Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-10-20 / 20. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1929. október 20. dobozos emmentáli vezet. TOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár R.-T, fokaj Eng! Bernát ésTsa R.-T. Budapest, Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcs- pálinkáját és likőrjeit im w nimi «ami lakytelki vendéglő és szállodámba, melyben van 6 berendezett I. oszt. új vendégszoba, egybe nyitható 2 nagyterem, modern lakás és mellékhelyiségekkel. Nyersolaj motor- és mozigépkezelő előnyben részesül. Italmérés magam nevén van. Az üzlet esetleg bérbeadható nov. 1-re vagy 1000 P óvadékkal megbízottnak átadom. Lakytelek (Pest megye), a most megnyitandó Tiszaughi híd mellett. Hankovszky Jenő tulajdonos. W eudég[loi9 kávéházi, klubberendezések Billiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített üvegárúk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel, eladás és kölcsönzés I FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. KöltMég-vettfe és árjegyzék díjtalan ! Hüttl, Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, V., Vörösmarty tér I. Telefon: Automata 811—35 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és üvegáruk a legnagyobb választéka külön erre a célra berendezett osztályunkbani V., József tér II. Telefon: Aut. 802-06 engedni a városoknak és községeknek a házadó jelentékeny részét. Ellenben tervbe van véve, hogy az általános kereseti adó ismét állami adó lesz. Ennek a tranzakciónak eredményeképen a városok és községek megfelelő jövedelemtöbblethez jutnának, amelynek ellenében a kormány rászoríthatnak véli őket arra, hogy a borfogyasztási adó tekintetében feladják eddigi rideg álláspontjukat. Kereskedésre bárki kaphat iparigazolványt. A kereskedés általában, tehát bármiféle kész, fafém stb. iparcikkek árusítása képesítéshez nem kötött ipari foglalkozás, arra iparigazolványt bárki nyerhet, aki az iparűzés általános kellékeit igazolta. Kemény János debreceni vendéglős jubileuma. E hó 16-án az „Angol Királynő“ éttermében fényes bankett keretében ünnepelte a Debreceni Vendéglős Szakosztály örökös díszelnökét, Kemény Jánost, akit a kormányzó 50 éves példás munkásságáért a Signum Laudis polgári érdemrenddel tüntetett ki. Ez a nagy kitüntetés igazán megérdemelten érte Kemény Jánost, a Fehér Hermanok, Papp Gyurkák, Lókodik és Németh Andrások méltó utódját. Mindig nemes példaképe volt ő a tisztalelkű, vendégeit megbecsülni tudó, gavallér és mindig jókedvű vendéglősöknek. A maga jóságos és páratlanul kedves modorával vonzólag hatott vendégeire, akik neki kölcsönösen testi-lelki jóbarátai voltak. Grófok, papok, újságírók, írók tarka csoportja mellett a legelválaszt- hatatlanabb vendégei ma is a „Kis Pipá“-nak a kollégiumi diákok, a jogakadémia és theológia ifjúsága is. A bőkezű, garasra nem éhes és mindenkihez szívélyes vendéglős bizony apja helyett apja volt sok szegény diáknak és mindig szolgálatkész és jóságos barátja a bohémvilágnak. Irodalmunk nagyjai: Szabolcska Mihály, Ady Endre, Krúdy Gyula mindennapos vendégei voltak. Ötven év telt el azóta, amióta Kemény János felszolgálta a régi földszintes debreceni „Angol Királynődben az első üveg pezsgőt. Ez nagy idő. A mulatós régi,Jó időkből áteveztünk lassan a mai nyomorúságos, önző és sivár világba. Csak a mi jó János bátyánk maradt meg ma is az ő régi jószívűségében. A „Jó öreg korcs- máros“-oknak talán egyedüli reprezentánsát ünnepelte így 16-án az öreg úrban a debreceni Vendéglős Szakosztály. A fényes bankettre leutazott Budapestről Keszey Vince országos elnök és az egész vendéglősvezérkar, résztvettek továbbá az összes városi és megyei előkelőségek, valamint a kereskedő- és az iparosvilág reprezentánsai. (G. E.) A győri vendéglősök és az italmérési illeték megállapítása. A győri ipartestület vendéglős-, kávés- és szállodás-szakosztálya rendkívüli ülést tartott László József elnöklésével. A szakosztály titkára ismertette az 1929. X. t.-c. (a bortörvény) kapcsolatában, a földmívelésügyi miniszter által most kiadott végrehajtási utasítást, amelyben sűrűn találkozunk a szakosztály által a miniszterhez már régebben benyújtott memorandumában kifejezésre juttatott módosító javaslatokkal. A vendéglősöket és kávésokat, de általában az italmérőket közvetlen érdeklő állást foglalt a szakosztály az italmérési illeték megállapítása és kivetése ügyében. Elhatározta, hogy beadványt intéz a polgármesterhez, amelyben sürgős intervencióját kéri a pénzügy- miniszternél arra vonatkozólag, hogy a jövőben ne a pénzügyigazgatóság, hanem a város illetékes ügyosztálya állapíthassa meg az italmérési illetéket, az italmérőkkel való tárgyalás alapján. Egyben azt is kérik, hogy ez az illeték ne három évre, hanem a literfogyasztás után állapíttassák meg és a fogyasztási adóval együtt, esetről esetre legyen fizethető. Megkeresést intézett még a szakosztály a vendéglősök országos szövetségéhez, hogy a sörgyárak által a budapesti vendéglősöknek biztosított boni- fikációt eszközölje ki a szövetségbe tartozó vidéki szakosztályi tagok részére is. A testnevelési tanácshoz pedig átírtak a tanoncok leventeóráinak sürgős megváltoztatása iránt. Adományok a Vendéglősotthon részére. A Budapesti Vendéglősök Adóközössége Bandi Ferenc- alapíívány névvel 10.000 pengős alapítványt létesített a szállodások és vendéglősök péceli otthona javára. A vendéglősipartestület jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg érte. Egyéb újabb adományok: Spalt Ferenc 54 P, Dőripusztai Csemegesajtgyár 28 P, Miákits Mihály 100 P, Jóbarátok 63 P, Potz- mann Mátyás 60 P, Csirszka Konrád 50 P, Schweiz István 300 P. 0 Ártalmasáé az alkohol? Egy német tudós vizsgálatai és eredményei. Szinte egyidőben dr. Gortvay György magyar népjóléti miniszteri osztálytanácsosnak az alkoholkérdésről írt rendkívül érdekes, sok figyelemreméltó adatot tartalmazó, de tévedésektől sem mentes tanulmányával dr. Wilhelm Hahn német orvos tollából, aki az anyagcsere-megbetegedéseknek ismert szakembere, egy rendkívül figyelemreméltó tanulmány jelent meg német nyelven. Ez a nagy tanulmány a kérdésnek tárgyilagos kezelése és különösen orvosi szempontból való feldolgozása folytán alkalmas arra, hogy ezt a sokat vitatott kérdést, melynek úgy pro, mint kontra ma már számottevő irodalma is van, a kibontakozáshoz juttassa. Tanulmányának bevezető részében a német professzor az alkoholkészítés történelmi hátterével ismertet meg. Egyúttal ismerteti azokat a törekvéseket is, amelyek az alkoholnak, mint élvezeti cikknek megsemmisítését célozzák, amelyek az Egyesült Államokban a prohibiciós törvény életbeléptetésére vezettek és világszerte arra törekszenek, hogy a szeszesitaloktól a teljes megtartóztatást, illetőleg annak „áldásait“ az egész földkerekségén megvalósítsák. A továbbiakban a tudós a mérsékelt alkohol- fogyasztás hatásairól értekezik és kiváló anatómusok véleményei alapján arra a megállapításra jut, hogy bizonyos szervi elváltozások, amelyek az alkoholistáknál gyakran észrevehetők, mérsékelt alkohol- fogyasztás mellett egyáltalában nem fordulnak elő. Érdekes a tanulmányának az a része is, amelyben az éghajlati viszonyoknak a szeszfogyasztásra gyakorolt hatásáról ír, kiemelve, hogy amit bizonyos népeknél már túlzásba vitt szeszfogyasztásnak tekintenek, másoknál mindaz még mint mértékletesség szerepel. Tudatában van annak, hogy a túlzásba vitt szeszfogyasztás mennyire ártalmas, de túlzásnak tekinti azokat a veszedelmeket is, amelyekről egyes orvosok még mérsékelt fogyasztás esetén is tudni vélnek. Itt két kérdésre ad végleges választ: ártalmas-e a normálisan kifejlődött, egészséges szervezetű emberre a mérsékelt szeszfogyasztás ? Felelet: nem. Kik azok, akik a mérsékelt szeszfogyasztásból túlzásokra ragadtatják magukat ? Felelet: elmebajra hajlamosak, öröklött vérbajtól terhesek és idegbajosok. A mérsékelt szeszfogyasztást is elítélők véleménye alapján ma már azok az országok, amelyek évezredek óta foglalkoznak szesztermeléssel és ennek folytán a fogyasztásuk is nagy — tele volnának degenerált emberekkel. Azok a hatalmas technikai és kulturális teljesítmények, amelyek Közép- és Nyugat-Európa országaiban tapasztalhatók, épp az ellenkezőjét bizonyítják ! Arra a kérdésre, vájjon az alkohol minden körülmények között méregnek számít-e, igenlő választ adni csak a túlzásba vitt fogyasztás esetén lehet, amikor az alkohol molekulái az ideghálózatot teljesen áthatják és ezáltal a szellemi funkciók lényeges csökkentését idézik elő. Csekély fogyasztásnál erről egyáltalában nem lehet szó, annál kevésbbé, minthogy a szesz igen gyorsan elég a testben és így a szervezetből kikerül. A szervezetben való össz- pontosulásától tehát, ami csekélyebb, de sűrű fogyasztás folytán is az idegrendszerre káros hatással lehet, nem kell tartani. A továbbiakban az alkoholnak bizonyos betegségeknél feltétlenül fennálló gyógyító hatásáról emlékezik meg, különösen vitamintartalmánál fogva, amelynek jelenléte az emberi szervezetre szükséges. Az amerikai prohibició tulajdonképen az alkoholnak, mint élvezeti cikknek használatát tiltja. Ilyen alapon azonban egyéb élvezeti cikkekkel való élést is meg kellene akadályozni, amelyeknek túlzásba vitele a szervezetre szintén káros.
