Budapestig, mint akármelyik gyors. A vámhatóságok azonban gondoskodnak arról, hogy az út 6—6% óra legyen, mert a két vámsorompónál legalább egy óra hosszat tart a vizsgálat. Manapság rettentő szigorúsággal vizsgálják, ki mit visz ki az országból s két perc múlva ugyanazt a vámvizsgálatot kell végigélveznie arra, hogy mit visz be az ember a másik országba. A legedzettebb utazónak is elmegy a kedve a budapesti week-end- től, amikor másfél órát ácsoroghat Köpcsény és Horvátjárfalu között az országúton, mert a kocsiból kiparancsolják a vizsgálat tartamára. A vasúton elintéznek mindent menetközben, a repülőutast a beszállás előtt és a kiszállás után pár perc alatt megvizsgálják, csak az autósnak és az autóbusz utasainak jut ki ez az idegenforgalomra káros tortúra. A tanoncidő lejárta előtt vizsgázó tanoncokról. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértőén, az 1931. évi február 23-án 765-51/5/930. sz. alatt kelt és az iparoktatási főigatzgatósághoz intézett rendeletében elrendelte, hogy azt a tanoncot, aki az 1922. évi XII. t.-c. 90. §-ában foglaltak alapján (ha a tanonc a szakmai ismereteket a szerződés lejárta előtt teljes mértékben elsajátította és a munkaadó és szülő együttesen kérik a szerződés hátralevő részének elengedését. A szerk.) a szerződésben kikötött tanidő hátralévő részének elengedését kéri: szóbelileg, rajzban és írásbelileg meg kell vizsgálni annak megállapítása céljából, hogy az illető tanonc rendelkezik-e annyi ismerettel, ameny- nyit a tanonciskola utolsó évfolyama nyújt. Ily vizsgálatra csak az a tanonc bocsátható, aki legalább a tanonciskola utolsó évfolyama előtti osztályt (tehát, ha az iskola III. felmenő osztályú, a tanuló a II. osztályt, ha IV. felmenő osztályú, a tanuló a III. osztályt) látogatta, vagy pedig az iskola legmagasabb osztályát még nem végezte el teljesen. Ez esetben is a munkaadó és a tanonc szülőjének az iskola igazgatójához intézett és az ipartestület által láttamozott kérvényben együttesen köteles kérni a vizsga engedélyezését. A jelentkező tanoncot az iskola igazgatója és a legmagasabb osztály tanítója szóbelileg, rajzban és írásban megvizsgálják. A vizsgálat során megállapítandó, hogy a vizsgázó tanonc rendelkezik-e annyi ismerettel, amennyit a tanonciskola legmagasabb osztályának elvégzése nyújt. A vizsgálat sikere esetén az egyes tantárgyak „megfelelő“ jelzővel, sikertelenség esetén „elégtelen“ jelzővel jelölendők. A vizsgálat sikertelensége esetén a tanonc a szerződésben kikötött tanidő lejárta előtt nem szabadítható fel. A vizsgálat dija ösz- szesen 10 pengő. Kétszeresére emelik a vagyonadót. A vagyonadó alanyai az 1932. évi vagyonadó 100 százalékát fizetik rendkívüli pótlék címén. A pótlékot az 1932. évi vagyonadó kivetése alkalmával írják elő és annak megfelelően kell azt fizetni. Ha a vagyonadópótlék az 1932. évi egyenes adó 20 százalékát túlhaladja, a pénzügyminiszter annak megfizetésére halasztást engedélyezhet. Bécs és Budapest az idegenforgalomért. Kényelmetlenségek a határon.
