Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-07-05 / 13. szám
1931. július 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Xjevefoeh. A következő VÁ N C Z A-1 e v e s e k kaphatóki Csirkeragout Májpüréleves Borsóleves Vadászleves Gombaleves Parajleves Bab csülökkel Cserkészleves Szárnyas(tyúk)l. Spárgaleves Burgooyaleves Blzsleves Sonkás borsólev. Klrálynflleves Zöldborsóleves Lencseleves Köménymagos 1. Kelvirágleves Hagymaleves Ököruszályleves Hallkraleves Zöldsőgleves Prancialeves Daraleves ISIVIERTETŐ ; „Vendéglősök és szállodások részére a V Á N C Z A-levesek“ 150 adagos vászonzsák csomagolásban kerülnek forgalomba. Ezek a zsákok évekig változatlanul elállnak s belőlük tetszés szerint használható fel, csupán vízzel történő egyszeri felforralással. Mintát készséggel küld Magyarország első leveskockagyára : a VÁNCZA-gyár, Budapest 10. ÖNNEK EGY TÁNYÉR LEVES 3 8íillBrtől48FILLÉRBE KERÜL A kaposvári vendéglősök és a magyar ipar pártolásának mozgalma. Nem csökkentettük a munkabért, hanem üzemeinket kellő időben racionalizáltuk, Ennek folytán leszállítottuk az összes kávé-, tea- és csokoládéárakat az összes MEINL-fiókokban Ml ÚJSÁG? Nők alkalmazása iparunkban. Újból figyelmeztetjük kartársainkat arra, hogy a kereskedelemügyi miniszter a 155.102—1930. K. M. sz. rendelete szerint (1. Budapesti Közlöny 1931 január 28.-i 23. számát) a fogadókban és szállodákban s2obáassz!öiiyÍ, illetve szobalányi teendők végzésére csak olyan nőket szabad alkalmazni, akik 40. életévüket betöltötték. E rendelkezés nem vonatkozik oly 18. életévüket már betöltött nőkre, akik szobaasszonyl, vagy áZobaíányi minőségben a rendelet életbelépésekül1 alkalmazva vannak, illetőleg ezt az időpontot megelőző hat hónapon belül alkalmazva voltak. Ezek továbbra is alkalmazhatók állásváltozás esetén is. Vendéglőkben, kávéházakban stb. kiszolgálásra és felírónői teendők ellátására 24. életévüket még be llenl töltött nőket, alkalntazni tilos. A 18. életévüket betöltött s ily minőségben alkalmazott nők mind meglévő munkahelyükön, mind állásváltozás esetén újabb munkahelyükön továbbra is alkalmazhatók. Nyilvános találkahely fenntartására engedélyt nyert egyének fogadó, vendéglő, kávéházi, kávémérési, korcsmái, illetőleg cukrászipart nem gyakorolhat* nak, Az elől felsorolt üzletekben nem szabad oly nőt aikálmazni, aki alkalmazását megelőző három éven belül bejegyzett rendőri felügyelet alatt áiló no Volt, vagy keresetszerüen ilyennel foglalkozott. A munkáltató, ha erről értesül, ugyanazon napon felmondani s a felmondási idő elteltével az ilyen női alkalmazottat elbocsátani köteles. E tilalmak megszegése az 1928 : X. t.-c, értelmében büntettetik. A rendelet július hó í-én lépett életbe. Új vezérigazgató a „Pátria“-nyomdábam A,,Pátria“ Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-f. most tartott közgyűlése sajnálattal értesült az elnöklő Jeszenszky Pál udvari tanácsos bejelentése nyomán arról, hogy Elek Emil vezérigazgató, aki közel 40 évet töltött a vállalatnál, nyugalomba vonul. Elek Emil a ,,Köztelek“ alapításakor került a kiadóhivatal élére, majd a ,,Hazánk“, illetve a „Pátria“ főkönyvelője lett és Fábián János igazgató halála után, 1902-től kezdve mint ügyvezető igazgató, majd mint vezérigazgató vezette a vállalat ügyeit. Ez idő alatt a vállalat a körültekintő vezetés nyomán erősen fellendült. A megüresedett vezérigazgatói állásra a „Pátria“ igazgatósága Szeleczky Iván ügyvezető igazgatót nevezte ki, aki 1918-ban lépett igazgatói címmel a vállalat kötelékébe és 1925 óta mint ügyvezető igazgató vette ki részét a legfelső irányító munkából. Eddigi, általános becsülésnek örvendő sikeres munkássága alapján reméljük, hogy új állásában munkásságának a magyar szakirodalom is hasznát fogja látni. Villanyzongorák Zeneautomafták Önműködő hangszerek. Rádió erősítők LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK P « n z b e d o b á s sa 1 fizetheti a részletet Bérlet. Szakszerű javítás és hang-olás Sternberg Királyi Udvari Szállítók Hangszerdyára Budapesti Vll.y Rákóczi út 60. Saját palota Nagyfontosságú ülését a kaposvári ipartestület vendéglős szakosztálya Lobi Ferenc elnök vezetése alatt tartotta. A szakosztályi ülésen Ozory István rendőrt-anácsos tartotta meg előadását a magyar ipar pártolásának jelentőségéről, nagy tetszés mellett. Előadása végén a következő határozati javaslatot terjesztette elő elfogadásra: „A kápoávári ipartestület vendéglős szakosztálya hazafias lelkesedéssel csatlakozik a TESz központja által kezdeményezett és a Magyar Nemzeti Szövetség Sornogymegyei Köre által itt Kaposváron megindított magyar ipafpártolási mozgalomhoz és úgy testületileg, mint egyenkínt, öntudatos magyar örömmel vállalkozik a felvetett eszme minél szélesebb körben való propagálására és terjesztésére. A nemzet gazdasági talpraállításának érdekében a szakosztály minden egyes tagja aláírja a TESz központja által kibocsátott fogadalom-ívet és külön is fogadalmat tesz, hogy üzletében (kávéházában, korcsmájában vagy vendéglőjében) a már megvásárolt és készletben levő árukon kívül : E Francia vagy más külföldi pezsgőt nem tart. 2. Idegen nemzet borát és szeszesitalait nem árusítja. 