Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-03-20 / 6. szám
1930. március 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA O Párisi vendéglősök a dohányzó nők ellen... A pestiek nem utánozzák a párisi példát. A párisi vendéglősök ankétot rendeztek a minap — a dohányzó nők ellen ... A párisi vendéglősök ankétjükön keservesen panaszolták el, hogy a párisi nők nikotinélvezete nagy károkat okoz — a vendéglősöknek. Tudniillik . . . statisztikával felszerelten kimutatták a vendéglősök, hogy a hölgyekből hiányzik a cigarettázási fegyelmezettség. A hölgyek dohányzási szokása még nem olyan régi, hogy vérükké vált volna a vigyázat, hogy miközben szenvedélyüknek áldoznak, a cigaretta tiizével ne égessék ki az abroszokat, szalvétákat, a bútorokat bevonó különböző drága huzatokat. A párisi vendéglősök szerint tízszer-tizenötször égeti ki egy nő cigarettájával a vendéglős holmiját addig, amíg egy férfi. És nem „hasból“ beszéltek, hanem adatokat hoztak, megfigyelésük eredményét terítették ki és ezután határoztak, mégpedig olyanformán, hogy a jövőben, ha a cigarettázó hölgy kiégeti az abroszt, a szalvétát vagy a bútorhuzatot, azonnal kérni fogják, fizesse meg a kárt, térítse meg a vendéglős veszteségét és ha a hölgy erre nem hajlandó, port indítanak ellene. Meg kell jegyezni, hogy a párisi vendéglősök ezen az ankétjükön fogadalmat tettek arra, hogy nem lesz olyan kedves vendég, akinek elnéznék „bűnél11, hanem kivétel nélkül követelni fogják káruk megtérítését. Nagyon érdekes és nagyon tanulságos dolgokat beszéltek el a vendéglősök párisi ankétján. így elmondták, hogy a hölgyek ideges dohányzási szenvedélye olyan féktelen, hogy már az előétel után rágyújtanak, nem úgy, mint a férfiak, akiknek többsége bevárja a feketekávé utáni és emésztést megkezdő pillanatot. — A mi hölgyeink — szavalta az egyik párisi vendéglős — az égő cigarettadarabokat az asztal szélére helyezik, aztán elfelejtkeznek cigarettájukról és azt ottfelejtve, tovább ég és végigégeti az abroszt. A hamutartót használják ugyan a hölgyek, de csak úgy, hogy a hamut nem a csészébe, hanem a csésze mellé verik ki. A cigarettát, ha ráteszik a hamutartóra, csaknem kivétel nélkül az égő felével helyezik kifelé. A legtöbb hölgy azonban egyáltalán nem vesz tudomást a hamutartóról, hanem a fogvájótartóba, valamely tányérba vagy az ecet- és olajtartó állványára verik le cigarettájukról a hamut. Ezentúl tehát a dohányzó párisi hölgyek, ha párisi vendéglőkben cigarettájukkal asztalterítőt, abroszt, szalvétát vagy bútorhuzatot átégetnek, azonnal teljes értékben lesznek kénytelenek megtéríteni a tárgyakat, vagy pedig följelentést akasztanak a nyakukba. A párisi példa nyomán érdekesnek látszott megtudni, hogy vájjon Budapesten is ez a helyzet ? Vájjon Budapesten is károkat okoznak a hölgyek dohányzási fegyelmezetlenségükkel? Megkérdeztük Tarján Vilmos kávést, mit szól a párisi ankéthez? — A budapesti előkelő éttermekben ugyanaz a helyzet, mint a párisiakban, hiszen a vendégeknek legalább a fele hölgy és ők szintén dohányoznak, sőt talán még szenvedélyesebben, mint a férfiak. Ami azonban azt illeti, hogy ki égeti ki az abroszokat és a szalvétákat, a függönyöket és a bútorhuzatokat, nem merném határozottan azt mondani: a hölgyek, hanem talán így: a hölgyek és az urak is. Nálunk azonban szó sem lehet arról, hogy a párisi példát utánozzuk és a vendégekkel megtéríttessük az okozott károkat. Az előkelő pesti éttermekben a vendéglős minden vendéget személyesen ismer, minden vendéget egyénileg kezel és lehetőleg titkos óhaját is igyekszik kitalálni. De kérdezem : melyik vendéglős legyen olyan vakmerő, hogy az okozott égetési károk megtérítését kérje ? Még arról sem lehet szó, hogy figyelmeztessük a vendégeket arra, hogy kiégette a drága holmit. A mi két üzemünkben az abrosz és szalvéta évi 80.000 pengőbe kerül. Ezt a drága, finom holmit még sem védhetjük meg olyan rendszabályokkal, mint párisi kollégáink. Reménytelen szólni és a pesti publikumnak nem is lehet szólni, nem is próbálnánk meg. Budapesten egészen más ebből a szempontból a helyzet, mint Páris- ban. Szalvétáink állandóan be vannak ruzsozva, folytonosan vegyileg tisztítjuk és javítjuk, hogy az abroszok és szalvéták égési sebeit és a ruzsozás nyomait eltüntessük belőlük. Természetes, hogy a felszerelés állandóan romlik, bársony- és plüss- padjaink és székeink állandóan szenvednek a vigyázatlanságtól, hiszen nincsen olyan nap, hogy legalább két-harom padunkat és székünket ki ne égessék. Még sem tehetünk semmit. . . Nem is akarunk semmit tenni . . . A nyomravezető leszakadt kabátgomb. A hétfőről keddre forduló éjszakán betörő járt Hinora János vendéglős Miklós ucca 21. szám alatti vendéglőjében és éppen a kasszafiókot akarta felfeszíteni, amikor a helyiséggel szomszédos lakószobában felriadt a vendéglős. Azonnal kiugrott az ajtón, mire az ismeretlen férfi menekülni próbált, a vendéglős azonban idejében elfogta. Rendőrnek adta át a tettenért betörőt, akit bekísértek a fő- kapitányságra s megállapították, hogy Gyurgyovics Antal napszámos az illető. Gyurgyovics kihallgatásakor azt mór'-’ tta, hogy nyomora kényszerítette a bűn útjára, tí lett volna az első kísérlete. Kihallgatás közben é: fék a detektívek, hogy a betörő kabátjáról t : egy gomb. Eszükbe jutott, hogy néhány héttel e. a Szentendrei úton egy üzleti betörés történt, ahol tíz üveg likőrt, mindenféle élelmiszert és ötven pengő készpénzt vittek el s ahol a betörés színhelyén egy kabátgombot találtak. Előkerült a bűnjelek közül a Szentendrei úti betörésnél talált kabátgomb, ami pontosan hozzáillett Gyurgyovics kabátjának többi gombjához s így a betörő kénytelen volt beismerni, hogy ő követte el azt a másik fosztogatást is. Gyurgyovics Antalt a főkapitányságon letartóztatták. Feltörtek egy vendéglői pénztárt. Poszpics Ferenc göllei vendéglős korcsmahelyiségében levő pénztárfiókot Kiss István ács feltörte és abból pénzt lopott el. A csendőrség elfogta. A vendéglős tragédiája. Nyíregyházáról jelentik : Nánási István, a paszabi Hangya-vendéglő üzletvezetője, mint jelentettük, a múlt héten halántékon lőtte magát és meghalt. A józanéletű vendéglős ön- gyilkossága az egész környéken nagy feltűnést keltett. Most találták meg Nánási István hátrahagyott búcsúleveleit és ezekből kiderült, hogy miért követte el végzetes tettét ? Feleségéhez intézett búcsúlevelében bocsánatot kér feleségétől. „Egy züllött lány fürakodott közénk — írta többek között — bármint küzdöttem is ellene, hogy a kettőnk közötti viszonyt felbontsam, nem sikerült. Az a nő még lakásunkba is betolakodott. Nem bírtam elviselni, hogy anyagi tönkrejutásom mellett még erkölcsileg is tönkretegyelek