Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)
1931-12-20 / 24. szám
XXXXVII. ÉTPOIiXAM 34. SZÁM 1931. DECEMBER 30 tna (TÉIDÉOL0-, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPA Rí ÉS KÖZGAZDASÁG I SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Sícgjelcn ik havonta kétszer, 5-en és 20-án Előfizetési díj Télévre 13 pengő Hirdetési díj szövegoldalon 50 filler, hirdetési oldalon 40 fillér liasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA : IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefouszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁID A művésznő aki vendéglőt nyitott, nemrég vállalta még ennek a meggondolatlan tettének a következményeit. Ott állott a törvény előtt és nagyon nagy zavarban volt. Bizony ő nem is hitte annakidején, hogy ilyen nehéz és kényelmetlen dolog vendéglősnek lenni ! Aztán a tönkremenetel, vagy a leszámolás után harcolni a törvény paragrafusain keresztül is az alkalmazottakkal, akik egyet-mást még megkísérelnek az ember ellen, ha az érdekük úgy kívánja. Szerencsére nem ment nagyon a végletekig ez a küzdelem. Volt pénz arra, hogy a követelések kielégíttessenek és az alkalmazottak is csak addig ragaszkodnak mereven az igazukhoz, amíg meg nem kapják a jussukat, aztán elismerik bizonyítási és egyéb kellemetlen kényszer nélkül is, hogy neki van igaza. A művésznővel szemben elejtették a panaszt, nem, nem volt az sikkasztás, kauciószédelgés, hogy ő az alkalmazottak pénzeiből, az úgynevezett óvadékokból teljesített fizetéseket ideig-óráig. A pénzt visszaadta és az igazán teljesen mindegy az alkalmazottaknak, hogy milyen év- bennyomtatott bankókat kapnak vissza, nem ragaszkodnak ugyanazokhoz a pénzdarabokhoz, ha az érték egyébként ugyanaz. Csakhogy nem mindenki művésznő ebben a keserves szakmában ! És nincsen mindenkinek tartalékpénzecskéje arra, hogy inkább a leglehetetlenebb vádak elejtéséért is fizessen, csakhogy meneküljön a törvény elé állás kényszerűségétől. A kaució körül burjánzó bajok nem szoktak ennyire jóvégződésűek lenni. És ebben nagy szerencséje volt a művésznőnek. Amikor már megfizette az alkalmazottak állítólagos kaucióit, akkor az alkalmazottai ellenállás nélkül bevallották, hogy ők bizony tudták, hogy az óvadékaikat fel fogják használni az üzemben. Nem is tettek ellene kifogást, hiszen a művésznő vendéglője igazán jövedelmező vállalkozásnak indult és az alkalmazottnak igazán érdeke az, hogy az az üzem, amely neki állandó kenyeret ad, az ne szűkölködjék megfelelő tőkék hiányában. A bíróság természetesen szívesen jelentette ki ezek után, hogy nem történt semmi, minden a legnagyobb rendben ment végbe. A művésznő eddig valószínűen nem is volt soha a törvény előtt büntetőügyben. Még talán az autóját sem hajtotta gyorsabban, mint ahogy azt a közlekedési szabályok előírják. Elképzelhető hát a meglepetése. Hiszen neki sejtelme sem lehetett arról, hogy ilyenekért is felelősségre vonhatják, még pedig nagyón csúnyán megnevezett vádakkal, amelyek ellen teljes jóhiszeműséggel vélhette magát ártaltannak. Most, hogy túl van a veszedelmeken, megsúghatjuk neki, a legtöbb vendéglős és korcsmáros is úgy van ezzel a váddal, ahogyan ő volt. A legtöbb alkalmazottól nem kell a kaució, vagyis inkább nem elég a kaució. Nagyot fordultak az üzleti lehetőségek és kívánalmak a kaucióeszme fölmerülése óta. Alig van üzem, hogy ne lenne szükség a kaución felül arra is, hogy az alkalmazott részesnek tudja és lássa magát az üzem hasznában és esetleges kockázatában. Hiszen az alkalmazottól igén sok függ arra nézve, hogy életképes marad-e egyes üzem, vagy teljesen összelőniük, hosszabb vagy rövidebb idő alatt. I Ezért hát az alkalmazottaktól nemcsak óvadék kell, hanem üzletrész is, amelynek ők vagy a fizetésükben, vagy más úton, dé a kamatait is megkapják kifogástalan rendszerességgel. A magyar gazdasági élet tőkehiánya a legfőbb oka ennek a sajátságos alakulásnak, amelynek az elégtelenségével és hibáival azok is teljesen tisztában vannak, akik kénytelenek használni. Igen sok és fontos ellenvetés hangozhatok el ez ellen a rendszer ellen, de egyetlen komoly érv csak az lehetne ellene, ha valaki megtalálná nemcsak az elvi kifogásokat, hanem a helyettesítés módját is. Így, ahogy a mostani helyzet erjed, egyik fél sem lehet teljes biztonságban soha. A büntetőjogi fenyegetés, amely a kauciókat védi, igen erős zsaroló lehetőségeket ad az alkalmazott kezébe, de mégsem elégséges arra, hogy ez megóvja őt a károsodástól. Az alkalmazott tudja és engedi, hogy a kaució címe alatt odaadott kis tőkét felhasználják, amíg báj nincsen. De ha a vállakózás nem sikerül ? Akkor nem tudott, nem sejtett semmit mindaddig, amíg valahonnan meg nem térítik neki a pénzét. A szakmabeli vendéglős és kávés, meg egyéb üzemvezető eleget bajlódik ezekkel a véresen súlyos kérdésekkel ! , Azt is elhisszük, hogy nagyin keserver ébredés a vendéglő reménybeli milliós jövedelmeitől a törvény elé állás szörnyűségéig egy becézett színpadi tehetségnek ! De mi annakidején megmondottuk, hogy nem lesz, nem is lehet jó vége annak, hogy a művészvilág kiválóságai a mi szakmáinkat szinte elárasztják, — nem mint fogyasztók, hanem mint kon- kurrensek. Nem akarták elhinni, hogy ez a szakma nem a mesebeli Eldorádó, hogy rettentő küzdelmekkel, szaktudással, eréHyel üzleti érzékkel is alighogy Telefon i József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. széni. Alapittatott 1869. évben. Az 1922, évi öPSzfápS Szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéfeitfnfel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborolk. Kérjen sájá!t érdekében árajánlatot. tmm i/üííiítyíiíti v -~k TKiirntn«! ti
