Vendéglősök Lapja, 1930 (46. évfolyam, 1-24. szám)

1930-06-20 / 12. szám

1930. Június 30. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 A Magyar Borkereskedők Országos Egyesülete Steiner Mihály alelnök vezetése mellett igazgatósági ülést tartott, amelyen Gipsz Lipót dr. titkár előter­jesztése alapján tiltakozással fogadták a keres­kedelemügyi miniszternek 23.578/1930. sz. rendele­tét, amely szerint a m. kir. államvasutak vonalain személypodgyászként az eddig engedélyezett 5 liter bormennyiség helyett ezentúl 25 liter bor szállítható díjmentesen. Ez a rendelet súlyos károkat okoz a legális borkereskedelemnek, valamint a vendéglős­éi korcsmárosiparnak, de magának az államkincstár­nak is azáltal, hogy az ilyen módon fogyasztásra kerülő bormennyiség az adózás alól teljesen elvona- tik. Pérhoreskálja az egyesület a háború és ezt követő időkben divatban volt úgynevezett batyuzó keres­kedelem felélesztésével egyértelmű rendelkezést és rámutat arra, hogy a kereskedelemnek ezt a faját elsősorban olyan egyének űzik, akik valamilyen Három darab kitűnő gyártmányú telítőgép llllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllíllllllllllllllllllill darabonkint és esetleg részletfizetésre is jutányosán el »dó Érdeklődni lehet: Török József r.-t., Budapest, VI., Király ucca 12. szám. Ásványvíz- osztály. módon kedvezményes utazásra tesznek szert, sok esetben szolgálaton kívül, vagy nyugdíjazott vasúti alkalmazottak, akik eképpen nemcsak a kereskedőt terhelő vasúti fuvardíj, adók és kövezetvámok alól vannak felmentve, hanem a vasúti pályaudvarokon is járatosak lévén, sok esetben a fogyasztási adó lerovása alól is elvonják a csomagonkint behozott bormennyiséget. A fentvázolt helyzettel szemben egyáltalában nem jöhet figyelembe az a látszólagos átmeneti előny, amely a borértékesítés előmozdítása szempontjából lebeg a kereskedelmi miniszter szeme előtt. Mert ha a borfogyasztási viszonyok kedvezőt­lenek és a kereskedelem a termelőknél a kívánatos nagy mennyiséget felvenni nem tudja, úgy az érté­kesítés az illegitim batyúzás útján sem sikerülhet. Diezt Miksa, Mendl Gyula és Steiner Mihály alelnök hozzászólásai után az igazgatóság elhatározta, hogy a sérelmes rendelet hatályon kívül helyezése érde­A Székesfehérvári és Fejérmegyei Vendéglősök, Szállodások, Kávésok és Korcsmárosok Ipartársulata mostanában tartotta népes közgyűlését ifj. Héjj Imre elnöklete alatt, amelyen a helybeli és megye­beli kartársak határozatképes számban jelentek meg a mai nehéz körülmények között is. Pulay László titkár terjedelmes jelentést olvasott fel az elmúlt esztendőről, rámutatván, hogy míg meg­élhetésünk mindig kisebb, terheink mindig nagyob­bak lesznek, mert senki sem pártol bennünket. Az elmúlt évben 17 választmányi ülés, 1 rendkívüli köz­gyűlés, 1 díszgyűlés tartatott. Hatóságoknál 9 eset­ben ,a minisztériumban egyszer, egyebütt háromszor jártunk el. Utána ifj. Szűts István terjesztette elő pénztári jelentését, amit Szabó Sándor ellenőr jelentése után a felmentvény megadásával fogadott el a közgyűlés. Szőllőssy Ferenc örökös főtitkár a szakma általános helyzetét, majd aktuális kérdéseinek jelenlegi álla­potát ismertette, rámutatván arra, hogy bár a törek­véseket igen kevés siker koronázta, ami más, erősebb érdekeltségek ellenhatásának tulajdonítható, sikerre csakis a szilárd összetartás és szívós akarat mellett van kilátás. Ifj. Héjj Imre elnök a közgyűlés nevében köszö­netét mondott az előadásért. Pulay László elfoglaltsága miatt lemondván, a közgyűlés titkárrá titkos szavazással újból Szőllőssy Ferenc t. főtitkárt választotta meg, akinek indít­kében a kereskedelmi és iparkamarával és társ-, egyesületekkel karöltve