benneteket. Ennek így kellett történni,' bocsássatok meg“. Vendégjog és vendéglősök. Thukydides írja a pelopo- nesusi háborúról szóló könyvében : Amikor Archydamos spártai király megtámadta Atticát spártai hadaival és katonái fosztogatni kezdtek, az atheneiek vezére, Periklész, kijelentette a népnek, hogy őt a spártai királlyal a vendégbarátság szent köteléke fűzi össze s amennyiben a spártai király megkíméli birtokait, ő, Periklész, az athéni államnak adományozza őket. Ilyen szent volt a vendég és a vendégjog az ókorban. Később, mint mindenütt a világon, a kereskedelem növekedtével Görögországban is ipar lett a vendéglátásból. Lassankint szállodák, vendégfogadók épültek, ahol az utazók élelmet s szállást találhattak. De az ókorban a vendéglők nem örvendtek valami nagy népszerűségnek, mert a nép hű maradt a vendéglátás hagyományához s azokat, akik pénzért adtak élelmet, szállást a vándoroknak, meg az idegeneknek, a szent vendégeknek, görbe szemmel nézték. Rómában a vendéglősöket emberevőknek tartották. Görögországban még ma is nagy tiszteletben áll a vendég. Bármily háború, vagy forradalom dúlt a földjén, az idegen békességesen bejárhatta az egész országot. A spártaiak mai utódjainál még most is oly fejlett a vendégbarátság, hogy minden viszály, minden villongás elcsitul, ha egy idegen, egy vendég jelenik meg a körükben. Súlyos testisértés vádja alól felmentett korcsmáros. Kardos János vashosszú falui korcsmáros állott minap a szombathelyi törvényszék egyesbírája előtt. Kardos azzal volt vádolva, hogy a múlt év október 8-án súlyosan megverte unokaöccsét, Kardos Imrét, aki emiatt kórházba kellett szállítani és hónapokig feküdt súlyos betegen. Kardos Jánost azonban a bíróság felmentette, mert nem igazolódott be, hogy megverte volna az unokaöccsét és hogy ennek következtében volt huzamosabb ideig beteg. Elment a fia után. Kiss Mihály szakolyi korcsmárosnak nemrégiben halt meg egy kisfia. Kiss azóta búskomor volt. Minap éjjel a lakószobából átment a korcsmaszobába és ott felakasztotta magát. Az öngyilkosságot a felesége reggel vette csak észre, amikor férje már halott volt. Zsebében egy cédulát találtak, amelyben azt írta : „Elmegyek a fiamhoz, Isten veletek“. A borravaló is javadalmazásnak számít az öregség és rokkantság esetére szóló biztosításnál. Közöltük már az öregségi és rokkantsági törvény ismertetésével kapcsolatban, hogy mindenféle készpénz és természetbeni járandóság, így tehát a borravaló is munkabérnek számít. A törvénynek ez az intézkedése a vendéglős, kávés és úri, női fodrásziparokat érinti s e járandóságoknak egyezségileg való megállapítása tárgyában az érdekelt szakosztályok*vezetőségével és a munkavállalatokkal tárgyalást folytatott az Orsz. Társadalombiztosító Intézet, melynek eredményeképpen ezeket a borravalókat átalányösszegekben állapították meg. NYILTTER. (E rovatban foglaltakért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Hűtőkompressor 5000 kalóriás, üzemnagyobbítás végett eladó. Közelebbi adatok megtudhatók: István út 23/25. szám alatt. Békéscsaba város központ jában, 50 év óta fennálló, jólmenő ,, Próféta“ polgári vendéglő, 6 éves szerződéssel, újonnan átalakítva és berendezve átadó. Szükséges tőke 15—20 ezer pengő. A bérlet más vállalkozás miatt már 1929. év április hó l-re átvehető. BERKEL mérleg és sonkavágógép uralja a világot!
