Vendéglősök Lapja, 1931 (47. évfolyam, 1-24. szám)

1931-01-05 / 1. szám

v-*' w fs I VVWUI. ÉVFOLYAM yLn 1. SZÁM 1031. JANIIAB 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA (VEIVDÉCiLO*, SZÁLLÓ', KÁVÉSIPA Rí ÉS KÓZGAZDASÁKI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ALAPÍTOTTA: IHÁSZOTÖB«¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS ÚHAH: DÉLELŐTT O ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRAI« Boldog új évet kíván ilyenkor a szakmabeli ember a kedves vendégeinek, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogy a vendéglős, vagy a korcsmá- ros mennyi keserűségei, égető gondot, meg szinte reménytelen fáradságot nyel le előttük addig, amíg eljut a gondtalanul nyugalmas arcig, csendes és szolgálatkész mosolyig, amellyel a megszokott lársasá- gokat ép úgy üdvözölni tudja, mint a betévedő futóvendéget. És boldog újévet kívánnak a szakmánk- belieknek nem egyszer a szállítóik, az adósaik, talán a hitelezőik is. Kár volna vizsgálgatni, mennyi őszinte jó kívánat van ezek mögött a gratulációk mögött. Hiszen azt nagyon jól tudjuk valamennyien, hogy — sajnos — a jó kívánságoknak semmi­féle hatása nincsen az ember sorsának a kialakulására. Néha jó, hogy így van a dolog, néha azonban nagyon is sajnálni való. Mert a jó embernek vannak mégis ezen a világon a legtöbb barátai! Viszont azonban az is igaz, hogy nemcsak a jó embereknek kívánnak őszintén jót, hanem a leggonoszabbaknak is, ama egyszerű okból, hogy az igazi jókívánók mindig amúgy is jó emberek, tehát ezek csak rosszaknak gratulálhatnak! A boldog újévkívánás régi pogány szokásból eredt. Amikor még elhítték az emberek, hogy van valami erős befolyása az életre annak, hogy mit kívánnak a többi emberek. Az ilyen köszöntéseknek azután évszázados törvények és szokások által szentesített formuláik voltak, amelyek­kel szemben tehetetlenek voltak maguk a pogány istenek és bálványok is a régiek hite szerint. Akinek elmondották ezeket a varázslatos hatású szavakat, az boldog lett, akármennyire haragudtak is reá az istenek. Ma már messze túl vagyunk ezen. Hiszen az még lehetséges, hogy az ilyen jámbor jó kívánság megváltoztatta a haragvó istenek szándékát, de hogyan remélhető például mostanában, hogy ezek a jó kívá­natok csak pillanatra is meghassák akár a forgalmi ellenőr, akár egy pénzügyigaz­gató, akár pedig, tegyük fel, az italmérőre valami ok miatt duzzogó vidéki hatal­masság szívét ? Nem, ez mindenképen elképzelhetetlen a mai világban, talán ez is az oka annak, hogy ezeknek a jó kívá­natoknak az értéke is jelentékenyen alább szállott az utóbbi időkben! De ha egyébre nem is jók, arra minden­esetre igen, hogy az emberrel az érdeklő­dőket megismertessék. A boldog újévkívá­nat és a többi gratuláció csak udvariassági formula lett, de azután ezt az udvariassá­got elvárják és megkövetelik egymástól az emberek. Teljesen független aztán az újévkívána- toktól az új esztendőnek az a sok vonat­kozása, amely elsőrendű üzleti alkalom. A Szilveszter-est, a vele kapcsolatos éjféli, éjszakai és hajnali mulatságok, továbbá a többnyire víg hangulatban eltöltött új esztendőnap nem egyszer alkalmat adott a szakmáinknak arra, hogy visszavarázsol­ják a régi jó időket arra az emberiségre, amely már elfelejtette azt, hogyan kell vígnak lenni és jói élni? Csak kísérletek ezek, de. nagyon értékes és az üzleten felül is jótékony hatású kísérletek, amelyekre nagy a szükség most és amelyekkel való­ságos küldetést végeztek el az idén is a mi szakmáink. Dénes György, Budapest. Erkölcsi előélet és állampolgárság italmérési ügyekben. A „Vendéglősök Lapja" számára írta: Kiss Árpád, clr. m. kir. rendőrtanácsos. A hatósági bizonyítványok kiállításának szabá­lyozása tárgyában kiadott 4461/1927. B. M. r. szerint általános szabály, hogy az erkölcsi bizonyít­ványokban azokat a tényeket kell igazolni, melyek­nek igazolását arra a célra, melyre a bizonyítvány szolgál, az egyes jogszabályok megkövetelik. Az egyes jogszabályok idevonatkozó rendelkezéseit külön rendelet fogja megállapítani. Ugyancsak az idézett § rendeli, hogy az igazolandó tényekre vonat­kozó adatokat a fél egész előéletére kimerítően és pontosan fel kell tüntetni, kivéve, ha egyes jog­szabályok az igazolást rövidebb időre kívánják. A folyamatban levő bűnvádi eljárást a 15. §-ban megjelölt kihágási büntetést, illetőleg rendőri bün­tetőbírói eljárást csak abban az esetben kell fel­említeni, ha törvény, rendelet, vagy szabályren­delet a szóbanlévő adatok igazolását előírja. Az erkölcsi bizonyítványokat a legkülönfélébb célra szokták kérni. Nevezetesen : iskolai, ipari, álláselnyerési,italmérési, katonai stb. célokra. A mai állapot szerint a rendőrhatóságok mérlegelésére van bízva, hogy kisebb jelentőségű büntetések felsoro­lását mellőzhessék, de rendszerint az egész elő­életre feltüntetik az adatokat, minthogy alig van jogszabály, mely rövidebb időre korlátozná az adatok feltüntetését. Ezért akárhányszor méltánytalanság érheti az érdekeket. Ez az eljárás kriminálpoli- tikai szempontból is kifogás alá eshetik, minthogy csekélyebb jelentőségű, törvénybe, vagy rendeletbe ütköző cselekmény megtorlása, vagy elévülése után célszerűségi szempontok nem indokolják a cselek­mény elkövetőjének terhére írását, mivel a bünte­tett előélet útját állja a társadalmi elhelyezkedés­nek, különösen ma, mikor minden téren bő kínálat mutatkozik s a legkisebb gyanú útját állja az el­helyezkedés lehetőségének. Az 1921 : IV. t.-c. 3. §-a szerint nem adható italmérési engedély annak, aki büntetett, vagy nyereségvágyból elkövetett vétséget, vagy súlyo­sabb árdrágító, bizonyos bortörvénybe ütköző ki­Popper Mór és Lipút r.-t., bornagykereskedós Telefoni József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd UCCa 8. szám. Alapittatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő- és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot. msm

Next

/
Oldalképek
Tartalom