Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-04-20 / 8. szám
a — awsw: A 1**1 A J ,M *, 4>t S .: • ■ ' ; *10* ’* ......VEl¥DÉ€rI>OSdlt. JLAPJA'- m—■*» ,4 >s .isei áprriits M ma ki akarná ennek az ellenkezőjét—, ha a vendégeit nem akarja üzemétől egyszersmlndenkorra elriasz- tani, úgy elsőrendű kötelességének fogja tartani mindegyik a nagyközönség kényelmények minél szélesebb körű, minél figyelmesebb biztosítását. Az ipari üzemekben foglalkoztatott nők védelméről alkotott 1928. évi V. t.-c. 1. §-a értelmében — életbelép ez a törvény 1931. évi július hó 1-én, addig az 1911. évi XIX. t.-c. rendelkezései az irányadók — ipari üzemekben, mint amilyen a fogadó, szálloda is. nőket az éjjeli órákban csak bizonyos mértékű korlátozások biztosítása után szabad foglalkoztatni. Az 1911. évi XIX. t.-c. 2.§-nak c) pontja szerint a női alkalmazottak éjjeli munkaszünetére kiadott rendelkezés nem vonatkozik a vendéglőkre, kávéházakra és más olyan üzemekre — ilyen a fogadó is, ahol ezzel az iparral kapcsolatosan rendesen van vendéglőipar is —, amelyek élelmicikkeket az üzletben való elfogyasztásra állítanak elő és szolgáltatnak ki. Ez a törvényes rendelkezés ez év június hó 30-ig érvényes. De mi lesz a helyzet az új törvény életbelépésekor ? Az ez év július hó 1-én életbelépő 1928. évi V. t.-c. 12. §-a értelmében szállodákban gyermekeket — e vonatkozásban a most említett törvény 3. §-a szerint gyermeknek kell tekinteni az életének 14. életévét még be nem töltött egyént —, fiatalkorúakat — a 14. évtől a 18. évig bezárólag — és nőket éjjel foglalkoztatni tilos. E vonatkozásban éjjelnek kell tekinteni az esti 10 órától a hajnali 5 óráig terjedő időszakot. A törvény 19. §-a által adott felhatalmazás alapján a kereskedelemügyi minisztérium megengedte — lásd az 1930. évi 150.443. K. M. sz. rendelet 34. §-át, megjelent a Budapesti Közlöny 1931. évi évf. 22. számában, vagy a Belügyi Közlöny 1931. évf. 58. oldalán —, hogy fogadókban (szállodákban, penziókban) a szobaasszonyi, szobaleányi teendők végzésére alkalmazott nők este 10 órától a reggeli 5 óráig terjedő időszakban is foglalkoztathatók legyenek. Kikötötte azonban ez a rendelet, hogy ezeknek az alkalmazottaknak a munkaideje — a munkaközi szüneteket, reggeli, ebéd, vacsora nem számítva —, egy-egy napon tíz óránál és egy-egy héten hatvan « íSsSriEmíí? « tteí•$>£«JL tÜstSoM l óránál több nem lehet. A többi időt az alkalmazott a pihenésre fordíthatja* vagy az egyébként szabad rendelkezésére áll. Ä Az ugyancsak,4931. évi július hó 1-én életbelépő 155.102—1930. K. M. sz. r. — lásd a Budapesti Közlöny 1931. évf. 22. számában, vagy a Belügyi Közlöny 1931. évf. 70. oldalán — kötelező' rendelkezéseket tartalmaz a fogadókban, szállodákban, penziókban alkalmazott nők jogviszonyaira vonatkozólag. Régi hiányosságot pótolt ez a rendelet, amikor egységesen szabályozta a fogadókra vonatkozóan a nők alkalmazásának a feltételeit. Kötelezően elrendeli, hogy fogadókban, szállodákban, penziókban szobaasszonyi és szobaleányi teendők végzésére csakis olyan nőket szabad alkalmazni, akik negyvenedik életévüket betöltötték. Tehát elvben negyven éven aluli nőszemélyt fogadókban alkalmazni nem lehet. De rögtön felsorolja az említett rendelet egymásután az enyhítéseket is. Kimondja, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik a negyven évesnél fiatalabb, de tizennyolcadik életévüket már betöltött azokra a nőkre, akik fogadókban, szállodákban, penziókban szobaasszonyi, vagy szobaleányi teendők végzésére a jelen rendelet életbelépésekor — 1931. július 1-én — alkalmazva vannak, illetőleg az ezt az időpontot megelőző hat hónapon belül alkalmazva voltak. Ezeket a nőket fogadókban, szállodákban, penziókban úgy meglevő munkahelyükön, mint állásváltoztatás esetén szobaasszonyi, vagy szobaleányi teendők végzésére továbbra is szabad alkalmazni. Szükség lesz tehát az igazolványok fontos megőrzésére. Majd továbbmenve lehetőséget ad a rendelet fiatalabb életkorú női személyzet alkalmazására is. Bizonyos garanciák mellett. Ugyanis megengedi, hogy az elsőfokú iparhatóság — polgármester, főszolgabíró, Budapesten az illetékes kerületi elöljáró — a rendőrhatóság meghallgatása után a fogadót, — szállodát, penziót fenntartó azoknak az iparosoknak, akik kötelezik magukat arra, hogy megfelelő felügyelettel biztosítják azt, hogy női, személyzetük a fogadókban, szállodákban, penziókban tilos barátkozást ne űzzön s akiknél a női személyzet szigorú ellenőrzésére megvan a lehetőség, A MI ÉRTÉKEINKBŐL. HINORA ADOLF vendéglős, Pilisvörösvár. Új korszakát éli a fényképezés. Ma már nemcsak az olcsóságban, de a tökéletességben is versenyeznek a fényképek előállító művészei a közönség számára és igazán úgy hozzá tartozik a modern ember életéhez, hogy évente legalább egyszer lefényképez- tesse magát és szeretteit, mint a napi mosdás. Hányán bánták meg már eddig is, hogy elmulasztották évente megcsináltatni és eltenni a fényképeiket — egész kis könyvük lenne az életükről — ami most már pótolhatatlan! GUTTMANN SÁNDOR vendéglős, Siklós. Pótolja legalább az idei mulasztását, akinek szakmáinkban nincs fényképe önmagáról és családjáról! És egyetlen fényképét, rövid életleírásával együtt küldje be az Album szerkesztőségének Budapest, IX., Viola ucca 2., hogy ki ne maradjon szakmáinknak ebből a díszkönyvéből. Gondolja meg mindenki ezzel az egyszerű ténnyel már emléket állít magának a szakma előtt és szégyenkezni fog családja és ismerősei között, ha hiába keresik képét a négy nagy testvérszakma kiválóságainak sorában! C f% k 5 I M visszavonásig engedélyt -adhasson' árra, hogy a szobaasszonyt is-; szobalány! u teendők' végzésére negyvenévesnél fiatalabb, de huszonnegyedik (24.) életévüket,már-betöltött nőket is alkalmazhassanak. Ha azonban az ily engedély alapján alkalmazott női személyzet; bármelyik tagjáról a rendőrhatóság megállapítja azt*, hogy alkalmaztatás! ideje alatt keresetszeríí, titkos kéjelgést űzött, az elsőfokú iparr hatóság a negyvenévesnél fiatalabb női személyzet alkalmazását lehetővé tett engedély visszavonja. Gondoskodik a rendelet a szálloda női alkalmazottainak erkölcsi megbízhatóságáról is. Ugyanis fogadókban, szállodákban, penziókban tilos olyan nőt alkalmazni, aki az alkalmazását megelőző három éven belül bejegyzett uccainő volt, vagy akiről megállapítást nyert, hogy ez idő alatt keresetszerüen és titkosan ilyesmit folytatott. Ebben a vonatkozásban a szállodásoknak a rendőrhatóságot kell igénybevenniök, mert máshonnan ezekre a körülményekre vonatkozólag hiteles és megbízható értesüléseket nem szerezhetnek. Ezt viszont meg is kell cselekedniük, mert annak a női alkalmazottnak, akiről e körülmények bármelyike megállapítást nyert, az erre vonatkozó értesülés alapján köteles felmondani a szolgálatát. És az illető alkalmazottat a törvényes felmondási határidő lejártával köteles a szolgálatából elbocsátani. Ha ezt nem tenné, úgy kihágást követ el. Ez a kihágás ismétlődés esetén szigorú elzárásbüntetést von maga után. Változatlanul fenn áll tehát mindezekből kifolyólag a szállodás szigorú ellenőrzési kötelezettsége arra vonatkozólag, hogy a női személyzet az ipari üzemben keresetszerű titkos barátkozást ne folytathasson. Tehát, hogy a szálloda, fogadó, penzió zugtalálkahely színvonalára ne sülyedjen alá. Megszűnik a Voisin. Párizsból írja tudósítónk : A régi Párizs arca egyre fakul, vonásai elhalványodnak. Lerombolják a régi épületeket, új uccákat törnek, a berlini modern építészet és lakásberendezési művészet hódít mindenütt és a nagy bulváron feltűnt néhány automata-büffé is. Ez a folyamat, amely olyan fájdalmasan érinti a régi Párizs barátait, különösen a régi, híres éttermekkel kapcsolatban mutatkozik. Egymásután szűnnek meg a híres régi éttermek. A Paillard és a Brebent után most a Voisinre is sor került. Néhány nap múlva végleg bezárja kapuit. A Voisin csendes elmúlása különösen fájhat Párizs és a párizsi konyha régi kedvelőinek. 1808-ban alapították a Voisint és azóta ugyanazon a helyen működött, a Rue Cambon és a Rue St. Honoré sarkán. Ez a finom vendéglő mindig a francia konyhaművészet legtökéletesebb alkotásait nyújtotta vendégeinek. Híres volt borpincéje is, amelynek nedűi még a múlt század közepéről valók. Annakidején egy borkereskedő alapította ezt a vendéglőt, amelynek később állandó látogatói voltak: VII. Edward angol király, Lipót belga király, Alexej Alexandrovics nagyherceg, 11. Miklós bohémhajlandóságú öccse, majd később V. György angol király és legújabban a mostani walesi herceg. Az amerikai pénzvilág leghíresebb képviselői is gyakran megfordulnak itt: Pierpont Morgan, az ifjabb Rockefeller, Vanderbilt. A vendéglő legexcentrikusabb vendége azonban Gordon Bennett, a „Newyork Herald“ különc kiadója volt, aki minden alkalommal iiriicombot rendelt. Ha későn, közvetlenül zárás előtt érkezett és a helyiség finom kis termei már üresek voltak, a személyzetet maga elé hivatta és a pincéreknek és konyhalányoknak ütemes lépésekben negyedórákig kellett a milliomos amerikai előtt fel és alá masírozni, amíg végül Bennet búsás borravalókkal ellátva, szélnek eresztette a társaságot. Most azután megszűnik a Voisin, miután a különcködő amerikai milliomosok már régen kihaltak Párizsból. Az ódon sárga kis házba, a vendéglő helyére egy bank fiókja költözik be. Minden vendéglöskonyha büszkesége az ételek kiváló ízletesége, azért rendelje Horváth Ferenctő% Szeged, Dreher-söröző étterem tulajdonosától «HIM ffltöi MIS KIBMilffiil kilogrammonként 3 peng ft 20 fillér.
