Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-05-20 / 10. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1931. május 30. 8 Tutajcsárda. Már a millenáris kiállítás évében felmerült néhány vállalkozó szellemű ember elméjében az eszme, hogy a Dunán tutajcsárdát kellene csinálni, vagyis egy jól megépített tutajon pirosabroszos asztalok mellett halpaprikást szervírozni karcos borral s valami guzlicás hajózenekar szolgáltatna az egész mulatsághoz zenekíséretet. A tutajcsárda természetesen nem valósult meg, álom maradt s jóval később, évtizedek múlva kezdett újra kísérteni az — Auguszta sétahajó képében. Nagyon kedves és népszerű mulatság volt a háború alatt az Auguszta sétahajózás, egy pompás dunai gőzös indult kétszer minden délután a vízi kirándulásra, a hajó felment majdnem Szent Endréig, aztán újra visszajött eredeti kikötőhelyére, a Ritzhez. Kis hangversenyek, zeneszó mulattatták a publikumot a hajón s pompás Zserbó-uzsonnát lehetett kapni olcsó pénzért. Eleinte alig lehetett helyet kapni a hajón, később kiment a divatból teljesen, azóta nem is merült fel újra a tutajcsárda ötlete, bár azóta felfedezték a Dunát s a weck-end-csónakok ezrei népesítik be hét végén a gyönyörű vizet. E csónakraj kellős közepén most hirtelen felbukkan újra a tutajcsárda ötlete ; egy vállalkozó beadványt intézett a főváros vezetőségéhez, amelyben bejelentette, hogy a Dunán, az Erzsébet- és a Margithíd közötti részen és pedig a pesti oldalon egy úszó éttermet szeretne létesíteni. A beadvány szerint a vállalkozó egy nagy betonhajót építtetne, amelyen egy elegáns éttermet rendezne be és a nyár folyamán a Dunapart egyik kikötőhelyéről menetrendszerű időközökben közlekedne ez a pazar úszó étterem. A fővárosnál még nem került érdemleges tárgyalás alá ez az ajánlat, minthogy alig hihető, hogy ebben az esztendőben valóra válhat a dunai úszó étterem. De ha nem is válhat valóra még, mindenesetre érdekes, hogy a terv újra felmerült, valószínűleg A1 Capone úszó hajóklubjának aktualitásából. Ha a kék tengeren himbálózhat egy ilyen tutajcsárda a legmesésebb kivitelben, miért ne csinálnánk mi is egyet a Dunán ? Roppant egyszerű az egész, tényleg érthető, hogy valakinek eszébe jutott az étteremhajó s már ebből is látható, hogy milyen kétségbeesett kísérletekkel küzdenek az ötletgyárosok azért, hogy valami újjal, meglepővel publikumot tudjanak szerezni a vállalkozásuknak. Sajnos, azonban a mai nehéz időkben még a szárazföldi éttermeknek is alig jut közönség s így az új ötlettel még egyáltalában nincs künn a vállalkozó a vízből. Sőt! Inkább komolyan féltenünk kellene a végleges elsülyedéstől. Kiirtotta családját egy jugoszláviai korcsmáros. Belgrádból jelentik : Kötschben, a jugoszláv-osztrák határ mentén, Gacsnik korcsmáros baltával megölte három fiát, majd súlyosan megsebesítette feleségét és végül késsel átvágta saját nyakát. A borzalmas családirtást a korcsmáros őriilési rohamában követte el. Az asszony felépüléséhez alig van remény. Newyorki gyorsfénykép. Az angol újságíró hajóra ül azzal a szándékkal, hogy elmegy Amerikába, tanulmányozza az ottani életet és beszámol tapasztalatairól a lapja olvasóinak. Az angol újságíró a tanulmányút során Newyorkot is lefotografálta és ezt a fényképet most mutatja be a lapjában. Egy mondattal lerajzolja ennek a világvárosnak a postaügyét. — Newyorkban — mondja — könnyebb egy-egy titkos korcsmát megtalálni, mint egy-egy posta- hivatalt. Az alkoholtilalomról szól ez a megállapítása: — Egyik előkelő szállóban nemrég fényes lakomát adtak 800 vendég számára. A lakomán több magasrangú állami és városi hivatalnok, a legfelsőbb bíróság tagjai és a rendőrség vezetői is résztvettek. Az előcsarnokban cocktailbár működött. Az ebédnél minden vendég whiskyt és egy-egy palack sherryt kapott. A legtöbb szállóban a biblia mellett megtalálhatod a — dugóhúzótjis ! Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÉ. Fésüárúk. Telefon: Aut. 850—48 Zsinegárúk. Alapíttatott: 1847. Roth Jenő Alapíttatott: 1847. Háztartási cikkek, saját gyártm. kefe- és ecsetárúk gyári lerakata. Budapest, IX., Ráday ncca 1. sz. (Kálvin tér sarok) Gyártok: Pohármosókeféket, sörcsapmosót és üveg mosókat jutányos árban méret vagy minta szerint. 8478. 1929. ítiltMIfiul A m. kir. államrendőrség VIII. kerületi kapitánysága Hajduska S. Gyula budapesti r.-t. igazgatót bortörvényekbe ütköző kihágás miatt 160 pengő pénz- büntetésre és a felmerült eljárási költségek megfizetésére ítélte. Budapest, 1931. évi május hó 7. Kivonat hiteléül Thury Tivadar segédtiszt. 22.503. 1930. kih. ítélet-kivonat. A m. kir. államrendőrség budapesti VIII. kerületi kapitánysága Majler Róbert budapesti lakos, pincefelügyelőt, a bortörvényekbe ütköző kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy túlkéne- zett mustot hozott forgalomba, 20 pengő pénzbüntetésre és a felmerült eljárási költségek megfizetésére ítélte. Budapest, 1931. május hó 7. Kivonat hiteléül Thury Tivadar segédtiszt. HOGYHA MINDIG ISSZA.EGÉSZSÉGÉT S PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- ,dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajtermelő Részvénytársaság Központi árúsító-telep : Budapest, VII.. Kerepesi út 62. Telefon : 260—85 ItbflC flltlhnr ha vendé2löt venni vagy eladni akar, 1 iUu tüHUkl, a „Vendéglősök Lapjáéban hirdet! 11 Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége y 1 saját teurmésfí. BORAIHKJLX bndnpeatl IX., Ferenc körút 2B. (Ráday ucca sarok) I IilftSSé *er FARKAS AEiAPÁRs bornagykereskedó | Telefon a. 877-w \ | “Pátria” Irodalmi Vállalat ás Nyomdai R.«T. Budapest, IX.. Ollóiét 25. szám (Köztelek) Felelős nyomdavezető: Mászáros Vilmos M. kir. államrendorség jászberényi kapitánysága. 385/1930. kih. sz. Baranyi Antalnó jászberényi füszerkeres- kedőt azért, mert 1930. évi június hó 11-én üzletében »Siller" elnevezés alatt oly romlott ecetes ízű bort hozott forgalomba, mely bor nem felel meg siller bor minőségének és szüretelési módjának, az 1929. évi X. t.-c. 5. §-a és az 1924. évi IX. t.-c. 10. §-ába ütköző kihágás miatt az 1924. évi IX. t.-c. 43. § 1. és 2. pontja alapján az 1879. évi 40. t.-c. 21. § alkalmazásával jogerős ítéletben 20 pengő pénzbüntetésre ítéltem és köteleztem az eljárási költségek megfizetésére. 1 Jászberény, 1931. évi február hó 25-én. Dr. Halmos Orbán s. k. m. kir. rendőrfogalmazó, rend. büntetőbíró.