3. Prágai sonkát és külföldi konzerveket, 4. külföldi sajtokat a vendégeinek nem szolgál fel. 5. Az ételek készítésénél lehetőséghez képest magyar termékeket használ. Kiterjesztették a hadikölcsönkárosultak segélyezését. Lapunk régóta kifejezést adott már a hadikölcsönkárosultak jogos kívánságának, hogy a segélyezésben az összes károsultak a jegyzett összegre való tekintet nélkül részesedjenek. Ez a kívánság most részben megvalósul, amennyiben Ernszt Sándor népjóléti miniszter reformja értelmében ezentúl az 5000 koronán aluli címletek tulajdonosai is segélyben részesülhetnek, ha legalább 2000 aranykorona értékű hadikölcsönt jegyeztek. Elsősorban a rendkívüli méltánylást érdemlő esetek jönnek számításba, így a szegények, sokgyermekes családok, aggkorúak, hadirokkantak és hadiözvegyek. Segélyezésre azonban csak azok tarthatnak számot, akiknél a hadi- kölcsöncimletek saját nevükön vannak. A kérvényeket a népjóléti minisztériumhoz lehet intézni. Ez a reform is haladás mindenesetre, de csak az első lépés a segélyezés terén, mert a 2000 koronán aluli hadikölcsönjegyzések károsultjait is segélyben kell részesíteni. Aki 100—200 és 500 koronát jegyzett, éppen olyan áldozatot hozott, mint azok, akik nagyobb összegekkel siettek a haza megsegítésére. Igen szigorú idegenellenőrzés Romániában. Jorga miniszterelnök rendeletet adott ki, amelyben az idegenellenőrzést igen szigorú rendelkezések alá helyezi. A miniszterelnök rendelkezésének célja állítólag az, hogy a romániai munkások foglalkoztatását ezen az Úton is biztosítani akarja. 6. Banánt, kaliforniai, avagy más idegen termésű és általában importált gyümölcsöt és dessertet nem tart üzletében. Fogadalmat tesz egyben az irányban is, hogy üzletének berendezését és a felszerelését magyar iparostól szerzi be és pedig — ha lehetséges — helybeli iparosok munkáját vásárolja. Tudatában van a szakosztály annak, hogy minden kivitt fillérrel egy-egy magyar munkás veszti el betevő falatját és minden behozott egy pengő értékű áru egy-egy eszmei részt vesz el abból az erőből, amelyből Nagy-Magyarország fog mindnyájunk önfeláldozó lelkesedésével felépülni.“ Fenti határozati javaslatot a szakosztály nagy lelkesedéssel tette magáévá és azzal a pótlással fogadta el, hogy Deutsch Mór Kossuth uccai vendéglős indítványára Bunzlauer Ernő és Biliczky Antal, valamint Vajthó Jenő pártoló hozzászólása folytán minden vendéglőben, kávéházban és korcsmában kifüggesztenek egy táblát, amelyre feltűnően kiírják, hogy: „Ebben az üzletben csak magyar árut tartunk, csak magyar árut szolgálunk ki !“ * A Vendéglősök Lapja már annakidején közölte ezt az érdekes és dicséretes állásfoglalást. Előfizetőinknek és több vidéki ipartársulatnak hivatalos kérelmére azonban itt adtuk az egész határozatot és az ülés lefolyását. A szálloda kártérítési kötelezettsége. Egy vidéki utazó, amikor Budapestre érkezett, az egyik terézvárosi szállóba ment, átadta a portásnak kabátját és táskáját és eltávozott azzal, hogy majd ha visszajön, szobát bérel. Amikor az utazó visszatért, a kabát és a táska a portásfülkéből eltűnt. Az utazó kártérítési pert indított a szálloda ellen, a járásbíróság azonban elutasította a keresetet azzal a megokolás- sal, hogy vendégnek csak az tekinthető, aki a szobát tényleg kibérelte, a bejelentőlapot kitöltötte és a bérelt szobába be is költözött; a kártérítési kötelezettség csak a szálloda vendégeivel szemben áll fenn és az utazó kárát legfeljebb a portással szemben követelheti. A törvényszék most megváltoztatta ezt az ítéletet és a szállodát kötelezte az utazó kárának megtérítésére. Az ítélet megokolása szerint a megszállás szándéka is elegendő a szálloda kártérítési kötelezettségének megállapításához. Az utazó éppen a szálló iránti bizalma után hagyta csomagjait a portásnál, aki ebben az esetben nem mint ruhatáros, hanem mint a szálloda megbízottja szerepelt. Megemlíti a törvényszéki ítélet azt is, hogy azért is meg kell állapítani a szálloda kártérítési kötelezettségét, mert ez már akkor is fennáll, ha az utas a pályaudvaron felül a szálloda automobiljára, amikor pedig még egyáltalán nem bizonyos, hogy meg is száll abban a szállodában, ahová az autóbusszal viteti magát.
