Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-12-20 / 24. szám

XXXXVII. ÉTPOIiXAM 34. SZÁM 1931. DECEMBER 30 tna (TÉIDÉOL0-, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPA Rí ÉS KÖZGAZDASÁG I SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Sícgjelcn ik havonta kétszer, 5-en és 20-án Előfizetési díj Télévre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefouszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁID A művésznő aki vendéglőt nyitott, nemrég vállalta még ennek a meggondolatlan tettének a következményeit. Ott állott a törvény előtt és nagyon nagy zavarban volt. Bizony ő nem is hitte annakidején, hogy ilyen nehéz és kényelmetlen dolog ven­déglősnek lenni ! Aztán a tönkremenetel, vagy a leszámolás után harcolni a tör­vény paragrafusain keresztül is az alkal­mazottakkal, akik egyet-mást még meg­kísérelnek az ember ellen, ha az érdekük úgy kívánja. Szerencsére nem ment nagyon a vég­letekig ez a küzdelem. Volt pénz arra, hogy a követelések kielégíttessenek és az alkalmazottak is csak addig ragaszkod­nak mereven az igazukhoz, amíg meg nem kapják a jussukat, aztán elismerik bizonyítási és egyéb kellemetlen kény­szer nélkül is, hogy neki van igaza. A művésznővel szemben elejtették a panaszt, nem, nem volt az sikkasztás, kauciószédelgés, hogy ő az alkalmazottak pénzeiből, az úgynevezett óvadékokból teljesített fizetéseket ideig-óráig. A pénzt visszaadta és az igazán teljesen mindegy az alkalmazottaknak, hogy milyen év- bennyomtatott bankókat kapnak vissza, nem ragaszkodnak ugyanazokhoz a pénz­darabokhoz, ha az érték egyébként ugyanaz. Csakhogy nem mindenki művésznő ebben a keserves szakmában ! És nincsen mindenkinek tartalék­pénzecskéje arra, hogy inkább a leg­lehetetlenebb vádak elejtéséért is fizes­sen, csakhogy meneküljön a törvény elé állás kényszerűségétől. A kaució körül burjánzó bajok nem szoktak ennyire jóvégződésűek lenni. És ebben nagy szerencséje volt a művésznőnek. Amikor már megfizette az alkalma­zottak állítólagos kaucióit, akkor az alkalmazottai ellenállás nélkül beval­lották, hogy ők bizony tudták, hogy az óvadékaikat fel fogják használni az üzemben. Nem is tettek ellene kifogást, hiszen a művésznő vendéglője igazán jövedelmező vállalkozásnak indult és az alkalmazottnak igazán érdeke az, hogy az az üzem, amely neki állandó kenyeret ad, az ne szűkölködjék megfelelő tőkék hiányában. A bíróság természetesen szí­vesen jelentette ki ezek után, hogy nem történt semmi, minden a legnagyobb rendben ment végbe. A művésznő eddig valószínűen nem is volt soha a törvény előtt büntetőügyben. Még talán az autóját sem hajtotta gyor­sabban, mint ahogy azt a közlekedési szabályok előírják. Elképzelhető hát a meglepetése. Hiszen neki sejtelme sem lehetett arról, hogy ilyenekért is felelős­ségre vonhatják, még pedig nagyón csúnyán megnevezett vádakkal, amelyek ellen teljes jóhiszeműséggel vélhette ma­gát ártaltannak. Most, hogy túl van a veszedelmeken, megsúghatjuk neki, a legtöbb vendéglős és korcsmáros is úgy van ezzel a váddal, ahogyan ő volt. A legtöbb alkalmazottól nem kell a kaució, vagyis inkább nem elég a kaució. Nagyot fordultak az üzleti lehetőségek és kívánalmak a kaucióeszme fölmerü­lése óta. Alig van üzem, hogy ne lenne szükség a kaución felül arra is, hogy az alkalmazott részesnek tudja és lássa magát az üzem hasznában és esetleges kockázatában. Hiszen az alkalmazottól igén sok függ arra nézve, hogy életképes marad-e egyes üzem, vagy teljesen összel­őniük, hosszabb vagy rövidebb idő alatt. I Ezért hát az alkalmazottaktól nemcsak óvadék kell, hanem üzletrész is, amelynek ők vagy a fizetésükben, vagy más úton, dé a kamatait is megkapják kifogástalan rendszerességgel. A magyar gazdasági élet tőkehiánya a legfőbb oka ennek a sajátságos alaku­lásnak, amelynek az elégtelenségével és hibáival azok is teljesen tisztában van­nak, akik kénytelenek használni. Igen sok és fontos ellenvetés hangozhatok el ez ellen a rendszer ellen, de egyetlen komoly érv csak az lehetne ellene, ha valaki megtalálná nemcsak az elvi kifo­gásokat, hanem a helyettesítés módját is. Így, ahogy a mostani helyzet erjed, egyik fél sem lehet teljes biztonságban soha. A büntetőjogi fenyegetés, amely a kauciókat védi, igen erős zsaroló lehető­ségeket ad az alkalmazott kezébe, de mégsem elégséges arra, hogy ez megóvja őt a károsodástól. Az alkalmazott tudja és engedi, hogy a kaució címe alatt oda­adott kis tőkét felhasználják, amíg báj nincsen. De ha a vállakózás nem sikerül ? Akkor nem tudott, nem sejtett semmit mindaddig, amíg valahonnan meg nem térítik neki a pénzét. A szakmabeli vendéglős és kávés, meg egyéb üzem­vezető eleget bajlódik ezekkel a véresen súlyos kérdésekkel ! , Azt is elhisszük, hogy nagyin keserver ébredés a vendéglő reménybeli milliós jövedelmeitől a törvény elé állás szörnyű­ségéig egy becézett színpadi tehetség­nek ! De mi annakidején megmondot­tuk, hogy nem lesz, nem is lehet jó vége annak, hogy a művészvilág kiválóságai a mi szakmáinkat szinte elárasztják, — nem mint fogyasztók, hanem mint kon- kurrensek. Nem akarták elhinni, hogy ez a szakma nem a mesebeli Eldorádó, hogy rettentő küzdelmekkel, szaktudás­sal, eréHyel üzleti érzékkel is alighogy Telefon i József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. széni. Alapittatott 1869. évben. Az 1922, évi öPSzfápS Szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéfeitfnfel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborolk. Kérjen sájá!t érdekében árajánlatot. tmm i/üííiítyíiíti v -~k TKiirntn«! ti

Next

/
Oldalképek
Tartalom