a kereskedelemügyi, föld­művelésügyi és pénzügyminisztereknél sürgős lépé­seket fog tenni. * Automatikus villamos hűtőberendezések a ven­déglősiparban. Az üzletembernek nemcsak árban, hanem a kiszolgált árú minőségében is állandóan versenyképesnek kell lennie. Ez a két iránybani követelmény nem egyedül a kereskedő ügyességétől és szaktudásától függ, hanem a vásárolt árú friss épségben tartásának módjától is. Különösen fon­tos ez utóbbi szempont a vendéglősöknél, akiknek élelmiszerei állandóan a romlás s így értékcsökke­nés, esetleg teljes értékveszteség veszedelmének vannak kitéve. Kénytelenek árújuk konzerválására jelentékeny munkát és anyagi áldozatot fordítani. Céljuk tehát, hogy minél kisebb anyagi áldozat árán mennél hathatósabban tarthassák meg az árú csábító friss külsejét és eredeti zamatát. E cél elérésében sok módszerrel — leginkább a jéggel való hűtéssel — próbálkoztak hiába mindaddig, míg a hűtőgépek folytonos tökéletesedése folytán ma már egy modern automatikus villamos hűtőgép beszerzésével kettős céljukat: az árú tökéletes frissentartását és az erre fordított tényleges kiadás minimumra való csök­kentését teljesen elérhetik, anélkül, hogy a gépet kezelni vagy arra felügyelni kellene. Az ilyen hűtő­gépek közül első helyen a Frigidaire áll, melynek sok nagy előnyéről már a magyar vendéglősök közül is sokan meggyőződtek és vele nagyon szép ered­ményeket értek el. Harc a borfogyasztási adó ellen. Nemcsak a szak­egyesületek, hanem a kisgazdaszervezetek is állan­dóan viharos gyűléseken követelik a borfogyasztási adó eltörlését. Legutóbb a monori és balatoni kis­Debrecenbon, állomáshoz közel, elsőrendű, forgalmas vendéglő berendezéssel bérbe kiadó és esetleg házzal egyUtt elöregedés miatt eladó. Özv. Neumayer Jánosné, Körúti vendéglője, Teleki u. 84. gazdák, majd a baranyai kisgazdák követelték erélyesen. A beígért leszállítást már a teljes eltörlés erélyes követelése követi és az eldobott kő, mely az 1926-os képviselőválasztásoknál a borfogyasztási adó eltörlésében volt jelen, nagy robajjal gurul végig az ország közvéleményében. A szakkérdés politikummá változik át és szomorú jelensége a közéletnek, hogy ványára a közgyűlés Pulay László nagy ambícióval végzett munkálkodásáért köszönetét mondott és ezt jegyzőkönyvben megörökíteni rendelte. Pénztárossá Nagy Istvánt, ellenőrré Pulay Lászlót, választmányi taggá ifj. Szűts Istvánt, Szabó Károlyt, Stéger Istvánt (Mór) és Müllner Mihályt (Polgárdi), póttagokká pedig Jankovits Imrét és Tujner Jánost választotta meg egyhangúlag a közgyűlés. A Nagy István által összeállított ügyrendterveze­tet a közgyűlés elfogadta, megbízta a titkárt annak részletes átdolgozásával, a választmányt pedig azzal, hogy azt az alapszabályokkal és a törvénnyel össz­hangban kiegészíthesse, azt a gyakorlatban alkal­mazza és az esetleges változásokat a következő köz­gyűlésnek jelentse. Nagy István pénztáros figyelmezteti a kartársakat arra, hogy a borvizsgálatnál a hatásági közegek mellett ipartársulatunk részéről egy képviselőnek kiküldetésé­hez ragaszkodjanak, mert ehhez joguk van. A napirend végén ifj. Héjj Imre elnök felhívja a kartársakat arra, hogy szívleljék meg az itt el­hangzottakat, tartsanak távol maguktól minden sze­mélyeskedést és mint jó bajtársak tartsanak össze. Támogassák a tisztikar munkáját, mert a tiszt katonák nélkül csatát nem nyerhet. Jelenjenek meg mindig ott, ahol kell, kapcsolódjanak be lelkesen az ipartársulatnak értük folyó munkájába, mert csak így várhatnak attól eredményt. Ezzel a köz­gyűlés véget ért. minden belefullad a pártpolitikába és szomorú jelensége a politikának, hogy szakkérdések iránt érzéketlen volt. Az adókötelezettség