Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-08-05 / 15. szám

1^30. augusztus 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 MEIDIHGER REDIVIVUS ♦ ÉS ♦ HELIOS ♦ 9 POLYTON ÉGŐ KÁLYHÁK LÉGFUTÉSI A korcsmárostanoncok „vendéglői'-' vizsgáztatá­sáról. Körmenden az általános ipartestület vendéglő­ipari tanoncvizsgáló bizottság megadta egy vendég­lőipari tanoncnak a vizsgáztatását, mert egy korcs- márosnál volt beszegődve. Ebben a vitás ügyben az általános ipartestület a soproni kereskedelmi és ipar­kamarához fordult, mikép lehetne a tanoncra eredő -hátrányt elhárítani. A kamara a következőket vála­szolta az ipartestületi elnökségnek: Az 1922: XII. t.-c. 19. §-a második bekezdése szerint a törvény 14. ?-ának 1. pontjában említett iparokhoz szükséges képesítés szempontjából a meleg ételek kiszolgál­tatására jogosított korcsmárosok üzleteiben végzett gyakorlatot számításba kell venni. Ily értelemben rendelkezik a törvény 80. §-a is, melynek 8. pontja szerint a meleg ételek kiszolgáltatására jogosított korc.smáros, ha a tanonc által elsajátítani kívánt iparra az e törvényben megállapított szakképzett­séget saját személyében igazolni nem is tudja-, a tör­vény 79. §-ában foglaltaktól eltérően képesítéshez kötött iparban leendő kiképzés céljából tanoncot tarthat. Az említett két törvényszakasz egybe­vetéséből megállapítható — minthogy a körmendi korcsmárosok jogosítva vannak az előírt keretek között korcsmájukban meleg ételeket kiszolgálni <1921': XIII. t.-c. Í5. §-a és 78.000—1923. K. M. sz. rendelet 130. §.) — hogy a körmendi korcsmárosnál tanszerződés alapján eltöltött tanidő a vendéglőipari képesítés szempontjából számításba veendő. Ebben az esetben tehát a tanoncvizsgáló bizottság köteles a korcsmáros tanoncát levizsgáztatni. Bolettával fizetett a cigányoknak. Gyuláról jelen­tik : Az egyik vendéglőben fiatal gazda mulatott. Zárórakor, amikor fizetésre kerlüt sor, egy csomó sorsjegyféle papirost dobott oda a cigányoknak. ' — Ez a tietek ! — mondotta. A cigányok kétségbe estek, hogy sorsjeggyel fizet­ték ki őket. Amikor azonban jobban megnézték a papirost, látták, hogy ötven darab hárompengős bolettát kaptak á jókedvű gazdától. Természetesen boldogan tették zsebre a gavalléros borravalót. A forgalmi adóellenőr? állás nem fér össze a tiszti kardbojttal ? Benedek Alajos nyugalmazott őrnagyot forgalmi adóellenőrré nevezték ki. Benedek hosszabb ideig működött is ebben az állásában, amikor a hon­védség főparancsnoka felhívta arra, hogy vagy hagyja abba a forgalmi adóellenőri foglalkozását, vagy pedig mondjon le a tiszti rendfokozatáról, mert különben a főparancsnok a tiszti rendfokozat megvonása iránt fog intézkedni. Benedek kénytelen volt a felsőbb parancsnak engedelmeskedni, de amikor állását el­hagyta, kártérítési pert indított a kincstár ellen. Keresetét arra alapította az őrnagy, hogy a honvéd­főparancsnok felhívása tárgyilag indokolatlan és jogellenes volt, de ő a kilátásba helyezett joghátrány­nak (a rendfokozat megvonásának) kényszere alatt annak mégis eleget tett, adóellenőri állásáról le­mondott és így az adóellenőri jövedelem összegével felérő kárt szenvedett. Ennek a kárnak a megtérí­tésére kérte a kincstárt kötelezni. A Kúria Racz- tanácsa a Tábla ellenkező döntésével szemben nem ment bele a per érdemleges tárgyalásába, hanem úgy találta, hogy ennek a vitának az eldöntése nem tartozik polgári perútra. Az ítélet megokolása szerint a nyugalmazott őrnagy ezzel a perrel lényegében véve azt a sérelmet akarja orvosolni, amely őt nyug­állományú tiszti minőségében, tehát az állammal szemben fennálló viszonyában felettesének rendel­kezése folytán érte. Ámde a katonai- szolgálati viszonyban a felettes hatóság intézkedéséből eredő hasonló sérelmeket, ha vagyoni kárt okoztak is, polgári per útján nem lehet orvosolni, még pedig aképen sem, hogy az állam a kár megtérítésére köteleztessék. A katonai szolgálati viszony lényegé­vel és természetével ugyanis általában nem fér össze ezeknek a kérdéseknek, így például a vett parancs törvényszerűségének perbeli tárgyalása, vagyis a szolgálati viszonynak ekként való perbevonása. Ezért a Kúria — különleges hatásköri szabályozás hiányában — úgy találta, hogy ez a per polgári útra nem tartozik. Az amerikai asszonyok és a ,,nedves“-párti moz­galom. Hoover amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Államok kül­földi követségei a jövőben semiiyen címen sem számíthatnak fel költségvetésükben szeszesitalokra