Vendéglősök Lapja, 1932 (48. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-05 / 1. szám
(VEHDÉCILO-, SXÁKLÓ-, KÁVÉSIPA K I ÉS KÖXKAKWASÁKI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre lO pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint AJLAPÍTOTTA : IHÁSZ CiTÖBei Szerkesztőséi? és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: Automata 32—2—81 HIVATALOS Ó It A li: DÉLELŐTT í> ŐltÁTÖL DÉLETÁN 3 ŐltÁI« A boldog újév vaj jón úgy szokott-e kezdődni, ahogyan ez az esztendő kezdődött ? — kérdezte ezer meg ezer szaktársunk ennek az esztendőnek a legelső napján. Már szinte ott tartunk, hogy babonás lett vagy azzá lesz a legbabonásabb és a legnevetségesebb hókuszpókuszokkal a legfelvilágosultabb kartársunk is, annyira rosszra fordult az elmúlt esztendőben a mi szakmáink sora! És így nem csoda, hogy azt vigszálgatták az embereink, hogy ugyan jó volt-e vagy gyengébb a fogyasztás az üzemeikben, mert ettől tették függővé azt a lehetőséget, hogy ebben az esztendőben vájjon sikerül-e helyreállítaniok a régi jó idők fogyasztókedvét a maguk üzlete számára. Szerencsére tűrhetően sikerült az újesztendő első lózungja, ha hozzávesszük természetesen a szilveszteri mutatások eredményét is, ahogy hozzá is kell venni. Budapesten elfogyott a vendéglőkben és a korcsmákban körülbelül a kétszerese, vagy legrosszabb esetben a másfélszerese annak, amit tavaly fogyasztottak a hasonló időben. A kávéházi fogyasztás is hasonló arányú emelkedést mutat, mert hiszen a pesti kávéházakban vagy tizenegyezer üveg finom bort és hatezer üveg pezsgőt ürített ki a közönség az új esztendő örömére. A vidéki jelentések jobbára hasonló dolgokról tettek közlést. Sajnálatos kivételek ezekben Szeged, Szombathely, Debrecen és Győr, amelyekben a fogyasztás messze alatta maradt a tavalyi eredménynek. Mint az első pillanatra nyilvánvaló, a nagy földmívelési és kereskedelmi, meg ipari központok nem tudták megtartani a kedvüket, meg talán az anyagi tehetségüket a jókedvű szilveszter és újév elővarázsolására, a gazdasági helyzet ezt eléggé jól megmagyarázza. A nagy vidéki centrumoknál az is feltűnő, hogy ezek nincsenek nagy borvidékek középpontjában. Máskülönben hiába a nagy gazdasági depresszió, a borvidékek nagyvárosai nem kímélték a jókedvet és a mulatságot, hiába élik át a legkedvezőtlenebb időket. Ezt a legélesebben Miskolc példája mutatja. Ez a város talán a legtöbbet szenvedte a gazdasági válságot, mert úgy a mező- gazdasága, mint az ipara és a kereskedelme irtóztató időket élt át, mégis mulatott az újév első napján. Talán azzal a duhaj elszántsággal, hogy rosszabb esztendő már úgy sem lehet. Es valószínű, hogy nem Szegednek, meg Szombathelynek van igaza, hanem Miskolcnak. Nyíregyháza vitte el az elsőséget a mulatásban ezúttal összes vidéki városok között, ott volt a legjobb kedv és aránylag a legnagyobb fogyasztás. A többi városok vagy elérték a tavalyi fogyasztás arányait, vagy nem sokkal múlták felül. A községekben viszont sohasem volt nagy az ingadozás, évről-évre egy a fogyasztás, de ugyanazok a fogyasztókis. Amikor így szemlét tartunk a babonás újévi első nap eredménye felett, kénytelenek vagyunk valamire figyelmeztetni a bizakodókat és a cstiggedőket egyaránt. Az újévi babona nem nagyon híres arról, hogy be szokott válni és egyáltalán nem lehet most már úgy kalkulálni, hogy Nyíregyházának a szakmái vidámabb és kedvezőbb gazdasági évnek néznének elébe, mint mondjuk Szombathelyéi. Az újévi mulatság nálunk nem mindig a gazdasági tehetősség, mint inkább a temperamentum dolga és az, hogy Nyíregyháza szívesebben mulat rosszkedvében, mint Szombathely, nem jelenti azt, hogy ez az egész esztendőben így lesz. Hiszen annyian mondják az illetékesek közül, hogy túl vagyunk a gazdasági válság mélypontján, hogy mégis c^ak lehet benne valami igaz is. És akkor? Ida jobbra fordul a termelésnek, az iparnak és a kereskedelemnek á helyzete, akkor higyjük meg, teljesen egyformán tud mulatni Szombathely is, Debrecen is, sőt Szeged is Nyíregyházával. Nem szabad tehát komolyan vennünk ezt a naiv üzleti babonát, hanem csüg- gedetlenül, kitartásra és bizony ideig még komoly válságokra Ír készülnünk a bizonyos job1 A mi szakmáink nagyon tartottak eddig a nagy világveszeüelem- ben, amelynek szinte több áldozata van már eddig is, mint volt a nagy világháborúnak. Hiszen a nagy háborúban legalább csak azok az országok szenvedtek, amelyek részt vettek benne. De ebben a válságban nem lehet részt nem venni, itt nincsenek semleges államok és országok. Az összeomlások mindenütt egyformák, nem kímélik még az új aranyháború győztesét, Franciaországot sem, nem is szólva az északi államokról. Mi, sajnos, mind a két veszedelemben benne voltunk és még hozzá, a legeksz- ponáltabb helyen. Elhisszük, hogy nem népszerű dolgot kitartást prédikálni ott, ahol nem lehetséges semmiféle külső segítség. Amiben az összes érdekképviseletek tehetetlenek és ahol minden megmozdulás visszautasítható a „magasabb és általánosabb érdekek“ hangoztatásával. De szembe kell néznünk ezzel a helyzettel. Csak hónapok kérdése lehet már a végső és teljes kiszabadulás a gazdasági kényszerhelyzetből is, ahogy a politikai gúzs(Popper Mór és Lipót r.-t., bornagykereskedés ■ Telefons József 359-78 Budapest-Kőbánya» Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. I Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. I Válogatott uradalmi tájborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