megszűnése a cég törlése esetén. Az adókötelezettség megszűnése szempontjá­ból — mondotta ki a közigazgatási bíróság 21.051 — 1926. számú ítélete — az üzletműködés tényleges megszüntetése, nem pedig e megszűnés cégtörvény­széki bejelentésének időpontja volt. Az 1922. évi XXIV. törvény 7. §-a értelmében — mondja az ítélet megokolása — a társulati adókötelezettség annak a hónapnak utolsó napjával szűnik meg, amelyben a vállalat üzletműködését végleg beszün­tette. Az nem vitás, hogy az egyik társnak a társas­cégből 1923 augusztus 23. napján történt kilépésével ez a közkereseti társaság megszűnt és egyéni céggé vált. A társulati adónak kérelmezett törlését a panaszolt határozat azzal a megokolással tagadta meg, hogy a cégnek a jelzett napon történt meg­szűnése a cégtörvényszéknél csak 1925. évi január 9-én jelentetett be. A bíróság a panaszt alaposnak találta, mert az előbb felhívott törvényszakasz rendelkezése szerint az adókötelezettség meg­szűnése szempontjából az üzletműködés cégtörvény­széki bejelentésének a napja irányadó. A miskolci kamara és az árdrágítási törvény. A kamara feliratot intézett a kormányhoz. E szerint azok az okok ugyanis, amelyek a törvényhozást a háborús és forradalmi idők, a pénzromlás korszaká­ban a fenti törvény megalkotására készítették, ma már nem állnak fenn s így a törvény hatályon kívül helyezése teljes mértékben aktuális. A zavaros idők ben, ha jók is lehettek a rendkívüli viszonyokhoz szabott törvények ; a konszolidáció után azonban azok igen könnyen ártalmasakká válhatnak. A gazda­sági életben a normális rend a kereslet és kínálat tekintetében már régen helyreállott, a pénzünk értéke állandó és ha a gazdasági életünk mégis vál­sággal küzd, ez a trianoni béke következményei mellett annak is a folyománya, hogy a külföldi tőke gazdasági életünkkel szemben nem mutatja a kellő érdeklődést, lebecsülés légkörében kell küzdenie. Ezenkívül azonban az iparosság is örömmel üdvö­zölné a törvény hatályon kívül helyezését, mint­hogy, amint az ország több helyén is észlelhető volt, egyes cikkeknek a fogyasztók szempontjából látszó ag hátrányos áralakulását egyes körök az iparosság szerepének előnytelen beállítására hasz­nálták fel. Arvaróchrii szék8L asztalok, kerti székek, fapadok, borpultok, nlftilCoUU! söraparátok és egyéb vendéglői felszerelések nagyon olcsón. Rosenfeld, Budapest, Vili., Népszínház uooa 31. Udvarban. Jp*>. i Mai'jánÓnÓnűk 5-pengőtől. Borotvák 3 pen­ndJfdyUycptJR götől. Zsebkések, ollók és konyhakések 1 pengőtől felfelé kaphatók, minden darabnak anyagáért és működéséért teljes szava­tosság mellett. Eredeti „K u n d e“ oltókések, acélból készült metsző­ollók. Valódi fenőkövek és | AUpn Kálmán borotva' fenőszíjak dús választékban nallimil £a Eés­árúgyárában, Budapest, Eákóczi-út 61. szám. — Telefon : J. 358—09. Alap. 1889. Speciálisan berendezett üzem fodrász-szerszámok köszö­rülésére és nikkelezésére. Árlapkivonatot díjmentesen és vidéki meg­rendeléseket kívánságra egy munkanap alatt továbbítunk. Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonsz&m : József 426—04 ZIMMER FERENC HALKERESKEDELMI R.-T., BUDAPEST HORÁNSZKY UCCA 19. TELEFON: J. 335—39 Főüzlet: Központi vásárcsarnok. Telefon : Aut. 854—48 I. sz. fiók: V., Gróf Tisza István u. 10. Tel.: Aut. 816—79 II. sz. fiók: Vili., Rákóczi út 90. Telefon: J. 304—84 Mindennemű édesvízi és tengeri halak nagy raktára. A Balatoni Halászati R.-T. képviselője. Sürgönyeim: ZIMMERHAL A fejérmegyei vendéglősök sürgetik a szakmai összetartást. Közgyűlés Székesfehérvárt. 170 hl. Új- és Ó-rizling bor jutányos áron eladó. I Teremy gyógyszerész, Szabadszállás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom