Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-03-20 / 6. szám
1931. március 30. TRUDÉGLŐSÖK L4PJ| 3 Katasztrofális mélyponton a budapesti éjjeli élet. Üresek a lokálok, amelyek átlagosan nyolcszázpengős rezsivel dolgoznak. A mulatóhelytulajdonosok akciója. Az egyik ismert mulatóhely tulajdonosa, Szilárd Sándor luminállal és veronállal megmérgezte magát. Tettét egyik hozzátartozója fedezte fel. A mentőket nem is hívták, Szilárd Sándort bevitték az egyik szanatóriumba. Szilárd Sándor a háború utáni években került a mulatóhelyszakmába. Egy Teréz körúti mulatónak és vendéglőnek volt a tulajdonosa. Két üzletét a múlt szezon végén eladta olyanformán, hogy az új tulajdonos átvette adósságait és kisebb készpénz- összeget is rendelkezésére bocsátott. Szilárd ekkor megvette az előkelő Nagymező uccai mulatóhelyet. Már akkor beszélték a mulatóhelyek világában, hogy Szilárd túlzottan angazsálta magát, mert az előkelő lokált 180.000 pengő adóssággal vette át. Nem igaz az, hogy Szilárd ekkor rögtön letett 120.000 pengő készpénzt, a valóság ezzel szemben az, hogy a 180.000 pengő adósságnak csak igen jelentéktelen részletét fizette ki a mulatóhely átvételekor. Szilárd reményei a Nagymező uccai előkelő mulatóhellyel egyáltalán nem valósultak meg. A mulatóban csak néhanapján, egy-egy szombaton volt nagyobb látogatottság, általában súlyos ráfizetésekkel dolgozott. Szilárd hamarosan rájött arra, hogy rossz üzletet csinált, amikor a drága mulatót átvette, de már nem tudott visszalépni és egyre inkább belesodródott az adósságokba. Fizetni nem tudott, bankhitelt nem kapott és ezért uzsorakölcsönöket vett fel, továbbá ékszerészektől drágán vásárolt értéktárgyakat és azokat rögtön el is zálogosította. Az anyagi összeomlás meredekén járkált már hónapok óta, idegesítette a sok kínos adósság, az esténként megjelenő uzsorások és ékszerügynökök fenyegetőzése és egyre inkább hangoztatta, hogy végleg elment a kedve az élettől és nem bírja tovább a küzdelmeket ... Szilárd Sándor öngyilkossági kísérletével kapcsolatban írni kell arról, hogy milyen válságos helyzetbe kerültek a mulatók. Nem közömbös téma ez, mert nagy érdek, hogy Budapest éjszakai élete ne szűnjék meg teljesen, hiszen sokezer egzisztencia él az éjszakai mulatóhelyekből. Azonfelül tagadhatatlan idegenforgalmi érdek is az, hogy Budapest világvárosi színeiből ne hiányozzanak a mulatók. Beszélgettünk a viszonyok egyik ismerőjével, aki az éjszakai mulatóhelyek ügyéről teljesen tájékozott. A következő felvilágosításokat adta : Négy esztendő óta a mulatóhelyek forgalma és bevétele hetven százalékkal romlott. Üzletek, vállalkozások sorra csuktak be, mulatóhely azonban éppen annyi van most is, mint négy év előtt volt. A súlyos gazdasági krízisben éppúgy megmaradtak, mint akkor, amikor még könnyű pénzük volt az embereknek és nem volt probléma éjszakánkint nagyobb összeget elkölteni a mulatóhelyen. így nem is egészen érthetetlen az, Jiogy a mulatóhelyek rosszul mennek, mert hiszen amikor elsőrendű közszükségleti cikkeket nélkülözni kénytelen a polgárság, hogyan lenne képes a mulatóhelyeket megtölteni ? A rengeteg budapesti lokál és bár közül csak egyetlenegy akad, amely kielégítően prosperál és ez is azért, mert publikuma főként azokból a rétegekből rekrutálódik, amelyeknek még mindig van felesleges pénzük. A mulatóhelyek nem mennek, ennek ellenére a rezsijük olyan óriási, hogy más szakmákban el sem hinnék. A budapesti mulatóhely, amikor este kinyit, 700—900 pengő rezsivel startol. A rendőrségi engedélydíj, a különböző adók, a betegsegélyző körülbelül 250 pengő egy nap. A házbér 150 pengő, ha tekintetbe vesszük, hogy a nyári három hónapban a mulatóhely bezár. Világítás 40 pengő, fűtés 15 pengő, zene 100 pengő. A művészeti személyzet rezsijét 240 pengővel számíthatjuk, a műszaki személyzet rezsije körülbelül 100 pengő. Hol vannak még a propagandakiadások ? A mulatóhelynek hirdetni kell, a mulatóhelynek jó viszonyban kell lennie a szállóportásokkal, akik az idegeneket esti útjukban irányítják, rengeteg előre nem látható reprezentációs és egyéb költség terheli a lokáltulajdonosokat. Ezzel szemben idegenforgalom nincs, mert a speciálisan magyar idegen- forgalom kizárólag nyárra vonatkozik. Nyáron még van valamicske idegenforgalom, télen csak az a külföldi jön Budapestre, akit üzlete, családi vagy egyéb magánügyei ideszólítanak. A főváros maga nem tudja eltartani a mulatóhelyeket, ugyanaz a nyolcvan-száz vendég látható az összes budapesti éjszakai helyeken. Ha tízszer annyian lennének, sem lenne belőlük elég. Drágák a mulatóhelyek árai, de nem lehetnek olcsóbbak sem, éppen azért, mert az átlagosan nyolcszáz pengős esti rezsi mellett a tulajdonos még így sem találja meg számításait. A vidékiek elmaradtak, a földbirtokosoknak nincs pénzük, az utódállamok tehetős polgársága pedig négy-öt év óta nem Budapestre jön mulatni. Hiszen Prágának, Bukarestnek és Belgrádnak legalább olyan csábító éjszakai élete van, mint a gazdasági válságban sínylődő Budapestnek. — Ami Szilárd Sándor esetét illeti, az előre megjósolható volt. Száznyolcvanezer pengő kötelezettséggel nem lett volna szabad 1931. téli szezonjának kezdetén átvenni egy budapesti mulatót. Túl- angazsálta magát és csak későn jött rá arra, hogy milyen nagy fába vágta a fejszéjét. Későn döbbent tudatára annak, hogy nem tudja vállalt kötelezettségét teljesíteni, olyan későn, hogy már nem volt visszatérés. Egyéni tragédiája lehet részvétet keltő, végső eredményében azonban előrelátható volt. Bankkölcsönre igazán nem számíthatott akkor, amikor a bankok mai hitelezéspolitikája mellett megalapozott cégek sem tudnak kölcsönökhöz jutni, hát még olyan cég, amely 180.000 pengő passzívával kezdi az üzletét ? Szilárd Sándor tragédiája mélyen megdöbbentette a mulatóhelytulajdonosokat. Értesülésünk szerint nagyobb akcióra készülnek, amelynek során a hatóságokat arra kérik, hogy a súlyos adókat mérsékeljék és a rendőri engedélydíjakat töröljék el. A rendőri engedélydíj abból az időből való, amikor ügyeletes rendőrtisztviselő teljesített inspekciós szolgálatot a lokálokban. Ez az idő már régen elmúlt, a mulatóhelyeken már nincsen inspekciós rendőrtisztviselő, ennek ellenére a rendőri engedélydíjat tovább kell fizetni. A mulatóhelytulajdonosok egységes fellépésének ezidőszerint nagy akadálya van. Nevezetesen az, hogy egyesületük nem működik, mert a Villanyzongorák Zeneautomaták Önműködő hangszerek. Rádió erősítők LEG»A« Y ÓBB VÁLASZTÉKBAN KEDVEZŐ RÉSZLETFELTÉTELEK PciiibedobAnal lizotlieti n ré»zletet Bérle). Szxkaerű Javftlia év hauKol&w Sternberg Királyi Udvari Szállítóit Hangszertfyára Budapest, VII., Rákóczi út 60. Saját palota lokáltulajdonosok két pártra szakadván, egyesületi életüket egyáltalában nem folytatják. A viszonyok ismerői azt hiszik, hogy Szilárd Sándor tragédiája most mégis egy táborba fogja tömöríteni a lokáltulajdonosokat, akik a katasztrofális üzletmenetre való hivatkozással kérni fogják az adók mérséklését és rendőri engedélydíj megszüntetését. Ml ÚJSÁG? Csalás miatt feljelentik a vendéglősök a hitelre ivó vendégeiket. Már régebben ismertettük azt a szigorú miniszteri rendeletet, amely eltiltja a korcsmái hitelezést és kihágásban mondják ki bűnösnek és érzékenyen megbüntetik azokat, akik vendéglőkben, korcsmákban vagy egyéb italmérési engedéllyel rendelkező üzletekben szeszes italt hitelre adnak el. Sok korcsmáros, különösen a vidéken, egészen furcsa, félszeg helyzetbe jutott. Vendégei italt kértek és ő jóhiszeműleg kiszolgálta a bort és egyéb szeszesitalt és csak a végén tudta meg, hogy a vendég hitelre ivott. Perelni az ilyen követelést nem lehet, mert bírói oltalmat a korcsmái hitelező nem élvez, sőt még neki, mint hitelezőnek kell tartania attól, hogy kihágásért megbüntetik. Most aztán a korcsmárosok úgy segítettek a bajon, hogy a bliccelő, illetve a hitelre ivó vendégeket csalás vétsége címén feljelentik és büntetőjogi úton akarják megoltalmazni egyrészt a maguk vagyoni érdekeit, másrészt le akarják szoktatni a közönséget arról, hogy hitelre fogyasszanak szeszesitalokat. A szombathelyi vendéglősök értekezlete. Hétfőn délután a vendéglősök Dornér Ferenc vendéglőjében tartottak értekezletet. Elhatározta a szakosztály, hogy az 1932-ben tartandó vendéglős kongresszust megrendezi. Ezután a szakosztály ügyeit tárgyalta az értekezlet. Ti^iclair© automatikus hűtőkészülék a legideálisabb az élelmiszerek frissentartására. Semmi felügyelet és kezeles. Sokkal több Frigidaire van használatban, mint az összes többi villamos hűtőgépek együttvéve. Kedvező fizetési feltételek. BBEABirV ARTHUR «5» TÁHSAI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 12. ________> TELEFON s ‘AUTOMATA 898-86
