Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-20 / 2. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1933. január 30. r» Tüdővészes lehet-e a korcsmáros? A választások után bőségesen adtak ki korcsma- \ és trafikengedélyt azoknak, akik a választások alatt kellő szolgálattal segítették a hivatalos jelöl­tet. A főváros szomszédságában levő egyik község­ben a választások után két korcsmaengedélyt adtak ki, az egyiket hadirokkant kapta, a másikat egy idősebb gazdatiszt, aki pár hónap múlva lemondott az engedélyről egyik fia javára. A községben addig sem valami jó szemmel nézték az új korcsmaengedélyest s amikor megtudták, a község korcsmárosai terjedelmes beadvánnyal fordultak a pénzügyigazgatósághoz, hogy valami­képpen megakadályozzák az engedély átírását. A korcsmárosok beadványa akkor került a pénz­ügyigazgatósághoz, amikor az első korcsmaenge­délyes már lemondott, azonban még az átírás nem történt meg. A korcsmárosok egyidőre megaka­dályozták az átírást azzal az érvükkel, hogy a gazdatiszt fia, aki az új bármérő lenne, halálosan fertőző betegségben szenved. Ezt az állításukat megerősítették különféle régibb keletű orvosi bizo­nyítvánnyal és megadták annak a kórháznak is a címét, ahol D. Gy. leendő korcsmárost kezelték. A korcsmárosok olyan súlyos betegséget fogtak rá, hogy a pénzügyigazgatóság visszatartotta az átírást addig, amíg bebizonyítottnak nem találta az új bormérő igazát. A korcsmárosok beadványában az volt, hogy D. Gy. a legsúlyosabb tüdőbeteg, tehát bormérő nem lehet. D. Gy. kapta magát, elment egy hivatalos orvos­hoz, megvizsgáltatta magát és amikor az orvos gratulált neki, hogy ilyen erős, egészséges ember ritkán akad a mai világban, D. Gy. írást kért erről az orvosi dicséretről. Kapott is bizonyítványt, amelyben olvasható, hogy D. Gy. kifogástalan szervezetű férfiú, semmi baja nincs (csakhogy éppen korcsmáros akar lenni), nem is volt soha beteg életében. Persze ez a bizonyítvány is váltott lovakkal érkezett a pénzügyigazgatósághoz, ahol most már kétféle orvosi bizonyítvány szólott a leendő korcs- márosról. Az egyik, amit a régi korcsmárosok állítot­tak ki róla, ez inkább volt gyászjelentés, a másik pedig díjbirkózónak tüntette fel, aki száz esztendeig él. A pénzügyigazgatóság nem hitte el egyik bizo­nyítványt sem, hanem előállította a korcsmárosok szerint haldokló és az orvosok szerint makkegész­séges férfiút, akinek csakugyan nem volt más baja, mint rögeszméje, hogy korcsmáros lesz. Erre meg­kapta az engedélyt s most csak vendégekre lesz szüksége, hogy boldogsága teljes legyen. Felkérjük igen t. Előfizetőinket, hogy lapunk hirdetőinél tett vásárlásaik alkal­mával minden esetben hivatkozzanak lapunkra. Veszélyben a billiárdgyártás! Nagyon megrit­kultak a régi jó idők kávéházi és éttermi billiárd- matadorai. Nemcsak a gond tizedelte meg soraikat, hanem az új szórakozások és játékok divatja is.A bil- liárdnak ez a dekonjunktúrája súlyos válságba sodor egy világszerte ismert céget, a Seiffert-féle bécsi bil- liárdgyárat, amelynek a kényszeregyezséget most tár­gyalják. 9 évtized óta áll fenn ez a vállalat, amelyről el lehet mondani, hogy jóformán az egész világot el­látta billiárdokkal. Az üzlet azonban már évek óta összezsugorodott, veszteséget veszteségre hozott és felemésztette a cég nem jelentéktelen vagyonát. Seifferték megpróbálkoztak más gyártási ágazatok­kal is, így pl. jégszekrények és fagyasztógépek gyártá­sával, de ezen a téren nem győzték a versenyt és végül is az építőasztalosságra adták magukat, mi­közben az egykori nagy munkáslétszám 20 főre redu­kálódott. Jelentéseik szerint Seifferték egykori üzleti tevékenységében és exportjában nagy szerepe volt a budapesti fiókgyárnak, amely 1870 óta 1919-ig állott fenn, ekkor azonban a kommün alatt kénysze­rítve volt a likvidációra, ami nagy veszteségeket okozott neki. Törd el a tojás héját. Sok helyütt illendőnek tart­ják, hogy eltörjék az elfogyasztott tojás héját. A minap a francia tudományos akadémia halhatat­lanjai is foglalkoztak azzal a problémával, hogy honnan keletkezett ez a hit. Kiderült, hogy már év­ezredekre megy vissza ez a különös szokás. Már az antik Plinius is ősi eljárásnak*tartja, hogy jól nevelt ember eltöri a tojást, amelynek tartalmát megette. Salomon Reinach akadémikus érdekes magyarázattal szolgált kollegáinak. Szerinte a szokás visszavezet­hető a kígyókultusz korára. A kígyóisten volt védője a templomnak és a háznak. Már most a szent hüllő­nek kedvenc eledele volt a tojás és előszeretettel dézsmálta meg a megterített asztalt is. Egyszer aztán egy gonoszlelkű ember meg akarta tréfálni a kígyót és kiürített tojás héját helyezte el ott, ahol a kígyó táplálékot szokott találni. A kígyó csakugyan bevette az üres tojáshéját. Amint észrevette, hogy csúfot űztek vele, megátkozta a házat és a gonosz szellemek haragját hívta le az egész házra. Azóta az emberek vigyáznak, hogy a tojás egészben maradt héja ne okozzon bajokat. Beírások a munkakönyvbe. Egy borfiúnak a munka­könyvébe szolgálatadója bevezette, hogy önként lépett ki. Hónapokkal később a fiú kártérítési pert indított volt munkáltatója ellen és előadta azt, hogy nem tud a szakmában elhelyezkedni, mert -sehol sem akarják akarják felvenni amiatt, hogy a munka­könyvébe önként kilépőnek van feltüntetve. Azt hiszik róla, hogy talán akadékoskodó természetig, vagy hogy az önkéntes kilépésre vonatkozó szokat­lan megjegyzés talán valamilyen visszaélést takar. Kérte a bíróságot, hogy ezen a címen munkáltatójá­val szemben kártérítést ítéljen meg. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása 1 szerint a munkakönyvbe bevezetett megjegyzés a borfiú becsületét, elhelyezkedési lehetőségét semmi­ben sem csökkenti és boldogulásában nem akadá­lyozza. Az, hogy valaki állását önként elhagyja, sem­milyen tekintetben diffamáló nem lehet. A borfiú fellebbezését most tárgyalta a budapesti törvényszék amely a járásbíróság ítéletét megváltoztatta s a mun­káltató kártérítési felelősségét megállapította. A tör­vényszék szerint az ipari alkalmazottak munka­könyvébe semmi néven nevezendő olyan megjegy­zést, amely az alkalmazott kárára lehet, bevezetni nem lehet. Az a bejegyzés, hogy : önként kilépett, szokatlan észrevétel, amely a törvénnyel ellenkezik. Emiatt tehát kártérítés jár a borfiúnak. * ítélet-kivonat. A m. kir. állami rendőrség mohácsi kapitánysága, mint rendőri büntető bíróság. 1931. kih. 339. szám. A m. kir. rendőrség mohácsi kapi­tányságának alulírott rendőri büntetőbírája fenti számú jogerős ítéletével Thürmer Peter vendéglőst és Thürmer Péterné hely­beli lakosokat az 1924. évi IX. t.-c. 42. §-ának 1. s 2. pontjai, illetve a 45. §-a alapján a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásá­val borhamisítás és hamisított bor forga­lomba hozatala miatt megbüntette. Thürmer Péter vendéglős 50 pengő s Thürmer Péterné 100 pengő pénzbünte­tésre ítéltetett. Thürmer Péter pénzbünte­tése behajthatatlanság esetén 5 napi, Thürmer Péternéé pedig 10 napi elzárásra lesz átváltoztatva. Az elmarasztaltak továbbá arra is lettek kötelezve, hogy a hamisított bor térítési ára fejében, külön­beni végrehajtás terhe mellett, 1 pengő 50 fillér eljárási költség, szakértői napidíj címén összesen 29 pengő 09 fillért tar­toznak fizetni, vegyvizsgálati díj címén 40 pengőt, elrendeltetett végül az is, hogy ezen ítélet kivonata Mohács megyei város s a mohácsi ipartestület hirdetőtábláján kifüggesztessék s a Mohácsi Hírlap, vala­mint a Vendéglősök Lapja című lapokban közzététessék. Mohács, 1932. január 2. Dr. Hajnki Béla s. k. m. kir.- rendőrkapitány, r. büntetőbíró. A kiadmány hiteléül: Tamássy J. r. hivatali tiszt. Fagylaltkiállítás. Londonban hétfőn este nyílt meg a nagy fagylaltkiállítás, 500 különböző fagylaltfajtát fognak bemutatni. Egy hattagú zsűrinek kell az 500 különböző fagylaltfajtát végigkóstolnia és meg­állapítani, hogy melyik a legjobb. Jogosult-e az anya tanoncszerződést kötni. Az ipar­hatóság egy konkrét esetből kifolyólag érdekes és elvi jelentőségű határozatot hozott. Kimondta ugyanis, ha a tanoncnak szerződő gyermek atyja életben van, s szülői jogainak gyakorlásában nincsen korlátozva, akkor beleegyezése nélkül még a gyermek anyja sem köthet jogérvényes tanoncszerződést. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdooos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. ».MAIATA PEZSGO SOR HOCi EGYR GYÁRTJA I)k(IC nmhnr ha vend^glöt venni vagy eladni akar, U lUu blIlUcl, a „Vendéglősök Lapjá“-ban hirdet! 11 ■‘Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.»T. Budapest, IX., Üllói.út 25. szám (Köztelek) Felelős vezető: Magyary István

Next

/
Oldalképek
Tartalom