Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-10-20 / 20. szám

1030. október 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 Halálozás. Szuhánszky Pál rákospalotai vendéglős e hó 11-én meghalt. 42 éves volt, családot hagyott hátra. Kiterjedt rokonsága és nagyszámú tisztelői gyászolják, temetésén a rákospalotai és környéki szakma zászló alatt testületileg jelent meg. Sarkady Antal, a mátészalkai Korona Szálloda tulajdonosa, az ottani róni. kát. egyházközség kép­viselőtestületének tb. örökös tagja, f. évi október 7-én munkáséletének 80. évében elhunyt. Hogyan készül a pezsgő ? A Törley-gyár érdekes jubileumi fiizecskéje elmondja, hogyan készítik a jó magyar pezsgőt. Az ismertetés így szól: A pezsgő- készítés röviden úgy történik, hogy szüret után, az erjedés befejeztével, a borokat alaposan kiválo­gatjuk, átkóstoljuk és az óriás, 50.000 palack űrtar­talom keverőhordóban összeházasítva lefejtjük, az­után tavaszig a hordókban pihennek. Tavasszal a borhoz, különféle borkezelés és lefejtés után, a töltés­kor erjesztőgombákat, valamint borból és nádcukor­ból házilag készült, úgynevezett likőrt adunk. Ezután különleges töltőgépekkel a nagy töltőhordókból a bort palackokba fejtjük és ledugaszoljuk, hogy a palackokban újból kierjedve, több évig érjen most már mint pezsgő a pincékben. A pezsgők három-öt éven keresztül érnek, bizonyos fajták, mint például az „Extra Dry“, hat-hét évig, sőt tovább is. A pezsgő megfelelő beérése után következik a rázás különleges rázóállványokon, melynek célja a kierjedés közben keletkezett seprőt a palack nyakában a dugóra gyűjteni. A seprőtől a pezsgőt az úgynevezett „degorgirozás“ (kiseprűzés) által fagyasztó eljárással szabadítjuk meg, amikor is a szénsav a dugóra fagyott seprőt a dugóval együtt kilöki. Most a kristálytiszta pezsgőborhoz a különböző ízlések- és pezsgőfajtáknak megfelelő mennyiségű különleges, házilag készült, úgynevezett likőrt adagolunk, amiután a pezsgő új dugót kap és mint kész pezsgő kerül a pincébe, ahol a ükőrrel hosszabb időn át összeérik. Ennek megtörténtével szépen felöltözve, kacér kupakkal ellátva elindul a nagyvilágba jókedvet teremteni. 6 vendégszobával, 2530 G-öl gyümöl­csössel, teljes felszereléssel eladó. Fehér Sándor, Tolnamnzs. Házasság. Az Egyetemi templomban e hó 11-én este fényes külsőségek között esküdtek örök hűséget egymásnak Gundel Tinka és borsodi és katymári Latinovics Oszkár. Az esketést Bednárz apát végezte, a tanúk Horthy István altábornagy és Marchal József Lillafüred telepigazgatója volt. Az esküvőn a főváros előkelő társasága és kartársainak zsúfolásig megtöl­tötték a templomot és nagy melegséggel köszöntöt­ték a fiatal párt és az örömszülőket. A gazdasági frontról. Bekkor Sándor és neje ellen, gyönki vendéglőjük fizetésképtelensége miatt, meg­indult a kényszeregyességi eljárás szeptember 23-án. Vagyonfelügyelő Dobó János dr. Követelések beje­lentése: október 13-ig volt. Szécsi Imre szegedi korcsmáros ellen október 2-án megindult a kényszeregyességi eljárás. Vagyon­felügyelő Martonossy Ferenc dr. Követelés bejelen­tése október 22. Házi használatra szabad bort és sört gyártani az Egyesült Államokban. Newyorkból jelentik: Az alkoholtilalom érdekében folytatott harcban fontos határozatot hoztak. Woodcock, a washingtoni prohibiciós biztos kijelentette, hogy magánházakban szabad bort és sört készíteni és ez nem ütközik az alkoholtörvénybe, ha házi használatra készülnek a szeszesitalok és nem adják el azokat. A hatóságok a legnagyobb energiával folytatják a harcot a szeszcsempészek ellen. Broocklinban a rendőrség nagy razziát rendezett egy titkos rádióállomás ellen. Két rádiótávirászt letartóztattak. A titkos rádióállomás egy szindikátus tulajdona, amelynek 12 hajóból álló csempészflottája van. Felrobbant a szódásüveg. Dudás Gyuláné, Dudás Gyula, a kiváló futballista felesége Kispesten hétfőn este édesapja, Krizsán Sámuel vendéglőjében szor- galmatoskodott, amikor egy üveg felrobbant s ennek egyik szilánkja szemhéját súlyosabban megsebesí­tette. Azonnal a Grósz szemklinikára szállították, ahol kezelés alá vették. Megállapították, hogy a tűzhely mellé tett egy szódásüveget, így történt a baleset. Az amerikai alkoholtilalom legújabb tanulságai. Oltlik György hosszabb amerikai tartózkodásáról most tért vissza, melynek során az amerikai alkohol- tilalomra vonatkozólag tett érdekes megfigyeléséről hosszabb cikkben számol be a Pester Lloyd és a Buda­pesti Hirlap egyik legutóbbi számainak hasábjain. Mindenekelőtt ismerteti a prohibiciós törvény keletkezésének történetét, majd rendkívül hű képet ad az utolsó 10 év tapasztalatairól. Ha az ember az Egyesült Államok hatalmas földjét keletről nyu­gatra, északtól délig és visszafelé bejárta és közben minden alkalmat felhasznált arra, hogy a legkülön­félébb körök hangulata és felfogása iránt érdeklőd­jék, be kell látnia, hogy az Egyesült Államok köz­véleményének többsége prohibició-ellenes, amely, ha nem is kívánja a törvény teljes eltörlését, de módosítását igen. A módosítás két részből állana : 1. Emeltessék az italok alkoholtartalmának meg­engedett határa és ennek következtében a könnyebb bort és sört szabadítsák föl a munkásság demokra­tikus, de mérsékelt élvezetére. 2. Az alkoholtartalom mértékének meghatározására az egyes államok maguk legyenek illetékesek. Ami a prohibiciósok táborát illeti, megemlíti a cikk­író, hogy azok vezetői, élükön Hoover elnökkel, a módosításról nemcsak hallani nem akarnak, de köve­telik a törvény minden eszközzel támogatott teljes végrehajtását. Szerintük az erős alkoholtartalmú italok csempészését csak fokozná, ha a gyengén alkoholos italok élvezését megengednék, éppen ilyen eredménnyel járna az alkoholtartalomnak az egyes államok által való külön szabályozása is. A törvény megfigyelésére és érvényesítésére nemrég alakított bizottság is a végrehajtás fokozására vonatkozólag igenlő értelemben terjesztette be a jelentését és a közigazgatás most azon van, hogy mindebből levonja a következtetéseket és talán egy utolsó kísérletet tegyen, hogy a törvénynek teljes érvényt szerezzen. Ottlik is a prohibiciós törvény káros következ­ményeit a következőkben látja : 1. A lakosság nagy- része a törvényben a törvényhozás hatásköri túl­lépését látja, melyet az általános erkölcsi felfogás nem támogat, miáltal tartják erkölcstelennek az alkohol megszerzését, ami egyértelmű azzal, hogy a az emberek elősegítik azt, hogy mások a törvényt ne respektálják. Áll a harc a törvény és a társadalmi konvenció között, melyben úgy látszik, a konvenció az erősebb. 2. Egy hatalmas iparág fejlődött a tiltott szesz készítőinek és csempészeinek iparága, mely monopóliumánál fogva óriási jövedelmekre tesz szert. 3. E nagy nyereségből érthető, hogy az alkohol­csempészés olyan erővel bír, mely azután a bűnözé­sek egész sorát zúdította a társadalomra. A statisz­tika szerint a prohibició térfoglalásának a bűnözés emelkedésével való időbeli megegyezése bizonyított­nak látszik. A gyilkosságok nemcsak a prohi­bició szolgálatában álló rendőri szervezetek közegei ellen irányulnak, de a konkurrencia ellen is. 4. A csempészipar kifejlődésével együtt jár a csempé­szett, legtöbbször mérges anyagokkal kevert alkohol ivásának keserves következményei, melyek mind gyakrabban nyilvánulnak meg súlyos szembajok­ban s nem egyszer teljes megvakulást idéznek elő, de igen gyakran halálos hatásúak is. Ezek az általá­nos erkölcsi, jogi, gazdasági és egészségügyi érvek a közélet számos olyan tekintélyét, akik egyébként puritánok és alkoholt egyáltalán nem fogyasztanak, a prohibicióellenes harc legelszántabb bajnokaivá avatják. A közvéleménynek a prohibiciós törvénytől való mind erősebb elfordulása a politikai pártokban is érezteti hatását. így a republikánusok pártja, amely eddig kimondottan száraz volt, a dolgok mai for­dulata mellett kell, hogy észbe kapjon, hogy az októ­beri választásoknál, amikor tudvalevőleg a szenátus egyharmad része és az egész képviselőház új válasz­tás alá kerül, le ne késsen. Ugyanez a helyzet az 1932. őszén esedékes elnökválasztáskor is, amely előreláthatólag szintén a „száraz“ vagy „nedves“ jelszavak között fog lezajlani. Végül Ottlik György két érdekes és a helyzetre nagyon jellemző nyilatkozattal, melyeket a tanul­mányútja során hallott, fejezi be beszámolóját. Az egyik szerint két tapasztalatot köszönhet a világ Oroszországnak és Amerikának. Oroszországban a kommunizmus, Amerikában a prohibició biztosí­totta be abszurd voltát. A másik szellemes megjegy­zés egy bankett szónokától eredt, amely szerint a prohibició még mindig jobb, mint az teljes alkohol­hiány. Frenreisz István Gundel Károly ellen. A Szent Gellért Szálló éttermeit a szálló megnyitásától egé­szen az 1927. év elejéig — mint ismeretes — Fren­reisz István bérelte a székesfővárostól. 