Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-02-20 / 4. szám
1929. február 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA. 5 HZÚHÖK gyártása és javítása Huszonhétféle városi és állami adó nyomorítja a vendéglősipart. Minden kétségen felül áll, hogy azok közül az adóterhek közül, amelyek súlya alatt recsegve ropog az egész gazdasági élet, a pénzügyi kormányzat a vendéglősipar vállára rakta a legtöbbet. A rengeteg teher enyhítésére Ígéretet már számtalanszor kaptak a vendéglősök, intézkedés azonban nem történt s a szakma a legmegdöbbentőbb fizetésképtelenségek, a csődök, a kényszeregyezségek, a teljes lerongyolódás szomorú vajúdását éli még ma is. Bebizonyított dolog, hogy a vendéglősipart terhelő adónyomás ma egész Európában Magyarországon a legsúlyosabb. Az adóprés kérlelhetetlensége a szó szoros értelmében, válságba sodorta a vendéglősipart. A válság olyan mértéket ölt, hogy a legnagyobb, országos, sőt kontinentális hírnevű cégek alapjait is megingatta, úgyhogy a vendéglősök az élethez való jogaik védelmében most országos megmozdulásra szánták el magukat a fojtogató terhek ellen. Megállapították, hogy a szállodás- és vendéslős- ipart nem kevesebb, mint huszonhétféle városi és állami adó nyomorítja. Ez oly ballaszt, amit a mai kereseti viszonyok között képtelenség elbírni. A vendéglősök a legutóbb proklamált országos akcióval először is a legfájóbb sebekre keresnek orvoslást és ezért magához a miniszterelnökhöz intéztek memorandumot, amelyben kérték a kormánytól : 1. a borfogyasztási adó törlését; 2. az immár 40 éve megváltott és hasznosított italmérési illeték eltörlését, esetleg termelési adóvá való átalakítását; 3. az étkezést terhelő indokolatlan fényűzési és forgalmi adónak eltörlését. A borfogyasztási adó eltörlése olyan országos fontosságú kérdés, amit teljesen fölösleges is bővebben indokolni. Az italmérési illeték körül a helyzet az, hogy ez az adónem egy speciális, valósággal foglalkozási adó, amely azonban csak egy foglalkozást sújt: az italmérést. Míg a cipőkészítő, a bőr, az asztalos a fa, a lakatos a vas feldolgozásáért nem fizet külön adót, illetéket, addig az italmérő, aki a többi iparossal együtt megfizeti a fogyasztási adót, lerója üzleti forgalma után a forgalmi, a jobb ital után a fényűzési adót, fizeti a kereseti, jövedelmi adót, mindezek tetejében még az italmérési illeték alakjában is igen jelentős összeget kénytelen kiadni a zsebéből. Az étkezéssel kapcsolatos forgalmi és fényüzési adó aránytalan nagyságára jellemző, hogy az, aki 1000 pengőért részvényt vásárol, kevesebb forgalmi adót fizet, mint az, aki családjával 12 pengőért megvacsorázik s vendéglőben. Egyebet fel sem kell hozni ez ellen az adó ellen. Maga ez a tény kizárja ennek az adónak erkölcsi jogosultságát. Hogy mindezekkel a terhekkel szemben hogyan állanak a viszonyok külföldön, arra nézve beszéljenek az alábbi tények: Angliában nincs fényűzési adó. Olaszországban ismeretlen úgy a forgalmi, mint a fényűzési adó. Svájcban hírből sem hallották egyiket sem, másikat sem. Svédországban sejtelmük sincs az embereknek a luxusadóról. Németországban megszüntették a luxusadót. Jugoszláviában nem is volt fényűzési adó. Csehországban csak a termelésnél szedik be a fényűzési adót, ott is megkönnyíteti átalányokban. A forgalmi adót most csökkentik kettőről egy százalékra. A vendéglősök annál is inkább várják ennek a megmozdulásnak méltánylását és sikerét, mert meggyőződésük, hogy a kérelmek teljesítése nemcsak a vendéglősipar terhein fog könnyíteni, hanem legelsősorban is a fogyasztóközönség hasznára, köny- nyebbségére fog válni. Zászlót szentel Székesfehérvár. A fejérmegyei vendéglősipartársulat választmánya ülésén Pulay László báltitkár beszámolt a vendéglősbál szép anyagi sikeréről, amiből 300 pengőt a zászlóalaphoz csatolnak, egy részt az ipartársulat adminisztrációs alapjához adnak, 40 pengőt pedig elküldenek a péceli vendéglősotthon fenntartási költségeire. Szabó Sándor indítványára kimondotta a választmány, hogy a régóta óhajtott zászlót még e nyáron beszerzi és ünnepélyes keretek közt felszentelteti. Ennek keresztülvitelére a következő bizottság választatott meg: Ifj. Héjj Imre elnök, Szalay Alajos alelnök, Szőllőssy Ferenc t. titkár, Pulay László titkár, Szabó Sándor, Hujber Károly, Forschner A. József, Szabó Mihály. Az üresedésbe jutott választmányi helyre Susánszky János póttag hivatott be. Új tagokul Major Ferenc, Wiesner Árpád, Botos István és Jankovits Imre vétettek fel. 4* Alauitva : 1847 SCHUIWOA m. kir. udvari szállító stb. Budapest IV., Magyar-utca 18, Gróf Károlyi-utca 5. Mindennemű hangszerek, továbbá zongorák, pianinók és harmoniumok, gramofonok és lemezek Részletfizetés mellett isi Lehető legjobbat, legjutányosahb áron. Kiskunhalas r. t. város tulajdonát képező bérbeadása nem 1929. évi március hó i-én, hanem 1929. évi március hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor lesz megtartva a közig, tanácsnoki hivatalban, ahol a bérleti és árverési feltételek a hivatalos órák alatt megtudhatók. A Tisza szálloda Részvénytársaság igazgatósága mély szomorúsággal jelenti megalapítójának és elnökének Juránovics Ferenc úrnak egy munkásélet után 89 éves korában történt elhalálozását. Mi, akik vele éltünk, ismertük az ő végtelen lelküsmeretésségét, emberszerető szívét, törhetetlen bizakodását az emberekben és a jó ügy sikerében, iparáért való ideális rajongását és ismertük céljait, amelynek elérésénél munkabírása idejében iparának fejlesztésére törekedett legelső sorban. Emlékét híren és tiszteletben és szeretetben megőrizzük. Szeged, 1929. február hó 14-én.