kiadott összegeket. Ha valamelyik külföldi követség mégis feltétlenül szükségesnek találná, hogy rep­rezentációs alkalmakkor szeszesitalokat vásároljon, úgy az italok árát a követség személyzetének saját zsebéből kell fedeznie. A newyorki prohibiciós ható­ságoknak csütörtökön megint jó napjuk volt. Az Atlanti-Óceán partvidékén egy vámgőzös három csempészhajót állított meg, amelyeken 350.000 dol­lár értékű csempészett alkoholt foglaltak le. Az ame­rikai asszonyok között egyre jobban terjed a prohi- bicióellenes mozgalom. A mozgalom egyik vezetője szerint a prohibicióellenes nőszervezetek tagjainak száma minden héten átlag ezerrel emelkedik. Az asz- szonyok kezdetben örültek az alkoholtilalomnak, mert azt remélték, hogy a.férfiak a korcsmák helyett többet lesznek majd odahaza. Most azonban be kel­lett látniok, hogy a titkos ^korcsmák száma az alko­holtilalom bevezetése óta megsokszorozódott. A bör­tönök lakóinak egyharmada is a prohibició áldozata. Harmincezer pengős kártérítési pör egy amputált bal lábért. Kertész Endre főpincér perli a Társadalombiztosítót. Kertész Endre főpincér polgári port indított az Országos Társadalombiztosító ellen háromszáz pengő havi járadék, vagy egyösszegben 30.000 pengő meg­ítélését kérve. Keresetében előadta, hogy az OTI orvosi rendelő­jében fájós lábát megvizsgálták és vízgyógyintézeti kezelésben részesült. Állapota azonban mind rosszab­bodott, masszázsokat kapott, de később megállapí­tották, hogy csonthártyagyulladása van. Bizonyos ideig kezelték, végül ás mint gyógyultat elbocsá­tották. Múlt év február közepén aztán magas láza jelent­kezett, mire az orvos a kórházba utalta. Itt röntgen- vizsgálat után megállapították — előadása szer- rint —, hogy az OTI-nál helytelen diagnózis alapján kezelték és téves volt a csonthártyagyulladás konsta- tálása'ís. Az elmérgesedett betegséget már nem lehe­tett leküzdeni és végül is múlt év szeptember köze­pén ballábát amputálni kellett, nehogy még súlyo­sabb komplikációk álljanak elő. A főpincér keresetében hivatkozott végül arra, hogy féllábbal a mesterségét, amely nagyon is egészséges két lábat követéi, nem folytathatja, tehát indokolt, hogy a Társadalombiztosító a kártérítést megfizesse. A Kéry János törvényszéki bíró előtt folyó tárgya­láson Szentkirályi Ákos, az OTI képviseletében a kereset elutasítását kérte, mert szerinte a Társa- dalombiztosítót felelősségre vonni nem lehet a saj­nálatos balesetért. A beteg láb kezelése annak rendje és módja'szerint helyes diagnózis alapján történt-. Szakértői bizonyítást kért mindezekre vonatkozólag. Kertész Endre jogi képviselője, Zálos Lajos szintén a bizonyítás elrendelését kérte és az indítványoknak a törvényszék helyt is adott és a. tárgyalási-későbbre halasztotta. A törvényszék a napokban tartott folytatólagos tárgyaláson Ligeti Ármint, az OTI osztályvezető orvosát hallgatta ki tanúképen. Kertész kezelése idején ugyanis ő helyettesítette a szabadságon lévő Weinberger főorvost és ő állította ki a bizonyít­ványt a főpincér részére az akkori orvosi naplófel­jegyzések alapján. — A felperes azt állítja — mondotta többek között a tanú —, hogy a beteglapon ,,genitis tbc.“ állott. Ha ez így van, ennek akkor sincs jelentősége, mert nem a beieglap a fontos, hanem a kórtörténeti feljegyzések. S kezelésre vonatkozóan csak az orvosi naplóban foglalt feljegyzések bírnak jelentőséggel. Ligeti Ármin kitért a főpincérnek arra a meg­jegyzésére is, hogy beteglapjára ráütötték a ,,gyó­gyult“ bélyegzőt. Erre vonatkozólag az a válasza, hogy ez az adminisztráció' bélyegzője és éppen olyan kevéssé lényeges a kezelés szempontjából, mint ahogy nem lényeges a tisztviselők elírása sem. A fel­peres betegségére és kezelésére vonatkozó lényeges feljegyzések az OTI orvosi náplójában vannak meg­örökítve. . . — A naplóba csak azt vesszük be, amit mi álla­pítunk meg, vagy pedig amit a beteg nekünk be­mond; Véleményem szerint kezelésünk használt a teteg lábának és a beteg testrészen kisfokú javu­lást észleltünk — fejezte be vallomását Ligeti dr. A törvényszék Ligeti Ármint ezután megeskette vallomására, majd a tárgyalás folytatását október 13-ára halasztotta el. Ezen a napon Manninger Vilmos professort, Bugyi Istvánt, az Új Szent János- kórház orvosát és Sterin Ignácot, az OTI volborvosát hallgatják ki. Reklám- és cégtáblaiestő és világítási reklám-vállalat Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucca 23. Telefon: József 385—28

Next

/
Oldalképek
Tartalom