Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-10-05 / 19. szám
1930. október 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Jubilál Róza néni az Erdélyi Borozóban. Negyedére szállította le az árakat, de a koszt, a kiszolgálás és a stílus megmaradt. Budapest ínyenceinek nagy eseménye, Róza néni jubilál. Most harminc éve kezdte meg szakácsi működését, amelynek során a legjelentékenyebb sikereket aratta. Azt, hogy kicsoda Róza néni, Budapesten nem szabad magyarázni. Róza néni a gyomrok istennője, az Erdélyi Borozó főztjének csodadoktora. Generációk rajongtak és rajonganak konyhájáért, hívei vannak, akik nem tántorodtak el soha mellőle. Az Erdélyi Borozó harmincesztendős története egyben harminc esztendő a magyar politika, irodalom és művészet életében is. Mert nincs senki az elmúlt harminc év jelentékeny emberei közül, aki ne járt volna a borozó fehérterítékes asztalaihoz vacsorázni, Róza néni most a harmincéves jubileumon boldogan mutat egy levelet, amelynek küldője San Domingo-ból címezte levelét, Közép-Amerikából. — Drága Róza néni, — írja a távolbaszakadt magyar, — hárman vagyunk itt magyarok és esténkint a maga főztjéről ábrándozunk. Jaj Róza néni, ha még egyszer ehetnénk a maga libájából. .. OMECrA szabadalmazott szikv^z és telített vizeket előállító készülék. Gyártja és forgalomba hozza: MÁTHÉ ANDRÁS vörösrézárú gyára Újpest, Gr. Károlyi ucca 17. Tel.: Aut. 940-28 Vendéglősöknek és korcsmáro- soknak óriási megtakarítási A legelőnyösebb fizetési feltételek. Prospektust díjmentesen küldök. Róza néni harmincéves jubileumán méla rezig- nációval gondol a régi vendégeire, akik már a temetőben pihennek. Szegény Ujházyra, aki nagy ínyenc volt. Az Ujházy-levest is Róza néni találta ki és a művésznek annyira ízlett, hogy a magáénak tulajdonította. Podmaniczky Frici bárótól Vass Józsefig mindenki járt a Borozóba. A mai vendégek között pedig ott van Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Zilahy Lajos, a színészek és színésznők közül: Rátkayék, Törzsék, Góthék, Hegedűsék, Titkos Ilona. Gaál Franciska, Vaszary Piri, Honthy Hanna, Jávor Pál, Ráday Imre, Mály Gerő, Beregi Oszkár, Abonyi Géza, — mindenki. — Most azonban — mondja nagyon őszintén Róza néni — nagy reformot szándékozok életbe léptetni, éppen a harminc év fordulóján, most, amikor a szezon megindul. Az Erdélyi Borozó eddig kiváltságos helynek számított, ahová a művészet, az irodalom és a pénzarisztokrácia alakjai jártak. Az volt a híre, hogy itt minden kitűnő nálam, de minden drága is. Én rájöttem arra, hogy más viszonyok vannak, mint régen voltak. Azt akarom, hogy a Borozóban a polgárság is otthon legyen, az a polgárság, amely, valljuk be őszintén, eddig nem merte átlépni a mi ajtónkat, mert olyan regényes híresztelések szálldostak a mi nagy árainkról. Leszállítom az árakat is, mert sokszor látom elmenni az ablakom előtt régi vendégeket, akik méla vággyal néznek befelé, de sovány pénztárcájuk nem engedi meg, hogy benézzenek hozzám vacsorázni. Az igazi vendéglős azt szereti, ha minél többen járnak a főztjére, nem is a haszon a fontos, hanem a forgalom, a jó hírnév. Régebben prosperálhatott az Erdélyi Borozó úgy, hogy csak a kiválasztottak számára főzött. Ez a helyzet most meg fog változni. És most Róza néni bejelenti azt, ami, úgy érezzük, esemény Budapest életében. — Az új szezon megindultával óriási árleszállítást léptettem életbe, — mondja. — Körülbelül negyedére szállítottam le az árakat és menüt adok 2 pengő 50 fillérért. Ezért a csekély összegért az étlapon lévő kész ételekből lehet választani, egy teljes menüt lehet az Erdélyi Borozóban kapni ezért az összegért. Róza néni mosolyog szerényen : — Hogy milyen menüt — azt talán nem is kell mondanom . . . Nem, ezt valóban nem kell Róza néninek mondani. Azt minden ember tudja Pesten, hogy a legjobb koszt Róza néninél van. Az egyetlen akadály, ami miatt sokan nem járhattak a Borozóba, eltűnt : az árak olyan csekélyek lettek, hogy bárki megengedheti magának azt az egykor luxusszámba menő élvezetet, hogy az Erdélyi Borozóban vacsorázzék. — Én megértettem az idők szavát — mondja Róza néni — a hang a régi, a stílus a régi, a koszt a régi, a kiszolgálás a régi, csak az árak újak. Nagyon meg kell dicsérni Róza nénit elhatározásáért. A Habsburg-monarchia darabokra válása nem volt sokkal nagyobb esemény, mint az, hogy az Erdélyi Borozóban, amely mindig féltve őrizte kiváltságos jellegét, menüt lehet kapni. De Róza néni valóban felismeri az idők szavát, ő tudja azt, hogy nem elég a legjobbat adni, a legjobb mellett a legolcsóbbnak is kell lenni. Ma már mindenki megnézi a garast, amit kiad a kezéből és Róza néni minden pesti embert meg akar magának szerezni és tudja, hogy ehhez szükséges az olcsóság is. Miközben beszélgetünk, a postás keresi a szakácsművészet nagyasszonyát. A levelet Saljapin írta az egyik divatos franciaországi fürdőhelyről. — Még a télen ellátogatok Budapestre — írja Saljapin —, kedves Róza néni, csak azért jövök el a maguk gyönyörű városába, hogy az Erdélyi Borozóban egyek kolozsvári káposztát. A viszont látásig üdvözli Saljapin. — Látja — mosolyog könnyei között Róza néni —, az ilyen levél nagy elégtétel harminc évi munkáért. .. Nagyarányú átalakítások a debreceni Arany Bika éttermében. Az Arany Bika étterem bérlője, Láng Imre nagy átalakításokat végeztetett az étteremben és minden igénynek megfelelően alakította át. Az üvegterem új köntöst kapott és az eddigi ruhatár helyén zenekari páholy létesült. Az étterem vendégeit ruhatár fogadja és tükrökkel díszített előcsarnok, amely egyenesen az utcáról vezet az étterembe. Az üvegterem mellett lévő nagy éttermet nagyon ügyesen, elmozdítható falak segítségével, külön termekre osztották, hogy a banketező társaságok a rendes éttermi közönségtől szeparáltan mulatozhassanak. Ezek az ízléses kis termek nagy hiányt pótoltak. Láng Imre áldozatkészsége és nagy szakértelme lehetővé teszi, hogy a debreceni közönség egy teljesen európai nívójú, kifogástalan kényelemmel és nagy fényűzéssel berendezett éttermet kapjon. A nagy üvegtermi éttermet valóságos pálmakertté varázsolják át és pompás üvegcsillárt szerelnek fel. Az átalakítás nagy előnyt jelent. Központi bejárat szolgál egyenesen az uccáról az étterembe, kávéházba, sörcsarnokba. Óvadék mellett szabadlábra helyezték Weisz Lajost, a Lapi-csárda korcsmárosát. Nagykanizsáról írják : Már foglalkoztunk a Lapi-csárda véres drámájával, melynek tettese Weisz Lajos korcs- máros, hetekig a nagykanizsai fogház lakója volt. Felesége állapota időközben annyira javult, hogy elhagyhatta a kórházat és visszatért férje házába. Dr. Weisz Lajos védő erre újabb szabadlábra- helyezési kérelemmel fordult a törvényszékhez, amelyben utalással arra, hogy az asszony meggyógyult és védence szökésétől tartani nem kell, Sörliliiiéfó'-liészölÉliek jégszekrények minden méretben, csakis elsőrendű kivitelben, gyári árakon. Stiller Arthur Budapest, VII., Kazinczy ucca 6/b szám. Telefon: J. 413—70 • Kérjen árjegyzéketI a szabadlábra helyezését kéri. A törvényszék minap foglalkozott dr. Weisz Lajos védő felfolyamodásával és az abban foglalt indokainak helyt adva, 1600 pengő biztosíték ellenében elrendelte Weisz Lajos korcsmáros szabadlábra helyezését. Weisz Lajos még aznap elhagyta a fogházat. Ki fizeti a cehhet ? Történet egy csésze kávéról, amely 3140 frankba kerül. Furcsa ügyben nyomoz a párizsi rendőrség. A panaszos Theodore Jordau román kereskedő, aki néhány napig üzleti ügyben tartózkodott a fővárosban. Előadta a rendőrségen, hogy múlt este betért egy kis bárba és egy feketét rendelt. Hozták a kávét, megitta, majd elment a telefonhoz, hogy felhívja egyik barátját. Alig hogy visszajött az asztalhoz, csodálkozva tapasztalta, hogy az üres kávéscsésze mellett különböző poharak és tányérok hevernek. A szomszéd asztalnál két fiatalember üldögélt, akik összenevettek, amikor a kereskedő megjelent az asztalnál és látta a különböző poharakat és csészéket. A kereskedőnek gyanús volt a dolog és odahívta a pincért. — Fizetni akarok — mondotta. — 140 frank, — válaszolta a pincér. — Hogyan kerülhet egy kávé száznegyven frankba ? — Nemcsak kávét fogyasztottak ennél az asztalnál, hanem különböző italokat is. A kereskedő tiltakozott ez ellen és hangoztatta, hogy csupán egy kávét ivott. Kiderült, hogy a többi italt a két nevető fiatalember rendelte. Ebből aztán parázs vita keletkezett, a kereskedő nem akart fizetni, a pincér viszont ragaszkodott hozzá, hogy fizesse ki az asztal számláját. Végül is Jordau, hogy elkerülje a botrányt, kifizette az egész cehhet. — Majd jelentést teszek a rendőrségen, — mondotta és eltávozott. A két fiatalember utána ment és az uccán felelősségre vonta az elhangzott kijelentésért. Szabályszerű verekedés kezdődött közöttük és ennek során a két férfi elagyabugyálta a kereskedőt. Csakhamar rendőr érkezett a verekedés színhelyére, mire a támadók kereket oldottak. A kereskedő ekkor vette csak észre, hogy a pénztárcája is, amelyben 3000 frank volt, eltűnt. A rendőrrel együtt bement az őrszobába, majd megtette a feljelentést. A rendőrségnek az az álláspontja, hogy a bár személyzete is résztvett a manőverben és ezért elsősorban a bár pincérét és portását hallgatták ki. Mind a ketten tagadtak, bár a pincér bevallotta, hogy valóban a fiatalemberek fogyasztottak a telefonáló vendég számlájára. — Én azt hittem, hogy ez egy tréfa — mondotta, — azért követeltem a kereskedőtől a cehh fizetését. A rendőrség nem akarta megérteni ezt a tréfát és egyelőre őrizetbe vette a pincért. HORDÓ elsőrendű minőségben, minden nagyságban állandóan raktáron HERRMANN HORDÓGYÁR Budapest-Kőbánya, X., Liget ucca 8. sz.
