Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-05-05 / 9. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. május 5. 8 Sörbojkott Horvátországban. Zágrábból jelentik : Pénteken reggel egész Horvátországban általános sörbojkott kezdődött. A vendéglősök úgy határoztak, hogy mindaddig nem szolgáltatnak ki sört, aímg a sörgyárak nem mérsékelik a sörárakat. Horvát­ország valamennyi városában és községében plakáto­kat ragasztottak ki, amelyeken felhívják a közön­séget, hogy bojkottálják a sört és amíg a sör ára nem olcsóbbodik, igyanak inkább bort. Zábrábban a vendéglősöknek alig harmadrésze csatlakozott a bojkott-mozgalomhoz, mert a legtöbb vendéglős adósa a sörgyáraknak. Leszavazták a német söradó-tervezetet. A berlini birodalmi gyűlés adóügyi bizottsága szerdán délben túlnyomó többséggel leszavazta a söradó tervbevett emelését. A bizottság már kedden is leszavazta Moldenhauer pénzügyminiszter adóügyi programm- jának legtöbb pontját, de a pénzügyminiszter a sorozatos kudarcok dacára is ragaszkodik ahhoz, hogy adóprogrammját a birodalmi gyűlés plénuma elé terjeszti, noha a bizottság a programm legfőbb három pontját, a dohányadót, az ásványadót és a söradót nagy szótöbbséggel visszavetette. A szerdai szava­zásnál csak a centrum, a német néppárt és a demok­rata párt szavazott a söradóemelés mellett, a többi párt ellene. Felmondás nélkül is lehet segédei bizonyos esetekben elbocsátani. Az 1884. évi XVII. t.-c. 24. §-a szerint a munkaadó a segédjét felmondás nélkül a következő okokból bocsáthatja el azonnal: ű) ha nyereségvágyból eredő bűncselekményt követ el; b) ha az iparos helyet­tese, vagy az iparos egyik családtagja ellen tettleges bántalmazást vagy súlyos becsületsértést követ el, kötelességei teljesítését makacsul megtagadja, vagy ha az iparos akarata ellenére egy egész munkanapon át igazolatlanul szünetelt; c) ha megintés dacára a ház vagy az üzlet biztonságát vigyázatlansága által veszélyez­teti ; d) ha három napnál tovább tartó szabadságvesztés büntetés alá kerül; í) haa szerződésileg elvállalt munka teljesítésére képtelen ; /) ha valamely undorító, vagy ragályos betegségben szenved ; g) ha az iparos bizalmával való visszaélés által az üzlet érdekeit veszélyezteti; h) ha a kereskedősegéd, főnöke beleegyezése nélkül, akár saját, akár más részére kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik. HOGYHA MINDIG ISSZA,EGÉSZSÉGÉTS PÉNZE EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ R.T. KŐBÁNYÁN. Modern Bronz- és Vas­Po rtálok iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuimi I KATZMAREK és TÁRSA vasszerkezeti gyár. j [ BUDAPEST, VI., LOMB UtCA 39. SZ. ~ Telelőn s L. 913-»0 J Miután a rendelje ön is meg, mert üzlet- meneténekcsak előnyére válik. Rendelések leadhatók a Budapest, V., Csáky u. 20. Telefon: L. 974—00 belföldi és Külföldi italokban a legelőnyösebben beszerző csoportunknál fedezheti Vendéglősök Beszerző Csoportja R.-T. Budapest, IV., Vámház Körút 8. sz. BJ»“ Kívánatra árjegyzéket Küldünk. Megőrüli egy pécsvidéki korcsmáros. Elmezavarában fojtogatta a feleségét, ruha nélkül szaladgált az uccán és farkas­kutyáját uszította a járókelőkre a szalántai községi korcsma bérlője. — Meg­kötözve, teherautón szállították be a pécsi elmeklinikára. Pécsről írják : Minap délelőtt egy poros teherautó állott meg a pécsi elmeklinika előtt. A gépkocsi több utasa egy megkötözött, hadonászó embert kísért be az épületbe, amelynek környékén pillanatok alatt nagy csoport járókelő vergődött össze, akik izgatot­tan találgatták, hogy ki lehet és honnan hozták az ártalmatlanná tett férfit. A szerencsétlen megkötö­zött férfi Budai János, a szalántai községi kocsma 42 éves bérlője. Budai János a minap Szalántán szerzett izgalmas perceket a község lakosságának. A kocsmabérlő, aki már két ízben volt lakója a pécsi elmeklinikának, rossz viszonyban élt a feleségével, aki munkaképtelen ura mellett egyedül látta el azt a sok munkát, amit a kocsma és a mészárszék vezetése adott. Budai ezzei szemben lassankint eladogatta min­den vagyonukat és az így szerzett pénzt elköltötte. Ezért felesége gondnokság alá is helyeztette és a Dunántúlban közzététette, hogy ura adósságaiért nem vállal felelősséget. Ilyen előzmények után a férj most újból összeveszett a feleségével. Budai nekirontott asszonyára és fojtogatni kezdte. Az asszony segítségért kiáltozott, mire az uccáról több járókelő rohant be a vendéglőbe, akik a dühöngő férfit ártalmatlanná akarták tenni. Budai azonban kimenekült az uccára és ott teljesen ruha nélkül fut- kározott. Erre újból le akarták fogni, de Budai ekkor farkaskutyáját uszította a falubeliekre, akik közül a kutya három férfit megharapott. Hosszas dulakodás után végre bevitték Budait lakásába, ott felöltöztették. Majd a községi bíró és több falubeli ember kíséretében behozták Pécsre. Valószínű, hogy ezek után a tragikus sorsú Budai János hosszú időre az elmeklinikán marad. A bornak az átvételi határidőn túlmenően történő tárolása és kezelése ügyében a szegedi kereskedelmi és iparkamara elvi jelentőségű iparügyi állásfogla­lása : A bor kezelése és tárolása kétféle szempontból bírálható el. Figyelembe lehet venni a bor párolgását és magát a kezelését. Amennyiben a bor párolgásából előálló hiány (Schwund) nem terheli a tároló pincét, akkor csupán a bor kezeléséért lehet díjat felszámí­tani. Erre nézve figyelembe kell venni azt, hogy az állami közpincék a bor kezelését és tárolását havon- kint és hektoliterenkint 16 fillérért végzik. Magán- vállalat (kereskedő, termelő) ennél egy-két fillérrel többet számíthat, mert nincs kifejezetten erre a célra berendezve és így a borok gondos kezelésére időszaki munkásokat kell alkalmaznia, akik rendszerint drágábbak, mint az állandó alkalmazottak. Ha a párolgást is számításba vesszük, azért legfeljebb havi egynegyed százalék számítható. Ez ugyanis sokban függ a tároló helyiség hőfokától stb. A közpincék évi két százalékot számítanak fel a Schwundért. A házvezetőnő. Orbán Anna gyöngyösszőllősi leány mint házvezetőnő volt alkalmazásban Salamon János szombathelyi vendéglősnél. Salamon egy alka­lommal észre vette, hogy tárcájából 50 pengő hiány­zik. Valiatóra fogta a leányt, aki tagadta, hogy ő vitte volna el a pénzt. Később kiderült, hogy a leány időközönkint nagyobb csomagokat küldözget haza Gyöngyösszőllősre szüleinek. Elbocsátotta a leányt és mivel időközben tudomására jutott, hogy az 50 pengőt is Orbán Anna vitte el, feljelentést tett ellene a rendőrségen. Most került az ügy főtárgya­lásra a törvényszék egyesbírája előtt, ahol kiderült, hogy Salamon és a leány között meghitt viszony volt. A leány több ízben volt nála alkalmazásban, vala­hányszor elment, Salamon mindig visszahívta. A leány azzal védekezett, hogy a csomagokat Salamon beleegyezésével küldötte el, az 50 pengő eltulajdonítását pedig tagadta. A bíróság Orbán Annát a lopás vádja alól felmentette, mert nem látta bizonyítottnak, hogy a pénzt a leány vitte el, a csomagokat pedig a sértett tudtával küldte. De fel kellett mentenie a leányt azért is, mert Salamon a leány elbocsátása után egy esztendőre tette meg a feljelentést, holott arra a törvény három hónapon belül kötelezi. A kir. ügyész tudomásul vette az íté­letet, Salamon azonban fellebbezett. Az adótörlésről rendeletet adott ki a pénzügy­miniszter. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben az adótörléseket szabályozza. Eszerint ha a jövedelem, illetőleg a vagyon az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmények folytán tartósan olyan módon csök­kent, hogy a hátralékos tartozását még méltányos részletekben sem képes megfizetni, úgy a vagyon és jövedelem apadását előidéző eset bekövetkeztekor még nem esedékes adónak aránylagos része egész­ben, vagy részben elengedhető. Abban az esetben, ha az adózó halála, vagy más, az adózótól függet­lenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán a jövedelmi forrás vagy vagyontárgy időközben megszűnt, vagy a tartozás behajtása a hátralékos megélhetését létalapjában támadná meg, kivéte­lesen a hátralék egészben, vagy részben elenged­hető. A hátralékot kivételesen teljesen, vagy részben akkor is elengedhetik, ha az adózó halála folytán bekövetkezett rendkívüli körülmény következtében azok a jövedelemforrások, vagy vagyontárgyak, amelyek után az adót kivetették, időközben meg­szűntek és így az adózó, vagy hátramaradottai a hátralék megfizetésére nem képesek. Az óvadéksikkasztó egyik a leggyakoribb fajtája lett a magyar bűnügyi világnak. Különösen a vendéglő- és kávéházüzemek fizetésképtelenségénél vált mindennapossá, hogy a fizetésképtelenné vált üzem tulajdonosát, aki óvadékkal tartozott alkal­mazottainak, azonnal az óvadéksikkasztók közé sorozták. E kérdések körül eddig nem volt egészen tisztázott a jogi fölfogás, mígnem most a Kúria végzést hozott s kimondta, hogy ilyen esetekben a "büntethetőség előfeltételei csak akkor forognak fenn, hogy ha az óvadékot vevő fél nyilvánvalóan fizetésképtelensége tudatában vette át az óvadékot. Ha az üzem tulajdonosa a felhasználás időpontjában bírt azzal az akarattal és képességgel is, hogy az óvadékösszeget a kikötött határidőn vissza tudja adni, akkor nem sikkasztott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom