Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)
1930-04-20 / 8. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1930. április 30. és éttermi asztalok, székek, sörkimérőkészülékek, billiárdasztalok, alpakka evőeszközök, teljes felszerelések* használt és uj állapotban, legolcsóbb beszerzésiforrása: BRAUN GYULA, Budapest, V8I., Síp-utca I4L sz> ♦ Alapíttatott: 1896. Úri, női és gyermek speciális készítése. Készkabátok nagy vá’asztékban. \rai*a>a llldrtmi Budapest, Kazinczi ucca 3. Vdi gtl Ifid? Li/li Telefon : József 421-99 HÍü[ll!Í'ÍSHtllllll.-l. BOROSZTÁLYA Pincék: BUDAFOK, Petőfi út KÖZPONTI IRODA: Budapest, V., Nádor ucca 16. szám W&:BBL43.€dgf l-CM, kávéházi, lílubberendezések BilHárdOk, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcelián és hitelesített üvegáruk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel, eladás és kölcsönzési FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. KölttiéKvettfN és árjegyiík díjtalan! Szállodás^ és vendéglőskongresszus Budapesten. Debreceni kezdeményezésre nagyot bővült a közgyűlés programmja. A Magyar Szállodások és Vendéglősök Országos Szövetsége május hó 9-én, Budapesten, a régi képviselőház nagytermében (VIII., Sándor ucca 8.) délelőtt 10 órakor tartja XXX. rendes évi közgyűlését. A nagygyűlés tárgysorozata: Elnöki megnyitó. Évi jelentés. Pénztáros jelentése. A számvizsgálók jelentése. A felmentvény megadása. 1931. évi költség- vetés előterjesztése. A magyar vendéglősség iparügyi, adóügyi sérelmei; a zenejogdíj rendezése; a társadalombiztosítási terhek mérséklése. Előadó: dr. Molnár Sz. Dezső jogtanácsos. Az idegenforgalmi propaganda kérdése, az áramárak, a száliodaipar helyzete. Előadó: dr. Stein Sándor, a Magyar Szállodások Központi Irodájának ügyvezető-igazgatója. Nyugdíjegyesületi ügyek. Előadó : Bolgár Menyhért, a Nyugdíjegyesület titkára. Végül indítványok. A nagygyűlés programmja : Május 8-án este 8 órakor ismerkedési estély Hoffmann János vendéglőjében (I., Pálya ucca 3.). Étkezés á la carte. Május 9-én délelőtt 10 órakor nagygyűlés a régi képviselőház nagytermében (VIII., Sándor ucca 8.). Délután 2 órakor díszebéd Gundel Károly állatkerti éttermében (VI., Állatkerti út 2.). Délután 4 órakor az Árúmintavásár megtekintése. Délután 5 órakor a Budapesti Szállodások és Vendéglősök szakirányú iskolája 35 éves fennállásának emlékünnepélye a szakiskolában (IX., Lónyay ucca 6.). Május 10-én délelőtt 9 órakor találkozás a 28-as villamos Blaha Lujza téri végállomásánál, ahonnan %10 órakor indulás a 28-as villamossal a Fővárosi Sörfőző R.-T. (X., Maglódi út 47.) gyárhelyiségének megtekintéséhez. Hogy a közgyűlésen résztvevőknek kellő időben küldhessük meg a vásári igazolványt, melynek alapján a vasutakon félárú kedvezménnyel utazhatnak, kérjük m. t. tagjainkat, hogy jelentkezéseiket legkésőbb április 30-ig küldjék be az Országos Szövetségünk elnökségéhez, Budapest, IX., Lónyay ucca 22., mert a később jelentkezettek részére a kedvezményt biztosító vásári igazolványt meg ném küldhetjük. Akik szállodai elszállásolásra igényt tartanak, szintén jelentsék be az elnökségnél ez igényüket. A szállodák 25 százalékos engedményt nyújtanak tagjainknak. Lehetőleg kevés poggyászt hozzon mindenki, mert a közgyűlésen, valamint a közös étkezéseknél mindenütt uccai ruhákban jelenünk meg. A kongresszus összes résztvevői egyébként a tavaly készült szövetségi jelvényt hozzák el és viseljék. Részvételi díj nincs. Kiskunfélegyházán egy igen jó menetelő vendéglő a központon, félházzal együtt, eladó vagy bérbeadó azonnal. Értekezni lehet Bakos Béla tulajdonossal, Kiskunfélegyháza, Kazinczy ucca I. szám alatt. A debreceni szállodás és vendéglős szakosztály, mint ismeretes, országos mozgalmat indított oly irányban, hogy a hazai vendéglősipar iparügyi, adóügyi mai helyzetének megvitatására, a konkrét panaszok előterjesztésére és egységes állásfoglalás céljából a Magyar Szállodások és Vendéglősök Országos Szövetségének rendkívüli közgyűlése összehívas- sék. Debrecen felhívásának nagy visszhangja volt és a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete a kongresszus után, május 3-án, a debreceni kívánalmakat is tárgyalni fogja. A kávésok a kisvendéglők zárórameghosszabbítása ellen. A legutóbbi kávésközgyűlésen Lissauer Gyula a kisvendéglők zárórameghosszabbításának engedélyezése ellen szólalt fel, amelyek eddigi jogaikon túlmenőleg egész éjszaka tarthatnak nyitva és elvonják a kávéházak közönségét. (?) Kérte az elnökséget, hogy ez ügyben a belügyminiszter úrtól kérje e sérelem orvoslását. Majd a közterhek kérdésével foglalkozva, rámutat a kávésipar súlyos terheire, az idejétmúlt adónemekre, amelyek lehetetlenné teszik az ipar boldogulását. A következő javaslatot terjeszti elő : ,,A Budapesti Kávésok Ipartestülete 1930 március 21-i közgyűlése megállapítja, hogy a kávésipar válságának egyik súlyos okozója a háborús időkben rendszeresített különféle közterhek, amelyeknek jogalapja már teljesen elévült. Különösen ide sorolandó a székesfőváros által szedett vigalmi adó, amely — dacára a megtörtént könnyítéseknek — aránytalanul nagy teherrel sújtja az iparűzőket. A közgyűlés ez okból annak a kérelemnek előterjesztésével bízza meg a testület elnökségét, hogy a székesfőváros tanácsától a vigalmi adó teljes eltörlését szorgalmazza“. Az elnök a felszólalást saját részéről is helyeselte s a zárórameghosszabbítása ügyében a belügyminiszter úrhoz kívánt fordulni. Vendéglősök közgyűlése. A szombathelyi vendéglősök, szállodások és kávésok ipartestületi szakosztálya rendes évi közgyűlését április hó 24-én délután 4 órakor tartja a Sabaria szálloda nagytermében, amelyre a szakosztály tagjait ezúton is meghívják. Tárgysorozat: elnöki megnyitó, titkári jelentés, pénztári jelentés, ellenőrök és számvizsgáló bizottság jelentése, tisztikar és választmány megválasztása, esetleges indítványok tárgyalása, amelyek a közgyűlést megelőző 8 nappal az elnöknél bejelentendők. A kávésok terraszküldöttsége a főkapitányságon. A kávésipartestület elnökségének több tagja küldöttségben jelent meg a főkapitányságon André.ka Károly főkapitányhelyettesnél és a kávéházi terraszók ellen tervbevett rendőri intézkedések felfüggesztését kérte. A múlt esztendőben ugyanis a közlekedési kódex alapján a közmunkatanács rendeletet adott ki, amelyben szabályozta a kávéházi terraszók nagyságát és előírta azt, hogy a kávéházaknál milyen széles területet kell szabadon hagyni a gyalogjárókon. Általában az a helyzet, hogy az új rendelkezések a kávéházak régi terrasznagyságát is erősen lecsökkentették és egyes kávéházak olyan helyzetbe jutottak, hogy legfeljebb egy sor asztalt tudnak a kisebbített terraszon elhelyezni. Emiatt több kávés elhatározta, hogy idén nem helyez kávéháza elé terraszt, mert az uccán lévő asztalokért a vendégek között olyan tülekedés folyik, amely nem válhat az üzlet előnyére, vagy pedig a terrasz zsúfolt lenne, hogy ebből szintén csak kár háramolna a kávésokra. A kávésok arra hivatkoznak, hogy a kávéházak az utóbbi időben köztudomás szerint rosszul mennek. Néhány kávés öngyilkos lett, néhány kávéházat becsuktak, elárvereztek, a kávésok csak a legnagyobb nehézségekkel tudják fenntartani üzemeiket és ez a rendelkezés a nyári üzletmenetet is teljesen tönkretenné. Emellett arra is hivatkoznak, hogy a szegényebb sorsú pesti polgárságot is károsan sújtja ez a rendelkezés, mert azokat, akik a Körúton vagy másutt egy fagylalt mellett nyaralnak, elüti a rendelet attól, hogy jó levegőt szívhassanak. A főkapitányhelyettes a küldöttségnek jóindulatát helyezte kilátásba. A kávésok elhatározták, hogy a közmunkatanács elnökét és a belügyminisztert is felkeresik. Árverés a Bristolban. Ápr. 15-én árverezték el a Bristol-szálló félemeleti szalonjában a Bristol egész berendezését, továbbá a tönkrejutott bérlő Frenreisz István és feleségének ingóságait. Az 515.000 pengőre becsült ingóságokat az árverésen 150.000 pengőért vette meg báró Lévay Frigyes, a Bristol-épület tulajdonosa, akinek Frenreisz 275.000 pengővel tartozott. Hasonló nagy értékű ingótömeg még nem került dobra a szakmában és a potom vételár föltétien a súlyos gazdasági helyzet jele. A világ bortermése 1929-ben. A Nemzetközi Mezőgazdasági Hivatal összeállítása szerint a világ bortermése 1929-ben 162 millió hektoliter bor volt. Első helyen áll Franciaország (és gyarmatai), második helyen Olaszország, míg harmadik helyen Spanyol- ország. Utána Portugália, majd Görög- és Magyar- ország. A délamerikai államok 12 millió hektoliterrel szerepelnek.