1927-ben a bérleti szerződés lejárt és ekkor a főváros a pályázati szabályzat utasításainak betartásával, nyilvános pályázatot hirdetett az éttermek bérletére. A nyil­vános pályázaton Gundel Károly pályázata volt a legmegfelelőbb és így a székesfőváros a Gellért Szálló éttermeinek bérletét Gundel Károlynak adta át. Frenreisz, aki időközben a Bristol Szálló vendég­lőse lett, egyezkedési tárgyalásokat kezdett Gundel- lel, akinek felkínálta a Gellért Szálló éttermeinek berendezését és evőeszközkészletét. Gundel elvben hajlandónak mutatkozott a berendezési és felszere­lési tárgyak átvételére. Az átadási eljárás során Gundel Károly ismételten kifogásokat emelt az egyes cikkek hiánya miatt, amelyek pedig a leltárban hiánytalanoknak voltak feltüntetve. Hosszas huza­vona után az átadási eljárás a két vendéglős között befejeződött. Gundel a maga részéről a kikötött ösz- szegeket Frenreisz kezeihez lefizette — Frenreisz István azonban ekkor, az átadás befejezése után polgári keresetet indított Gundel Károly ellen. A budapesti törvényszék helytadott Frenreisz kere­setének. Molnár Sz. Dezső dr. ügyvéd, Gundel Károly képviselője az elsőfokú ítélet ellen fellebbezéssel élt. A Tábla a fellebbezésnek helytadott és Frenreisz Istvánt keresetével elutasította. Ez ellen a határozat ellen viszont Frenreisz István jogi képviselője ter­jesztett felülvizsgálati kérelmet a Kúriához. A Kúria feloldotta az alsó bíróságok ítéletét és a Táblát a bizonyítási eljárás kiegészítésére utasította. A Tábla Alcsuthy-tanácsa most folytatta le a Kúria által elrendelt bizonyítási eljárást. A Tábla a késő délutáni órákban hozta meg és hirdette ki határozatát, amely- lyel az alsófokú ítélet megváltoztatásával a felperes Frenreisz István keresetét elutasította és a fel­perest összesen 2700 pengő perköltségben elma­rasztalta. A fogadásból megivott három liter bor követ­kezményei. M. S. vasúti segédtiszt fogadásból megivott három liter bort s ebben az állapotában utcai botrányt rendezett az Üllőiüton. Egy bérház kapuján dörömbölt és ordítozva rugdosta a kaput. Lázár Ferenc rendőr igazoltatni akarta M. S.-t, aki azonban dulakodni kezdett vele és tettleg bántal­mazta. A rendőrnek egy véletlenül arra haladó fogalmazó sietett segítségére, betuszkolták az ittas embert egy autótaxiba és a főkapitányságra vitték. A büntetőtörvényszék Flórián-tanácsa most vonta felelősségre a vasúti segédtisztet hatósági közeg elleni erőszak vétsége címen. M. S. azzal védekezett, hogy a fogadásból elfogyasztott három liter bor teljesen megfosztotta öntudatától és egyáltalán nem emlékszik rá, mi történt. Az eset után kinyomozta, hol lakik a bántalmazott rendőr, elment a lakására és bocsánatot kért tőle. Baronkay István dr. ügyész­ségi alelnök vádbeszéde és Rajna Ferenc dr. védelme után száz pengő pénzbüntetésre ítélték a vasúti segédtisztet, de az enyhítő körülmények figyelembe-: evétele mellett fölfüggesztették a büntetés végre­hajtását. Az ítélet jogerős. Usil/áflÓflánolf 5 pengőtől. Borotvák 3 pen- ndJVdyUyejJbR gőtőí. Zsebkések, ollók éa konyhakések 1 pengőtől felfelé kaphatók, minden _ darabnak anyagáért és működéséért teljes szava­tosság mellett. Eredeti „Kunde“ oltőkések, acélból készült metsző­ollók. Valódi fenőkövek ésj óh-tiPts* Kálmán borotvá­ién őszijak dús választékban kés. árúgyárában, Budapest, Rákóczi-út 61. szám. — Telefon : J. 358—-09.. Alap. 1889. Speciálisan berendezett üzem fodrász-szerszámok köszö­rülésére és nikkelezésére. Árlapkivonatot díjmentesen és vidéki meg­rendeléseket kívánságra egy munkanap alatt továbbítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom