Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)

1929-03-05 / 5. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1029. március 5. A MI ÉRTÉKEINKBŐL. Babaképek érkeztek a minapi postánkkal, a leg­ifjabb vendéglősgeneráció mutatványszámai, két, alig párnapos ikerfiucska a szüleik kezében. És igazuk volt a beküldőknek, a babák is odavalók lesznek a nagy díszalbumha, ahol beszámoló tör­ténik munkáséletek eredményeiről és sikeréről. — A mi négy szakmánk egyetlen nagy család, kell, hogy az legyen és hogy túl minden vérző konkur- rencián, szakembereink családtagoknak érezzék ma­gukat, szívesen látva a többi szamkabélit- velük örvendve és velük gyászolva az életen keresztül. Az Album részére képek és küldemények legponto­sabb címe: Vendéglősök Lapja, Budapest, IX., Viola u. 3. elégszer megtörténik a legtisztább szándékú ven­déggel is, hogy elfelejti ezt, vagy amazt. Itt tehát gyanúsítani és törvényes retorzióval élni csak akkor lehet, ha kétségtelen a rossz szándék. Ezt a rossz szándékot meg lehet állapítani akkor, ha az illetővel gyakran fordul elő a ,tévedés“. A paraziták további válfaja az adósságcsináló. Itt is lehetnek kivételes esetek, mikor a kölcsönző in- taktsága és korrektsége vitán felül áll. Ez különösen az ismert és biztos társadalmi állásban levő törzs­vendégre áll. Nem ezekről akarok itt megemlékezni, hanem a könnyelmű adósságcsinálóról, aki például taxival megy a kávéházba és a főpincértől kér köl­csön ismeretlenül, hogy a viteldíjat kifizethesse. Az ilyen hitelezések kétfélék lehetnek. Vagy kész- pénzkölcsönök, melyek függetlenek a fogyasztás s a vagy a fogyasztásban jelentkező hitelezések. Az ilyen kölcsönzések, illetve hitelezések nem fizetése esetén bűnügyi eljárásnak rendszerint nincsen helye, azokat csak polgári per útján lehet követelni. A korcsmái hitelezésnek amellett megvan az a hát­ránya is, hogy csak egy bizonyos alacsony összegig követelhető bírói úton. A magasabb összegű hitele­ket ugyanis a törvény védelemben nem részesíti s így az nem perelhető. Paraziták a koldusok is, akiknek egész rajai ostro­molják az üzlethelyiségeket. Ezek kétfélék : nyílt és leplezett koldusok. Leplezett koldusok azok, akik apróbb tárgyak: gyufa, képeslevelezőlap stb. árú- sítás ürügye alatt könyöradományokat gyűjtenek. Nincs szomorúbb, de egyúttal visszataszítóbb lát­vány, amikor a helyiségeket toprongyos, elhanya­golt külsejű koldusok végigjárják, egyik a másik után és molesztálják a vendégeket, akik elvégre vagy étkezni, vagy szórakozni járnak ezekre a helyekre. Az üzlettulajdonosok végtelen rosszul teszik, ha ál-emberszeretetből vezéreltetve, eltűrik az akár nyílt, akár burkolt koldulást. Ez egy tipikus pesti rossz szokás, mely balkáni nívót kölcsönöz. Szinte az üzlet nívójának értékmérője, hogy ott koldulnak-e vagy sem ? A jobb közönség feltétlenül kimarad az ilyen üzletekből, mert nem akarja magát sem molesztál- tatni, sem degusztáltatni. Tisztában kell lenniök az üzlettulajdonosoknak azzal, hogy az üzlethelyiség­ben való koldulás semmi formában nincs megengedve és szigorúan büntetendő kihágást képez. Bármely SALGOI MÁLNASZÖRP A LEGZAMATOSABB! KOHN LaPÜ „SALGÓ" LIKÖR- ES RüSSGYÁR, SALGÓTARJÁN Desztillált likőrök a legfinomabb minőségben koldust tehát joggal átadhatnak a rendőrségnek. A koldusokra elmondottak némi változattal álla­nak a szerencsejátékkal iizietről-üzletre járókra, továbbá árúsokra is. A szerencsejátékok, amelyek a játékszenvedélyre vannak alapítva (pl. teke-, báb­játék, karikadobás stb., stb.) tilosak. Ilyenre a ható­ságok engedélyt nem adnak, de nem is adhatnak. Miután tehát tilosak,'az üzlettulajdonosnak nem is szabad megtűrnie azokat, mert azért saját szemé­lyükben is büntetőjogi felelősséggel tartozik. A különböző virág, szipka, gomb, bőrtárgyak, papirárúk stb. mozgóárusaira nézve részint a háza­lásra, részint az iparira, a kereskedésre és az árú- sítási zárórákra vonatkozó szabályok az irányadók. A virágárúsítás a vásárcsarnok igazgatósága által kiállított igazolvány alapján gyakorolható a fő­városban. A házalás csak engedély mellett gyakorol­ható szintén, amelyet a törvényhatóság, Buda­pesten a polgármester adja ki. A házalási engedélyt házalási levél, vagy házalási könyv alakjában adják, mely személyre szól és másra át nem ruházható. Ezt az engedélyt köteles a házaló magával hordani és hivatalos felszólításra előmutatni. Egyáltalán tilos házalni drágakövekkel, arany-eziist tárgyakkal, sorsjeggyel és hasonló valamely szerencsejátékra vonatkozó részjeggyel, irodalmi és művészi művek­kel, ú. m. könyvekkel, képekkel, szobrokkal stb., valamint egyedárúsági cikkekkel. Számos visszaélést követnek el a kávéházakat és vendéglőket ellepő- és apróbb tárgyakat árusító házalók. Nagyrészük silány minőségű árut árusít és emellett nincs sem ipar­igazolványa, sem házalási engedélye. Az üzlettulaj­donosok helyesen teszik, ha ezektől a parazitáktól is megóvják a közönséget. Az italmérési jog elvonása a borhamisítás esetében. A bortörvény reformja itt is az italmérők javára módosítja az 50. §-t. A „Vendéglősök Lapja'1 számára írta: Türei-Osváth István dr., m. kir. rendőrfogalmazó. Az ezidőszerint életben levő bortörvény rendel­kezései alapján az italmérők ellen folyamatba tett büntető eljárásoknak kétségtelenül a legsúlyosabb következménye a jogelvonás kimondásának a lehető­sége. Nem érintheti oly végzetesen az érdekelt egyént sem a büntetésnek enyhébb vagy súlyosabb mértéke, sem az ítéletkivonat hírlapi közzététele — bár ez is nyomasztó megterhelést jelent úgy anyagi, mint erkölcsi szempontból —, mint az italmérési engedély esetleges megvonása. Mert e pontnál már alapjaiban szünteti meg az ezirányú szakmai továbbműködés lehetőségét a pénzügyi hatóságok által a jogelvonás tárgyában megindított eljárás jogerős és esetleg az italmérőre kedvezőtlen befejezése. Az 1924. évi IX. t.-c. 50. §-a szerint ugyanis a szeszesitalok kimérésére vagy kismértékben való el- árúsítására szolgáló engedélyt el kell vonni attól, akit borhamisítás vagy hamisított bor forgalombahoza- tala miatt jogerősen elítéltek. El kel! vonni — sajnos — akkor is, ha az italmérő — ami a legtöbb, igen sok esetben előfordult — nem személyesen követett el valami büntetendő maga­tartást, hanem valamelyik hanyag vagy tudatlan, esetleg rosszindulatú alkalmazottja és akinek ezért a ténykedéséért az italmérő a törvény szövege sze­rint — a köteles ellenőrzés elmulasztása révén — a tör­vény 45. §-a alapján büntetőjogi felelősséggel tar­tozik. Ezekben az esetekben a bortörvény határozottan kötelezően kimondja a jogelvonást. Minden egyéb, más eljárás tárgyává tett mulasztás esetében, amelyet a bortörvény büntetendő maga­tartásnak minősít és nyilvánít, a jogerősen elítélt italmérőtől az italmérési engedély elvonható. Tehát a jelentéktelen mulasztások — pl. a bor­törvénykivonat kifüggesztése, tartályjelzés elmulasz­tása stb. — fennforgása, esetleg sorozatos ismétlő­dése esetében is veszélyben foroghat a kimérési jogo­sítvány. Popper Mór és Lipót r.-t., Budapest, X., a Telefon: József 359—78 Ajánlja kiváló uradalmi borait a vendéglősök szíves figyelmébe. Telefon: József 359—78 SCHATZL ADOLFNÉ vendéglősné, Kőszeg. SCHATZL ADOLF vendéglős, Kőszeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom