Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-02-20 / 4. szám

á Eltiltja a rendelet azt (16. §), hogy a már elszegő­dött, illetőleg felfogadott egyént máshoz lehessen ajánlani, vagy más helyre lehessen csábítani, vagy az elbocsátás nélkül szolgálati helyéről eltávozott egyénnek újból helyet lehessen szerezni. Nem lehet a közvetítőnek oly egyén részére, aki az ő szolgálatait az alkalmazás keresésnél igénybe veszi, sem szállást, sem élelmezést adni (19. §). A közvetítést igénybevevő egyéneknek erkölcs­telen életre való csábítása, neki ilyenre alkalom nyújtása, vagy ilyen célra elhelyezése tilos. Minél­fogva vidéki vendéglő, korcsma, kávéház, kávé­mérés és hasonló üzletek részére nőszemélyek közvetítése csak abban az esetben eszközölhető, ha az alkalmazás világos megjelölése mellett erkölcsi szempontból úgy az üzlet kifogástalan volta, mint a foglalkozást adó megbízhatósága, a foglalkozást adó székhelyén illetékes rendőrhatóság hivatalos számmal ellátott bizonyítványával igazolva van. Ezeknek a bizonylatoknak a számát, valamint a bizonyítványokat kiállító hatóság nevét a közvetítő köteles az üzleti könyvének a megfelelő rovatában feljegyezni és az okmányt egy évig megőrizni. (22. §.) Az üzlettulajdonos köteles üzlethelyiségét tisztán tartani s azt vagy irodáját lakásul nem használhatja. (25. §.) Láthatjuk mindezekből, hogy a főváros közönsége a rendelkezése kiadásakor nemes intencióktól át­hatva, gondoskodni kívánt arról minden vonatko­zásban, hogy az ipar gyakorlása körül lehető­leg visszaélés ne legyen elkövethető és a vissza­élésekre egyébként könnyen alkalmul szolgálható helyközvetítésnél — a szabálytalanságokat minden egyes esetben kellőképen meg lehessen torolni. Ez okból a tilalmak megszegése súlyos elzárás és pénzbüntetéssel büntethető kihágás. Van a szabályrendeletnek egy olyan pontja (5. §), amit különösen az italmérések női alkalmazottjainak a közvetítésénél fontosnak tartok. E pont szerint ugyanis, ha az elhelyezett egyén, tudniillik a pincérnő, az alkalmazásából a köz­vetítéstől számított 15 nap alatt kilép, köteles az elhelyezést közvetítő további 8 nap alatt a munka­adónak — a vendéglősnek — ezirányú óhajtására egy másik egyént külön díjazás nélkül közvetíteni és ha ezt nem tenné, tartozik a közbenjárást igénybe­vevő fél kívánatára a lefizetett közvetítési díjat az illetőnek visszaadni. HOLLÓS MIHÁLY vendéglős, Bátaszék. A szokott mindennapi munkán és a megélhetés fárasztó küzdelmein kívül a mi szakmáinknak egyéb kötelezettségei is vannak, ezek kellemesebbek és könnyebbek, mint az előbbiek, mégis könnyen elkerülik szakmáink embereinek a figyelmét. Ilyen fontos kötelezettség a nyilvánosság előtti szereplés­nek bizonyos foka. Hiszen egyetlen szakemberünk se képes a nyilvánosság nélkül megállani. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1931. február 20. Hány esetben előfordul, hogy az elhelyezett pincérnő csak szétnéz az új alkalmaztatási helyén, megvacsorázik és másnap — mert neki a hely nem tetszik — bármiféle jelentéktelen ok miatt szócsatát provokálva, nagy dérrel-durral távozik. Zsebében az előleg, amelyet ha nem kap meg, úgy nem is indul el a szolgálati helyére és azután ... a tulaj­donos örül, ha nem látja az üzletében. Ilyenkor a közvetítés bár megtörtént, de a szol­gálati viszony aránylag rövid időn belül felbomlott. Az ezzel járó tetemes anyagi kiadások és az üzleti zavar nyújtja indokát annak, hogy az italmérő — aki végeredményben nem ismerheti az alkalmazottként hozzákiildött hölgyet — részére fenntartja a jogot, egy másik egyén díjtalan közvetítésére, vagy pedig a közvetítési díj visszatérítésére. Megjegyzem, hogy ilyen esetben a pincérnő részére is visszajár a köz­vetítési díj. Más kérdés azután az, hogy ilyen esetben a köz­vetítő az újonnan szállított személyzettel ki fogja-e elégíteni az italmérő igényét? Vagy pedig olyan selejtes személyzetet közvetít, amiből senki se kér. Figyelemmel arra a körülményre, hogy ebben a vonatkozásban a közvetítő és az italmérő végered­ményben egymásra van utalva, az egyik keres alkalmazást, a másik keres alkalmazottat, a. közve­títő pedig a két érdekeltséget egymáshoz igazítja,— a célszerűség és méltányosság azt követeli, hogy ebben kölcsönösen keressék és találják meg a meg­oldást. Megszűnt a Paillard-étterem, ahol Rigó Jancsi muzsikált Chimay hercegnőnek. Egy világhírű párizsi étterem halálára. Azok a budapestiek, akik a háború előtt Párizsban jártak, valószínűleg melankóliával fogják olvasni a hírt, hogy a háborúelőtti Párizsnak legfényesebb és leghíresebb étterme, a „Paillard“ megszűnt. Tűz­helye kialudt, lámpáit eloltották, hófehér asztal­terítőit végleg leszedték, bútorait széthordták, redőnyeit lehúzták s a Boulevard des Italiens-nek ez a nevezetessége nincs többé. Aki Párizsban járt és nem evett legalább egy vacsorát a Paillard-nál, az Rómában járt és nem látta a pápát. És aki az asztal örömeit és a konyha kultúráját becsülni tudta, az úgy lépte át ennek az étteremnek küszöbét, mintha templomba lépett volna, ahol igaz ugyan, hogy csak fizikai örömöknek áldoztak, de éppen olyan áhítattal, majdnem mondhatnék, éppen olyan fanatizmussal, mint egyéb kultuszok hívei. Valamikor Budapesten is sokat emlegették, midőn még szenzációként hatott Chimay hercegnőnek, a szép Ward Klárának esete Rigó Jancsival, mert Rigó Jancsi a Paillard-étterem- ben muzsikált a hercegnőnek és innen is szöktette meg. A Paillard szeparéiban rendezte VII. Edward trónörökös korában azokat a vacsoráit, amelyekhez maga köré gyűjtötte Franciaország leghíresebb DOMONKOS IGNÁC vendéglős, Celldömölk. Mozogni kell előtte, beszéltetni magáról, ismer­tetnie a nevét és jó tulajdonságait. Pár tollvonással és egyetlen arcképpel tizenkétezer intelligens szak­ember előtt lesz ismeretes, ha beküldi az Album számára ingyen leközlendő arcképét rövid élet­leírásával együtt bármely vendéglős, kávés, korcs- máros vagy szállodás. A cím: Budapest, IX., Viola ucca 3. gáláns hölgyeit. A Paillard története egy része Párizs történetének, mint ahogy egy csomó híres étterem, kávéház és cukrászda élete össze volt nőve Párizs életével. A múlt század negyvenes éveitől kezdve egy félévszázadon keresztül alig jelent meg francia regény, melyben a szerelmesek ne Tortoni-nál, a Café Anglais-ban, a Café Riche-ben vagy Paillard-nál találkoztak volna és az előkelőség színezetét adta, ha valaki a találkáit ezek egyikébe rendezte. Tradíció fűződött nemcsak az étteremhez, hanem ahhoz a házhoz is, amelyben volt. A legenda szerint XVI. Lajos, midőn a vérpadra vitték, már látta ezt az épületet a Boulevard és a Chaussée d’Antin sarkán. Hogy mióta volt ebben az épületben étterem, nem lehet tudni, arról nincsenek feljegyzések, mert az éttermet a világ gourmandjai csak azóta tartják számon, amióta 1896-ban Paillard vette át és régi nevét, a Café Bignon-t, Café Paillard-ra változtatta. Azóta ez az étterem Párizsnak és ezzel együtt a világnak egyik centruma volt egész 1925-ig, midőn tulajdonosa, Paillard visszavonult, levetette fehér kötényét, fehér szakácssapkáját és a francia konyha főpapi méltóságát másnak engedte át. Távozásával az étterem nimbusza hanyatlani kezdett. A konyha talán tovább is éppen olyan jó volt, a kiszolgálás éppen olyan tökéletes, de a bizalom mégis megrendült és 1925 óta soha többé nem volt az a tekintélye, mint addig, amíg Paillard állt az élén. Egész csomó új fényes, népszerűvé lett étterem hódította el tőle a vezetőszerepet és a világ­hírt, utóbb már a külvárosok meggazdagodott szatócsai és néhány hadigazdag ült azoknál az asztaloknál, amelyeknél egykor a világ híres ínyencei ültek, míg aztán ezek is Iassankint elmaradtak és december elsején a tűzhelyének utolsó parazsa is kialudt. Kísérleti sörivás-rekord készül Németországban. A dortmundi fiziológiai intézet furcsa hirdetést tett közzé a lapokban. Negyven év körüli, egészséges férfit keres, aki hajlandó hosszabb időn át minden nap 14 palack sört meginni. Azt akarják megfigyelni, hogy milyen hatással van egy egészséges 40 év körüli férfi szervezetére az ilyen sörmennyiség ? Főleg pedig arra kíváncsi az intézet, hogyha az ember hosszabb időn át iszik ennyi sört, nagyon elgyengül-e tőle ? Tekintettel arra, hogy Német­országban rendkívül sok a munkanélküli és hogy a németek emellett szeretnek sört inni, több ezren jelentkeztek a hirdetésre. A fiziológiai intézet most majd a legerőteljesebb, legegészségesebb embert fogja kiválasztani. A sörivóbajnok igen szép hono­ráriumot kap. Minden vendéglöskonyha büszkesége az ételek kiváló ízletesége, azért rendelje Horváth Ferenctői, Szeged, Dreher-söröző étterem tulajdonosától MM Mii ite kíiMmiiilil kilogrammonként 3 pengő 20 fillér. A MI ÉRTÉKEINKBŐL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom