Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-02-20 / 4. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1032. február 20. Borral fizessék az adót, de a vendéglős igya meg a levét!? Furcsa adójavaslat a pénzügyminisztérium előtt. — Még nem foglalkoztak vele az illetékes helyek. ' . ✓ Az országnak és a termelőknek a rossz pénzviszonyai nagyon sok furcsa kísérletre meg tudják adni a jobb-rosszabb magyarázatot, de azért nem utolsó érdekességű furcsaságról szereztünk tudomást legutóbb. Most, amikor a kormány nagyon szívesen vesz minden, laikus kézből és észből jött eszmét is, ha az különben az államkassza helyzetén akar javítani, a vendéglős és kávés, valamint a korcsmáros szakmákat is egészen közelről érinti egy tervezet, amelynek nem utolsó veszedelmessége, hogy külszínre teljesen ártalmatlannak látszik és még hozzá praktikusnak is. Vagy három hónappal ezelőtt 'merült föl ez az eszme először egy, a kormányhoz igen közel álló helyen. Bodnár István szekszárdi birtokos vetette föl és részletes tervben dolgozta ki. Az érdekes javaslatnak bennünket különösebben érdeklő részei így szólnak : — Az a kérdés, mi az oka a rettentő adóhátraléknak ? Egyik főbűnös ebben a — föld, vagyis az alacsony búzaár. Azután a jövedelmet nem hozó, agyonadóztatott ház s különösen a szőlő, amely kataszteri tiszta jövedelméhez képest a földadó négyszeresét, emellett még a vagyon-, a külön jövedelmi, sőt végeredményében a borfogyasztási adót is viselni kénytelen, természetesen a ráeső egyenes adóra — községi, vármegyei s egyéb terhekkel. Mert hogy a bor- fogyasztási adót is a szőlő viseli, erre a legnagyobb Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonsz&m : József 426—04 ——— Aruürácakhfil Zsarolt kávéházi, vendéglői, irodai, mindenféle Hl föl GüOlWJUl üzleti berendezés, továbbá lakberendezési tárgyak, zongora stb legolcsóbb beszerzési forrása. Vesz és elad. Árveréseket sikeresen lebonyolít. „ ME HŰIK* bútor, üzlet és beraktározás. BUND KE KÁROLY, Budapest, VII., Hársfa u. 1. sz. és VII., Rákóczi út 64. sz. sjc Telefon: József 459—37 \A/pÍpht10l* tapétázó és műkönyvkötő iparüzem- YVCIüllIlGI tapé'agyári raktár. Budapest, IVM Aranykéz ucca 4. Telefonszám: 820—29 Kávéházak és vendéglők tapétázását legjutányosabban, legjobb kivitelben vállalom. CELLULOID AJTDVÉDO megóvja az ajtót kopástól, piszkolódástól. Bármely színben és formában készül Redő celluloidárúgyárban, Budapest, Vili., Sárkány ucca 5. szám. Telefon: 344—90 és 412—73 * Telefon: 344—90 és 412—73 \ Asztalosmunkálatait faredőnyeit, mindennemű napellenzőit lehet jutányos árban beszerezni KRAMÁR IMRE míiasztalosüzemében Budapest, VI., Csengery ucca 63/a Átalakítások, javítások pontosan eszközöltetnek Telefon: Automata 171—74 Alaplttatott 1910 bizonyíték a mai 7—8 fillérnél kezdődő borár. Ne feledjük ugyanis, hogy ez a nevetségesen alacsony ár, amire a budapesti fogyasztó, vagy vendéglős háza küszöbéig ér, a majdnem 20 fillér fogyasztási adóval, a vasútig s vasúton, majd az ottani beszállítással, kövezetvámmal már 40 fillérig feltornázta magát. Pedig meg kell fizetnie, mert enélkül még jobban belefordul a deficit kátyújába az állami költség- vetés. Hogy azonban a szőlősgazda ezt megtehesse, rendkívüli eszközökkel is segíteni kell rajta. A mentésnek egyik Ieghathatósabb módja kétségtelenül a borfogyasztási adó eltörlése volna. De igaza van az amúgyis üres állampénztárnak is, hogy miből pótolja a községek, városok háztartásától így elvont súlyos milliókat, amikor magánál a fővárosnál 18—20 ilyen millióról van szó ? ! Budapesten, Ybl Miklós téren, budai duna* parti sétányra néző, már korábban is vendéglő céljára szolgáló iiiiiiiiiiiiMiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii sarokhelyiség, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiimmiiiiiimiiiii melynek évi bére 10.000 korona volt, most 2000 pengő évi bérért iniiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiminmiiiiiiiiiimmiiiuiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiii csakis jobb vendéglő rész’ére kiadó. Budapest, Döbrentei ucca 2., Házfelügyelőnél. Pedig az államnak mégis el kell törölnie a világnak ezt a talán legigazságtalanabb adóját, úgy azonban, hogy más úton kártalanítsa magát. Ez a mód pedig az, hogy térjen át a napokban olvasott amerikai rendszerre, ahol az okos janki ész már kimondotta, hogy az adót terménnyel, búzával, kukoricával, sőt szalmával is lehet fizetni. Mondjuk ki tehát mi is, hogy a bortermelő nálunk is leróhatja az adóját 10—11 Malligand-fokon felüli levő borával. (A rossz bort ne védjük !) Biztosíthatok mindenkit, hogy év végére a szőlők után nem lesz egy fillér állami és községi adóhátralék se ! Hogy mit fog csinálni az állam az így összegyűjtött és teljesen értéktelennek látszó bormennyiséggel?! Erre is megvan a feleletem. Szépen beraktározza az állami borközraktárakba, vagy borértékesítő szövetkezetek pincéibe. Azután pedig rendeletileg, vagy törvénnyel kimondja, hogy minden vendéglős vagy korcsmáros és italmérési joggal felruházott, évi fogyasztásának egy- vagy kétharmadát, vagy legalább annyi értékű bort, amennyit eddig borfogyasztási adója kitett, köteles az állami borkészletből átvenni Az állam így megkapja elsősorban az adóját. De nem vesztené el a látszólag megszüntetett borfogyasztási adóját sem. Ezt belekalkulálhatná a termelőktől adóba bevett s a korcs- márosok, vendéglősök s a borkereskedelem részére, tehát a közfogyasztás számára általa visszabocsátott bormennyiség méltányosan megállapított árkülönbözetébe. Persze megint jönnek a kákacsomós észrevételek ! Hiszen ez a magánjogba avatkozás, a borkereskedelem tönkretétele, valóságos bormonopólium ! Hát legyen bormonopólium, bár nem az, de hát nem ezt a metódust követi már az állam a szesszel, a sóval, a dohánnyal, sőt a gyufával s a szenet is újabban nem kormánybiztossal osztatja-e szét ?! És a szükségrendeletekkel ugyan nem volt-e kénytelen belenyúlni egyenesen is az adózók zsebébe ?! Ez Brit-Magyar Kereskedelmi RT. Borosztálya, Budapest Irodák: Budapest, V., Akadémia ucca 3. Telefon : 248—64 Központi pince: Rota R.-T., Budapest, Nyugati pályaudvar, Telefon: 289—46 Vidéki pincészetek: Lakitelek, Kiskőrös, Kecel, Izsák, Sopron egyszer, ha kivész is belőle, de hagy is benne, sőt visszatesz oda valamicskét! S hogy a kereskedelem ?! Hát van ma ilyen ? S ha van, lehet ma már a borkereskedelmet jobban tönkretenni ? ! Ezzel az eljárással csak segíthetünk rajta. Ami kell és szükséges is! Gyámolítsuk a borkereskedőket szállítási kedvezménnyel, adómérsékléssel, hitellel, mert ez is egyik, vagy talán éppen ez a legfőbb oka a borkereskedelem pangásának, csődjének. De meg ott maradhat nekik a belfogyasztás egy- vagy kétharmadának kiszolgálása s a külföldi kivitel. Velük szemben is azonban kimondandó volna, hogy illő prémium mellett külföldi szállításuk legalább egy- harmadát is az állami borpincéktől kell beszerezniük. Enélkül kiviteli engedély nincs ! Eddig szól az érdekes és a maga furcsa egyoldalúságában is sok praktikumot tartalmazó tervezet. Úgy halljuk, most megint kísérteni kezd ez az ötlet, mert a borpiac nem tudott megszabadulni a fölöslegétől a nagy adóhátralékban úszó termelők szívesen vennék, ha legalább a terheiktől megszabadulhatnának ilyen módon. Nekünk azonban a vendéglős és korcsmáros- érdekek képviseletében tiltakoznunk kell az ilyen megoldás ellen ! A mi szakmáink tele vannak borral és szeszekkel, a folyton csökkenő fogyasztás arányában túlságosan is. így nem lehet csak úgy egyszerre arra kényszeríteni a szakmáinkat, hogy az adóban befolyó államivá lett boroknak egy részét monopóliumszerű árakon átvegyék belátható időkön belül. Szerződéseink vannak borkereskedőkkel, termelőkkel és szeszvállalatokkal, amelyeknek jogaik vannak. Aztán köt bennünket a közönségünk ízlése is, amely .ellen nem lehet vitatkoznunk. A szakmabeliek tudják legjobban, hogy a közvetlen egymás mellett levő szakmai üzemeknek is mennyire más a közönségük csak azért, mert ezek másféle bort mérnek, specialitásokat, amelyekhez a fogyasztó makacsul ragaszkodik. Végül: az egyéni választás jogát nem lehet máról- holnapra elvenni azoktól az üzemektől, amelyek az állam legfontosabb jövedelmi forrásai és amelyek az állam nélkül és megkötöttség nélkül mégis csak jobban értik a maguk üzleti dolgait, mint amúgy. Nem. Ilyen megoldásokról nem lehet szó, ezek ellen a szakma teljes erejéből tiltakozni fog, bár semmi kifogása nincsen az ellen, hogy azokat a borokat aztán az állam kiviteli céljaira felhasználhassa. Mert az állami kimérések ellen megint csak egy táborban találná a terv az egész szakmát! A szeszfőzésre szolgáló bor nem esik fogyasztási adó alá. A pénzügyminiszter rendeletet intézett a pénzügyigazgatóságokhoz a szesszé felfőzendő borok községi fogyasztási adója ügyében. Az általános fogyasztási adóztatási terv az — mondja a rendelet — hogy ugyanazon adótárgy után csak egyszer lehet fogyasztási adót szedni; minthogy pedig a borpárlat után községi szeszfogyasztási adópótlékot kell fizetni, a szesz előállítására szolgáló bor adómentes. Borexportkilátások Finnországba. A finn prolii- bició felfüggesztése a bortermelő államok részére számottevő expotlehetőségeket teremtett. Bár az eddigi szeszcsempészet szinte kizáróan koncentrált szeszes italok behozatalára irányult, feltehető, hogy a legális kereskedelem inkább kisebb szesztartalmú italok bevitelét fogja szorgalmazni. Mint a magyar Libertás egyesület értesül, a német borgazdaság erősen készül a finn exportra. Kívánatos volna, ha magyar részről is szorgalmaznák a finn kapcsolatok mielőbbi kiépítését. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- dour, 'mperfál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajlermelö Részvénytársaság Központi árúsító-relep: Budapest, VII., Kerepesi út «3. Telelőn : Z. 60—85
