Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-11-20 / 22. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA a tervezett vállakózás az adott viszonyok mellett személyzetet alig, vagy egyáltalában nem foglalkoztatna úgy, hogy az iparunkban tapasztalt munkanélküliség további fokozódását várhatnók. De nem is kívánatos, hogy akkor, amikor a vendégipar a hatósági étkezők, a kaszinók, magánfőzőhelyek, újabban az olasz fagylaltosok, sőt a jogaikat féltékenyen védő fűszer- és csemegekereskedések versenyével küzd, újabb versenytársat létesíteni, amely a vendég után megy és a vendéglőt és kávéházat jóformán házhoz szállítja. Amíg a szilárd talajon levő üzemek a nyilvánosság előtt a legtörvényesebb formákban folytatják iparukat, az ily mozgó vállalatok a legkönnyebben csúsznak ki minden ellenőrzés alól és azokban bőséges alkalom nyílik a törvény által perhoreszkált kihágásokra és vétségekre. Adott viszonyaink mellett — bármennyire is hívei vagyunk az ipar fejlődésének — a tervezett mozgókonyhákban nem csupán fejlődést, hanem az egykori és már-már kihalóban levő lacikonyhák feltámasztását látjuk, amire közegészségügyi, köz- gazdasági és ipari szempontokból szükség nincs. Az előadottak alapján tisztelettel kérjük szíves véleményénél iparunk szempontjait figyelembe venni és az engedély elutasítását javasolni. MI ÚJSÁG? Szakmai jubileum. Bensőséges, meleg és meghatóan szép ünnepség színhelye volt a minap a budai csalogányuccai Kubanek vendéglő. Kubanek Vencelnek, a vendéglő és étterem kitűnő tulajdonosának a 40 éves jubileumát ülték meg szűk családi körben, mert nov. 5-én volt éppen 40 esztendeje, hogy a szakmába lépett. Kubanek Vencel 1865-ben született, az apja, János, szintén Budapesten volt vendéglős. 1889-ben, tehát 24 éves korában vette át Kubanek Vencel a vízivárosi, Fő ucca 85. szám alatti üzletet, ugyanekkor is nősült meg. Négy esztendőn keresztül működött teljes sikerrel a régi üzletben, azonban a ház lebontás alá került, Kubanek Vencel vendéglője ekkor átköltözött a Fő uccán a Pálffy téri sarokra, ugyanoda, ahol most a Pálffy étterem van. A Kubanek vendéglő előtt a budai Hungária kávéház volt azon a helyen, Kubanek érdeme, hogy ott vendéglői körzetet tudott a semmiből teremteni. Híres jó vendéglő volt a Kubaneké és kitűnően ment, rendes törzsközönsége a budai tisztviselőkből, továbbá a Radetzky- és a Nyúl- kaszárnyák tisztikarából sorozódott. Tizenkét esztendő után aztán Kubanek Vencel és neje eladták ezt az üzletet és átvették a Budai Vigadó vezetését a Szilágyi Dezső téren. Itt tizenöt esztendeig működtek. Ez idő alatt teljesen fölvirágoztatták az addig nagyon is közepes üzemet, amely vezetésükkel Buda legelőkelőbb éttermi helyisége lett. Működéséről a szakma vezető tekintélyei is a legnagyobb elismeréssel és figyelemmel nyilatkoztak már akkor, szorgalma, szakértelme és modern vállalkozási kedve példaadásul szolgált a szakma fiatal erőinek. 1919-ben költözött aztán át végleg Kubanek Vencel a Csalogány ucca 19. szám alá, ahol saját házában kilenc év óta vezeti kitűnő nevű és nagyforgalmú mostani üzemét. A ritka jubileumra a rokonságon és a szakma figyelmes gratulálóin kívül a vendéglő törzsközönsége is elhalmozta megelégedésének és figyelmének baráti, megható jeleivel az ünnepeltet. Szárított tészták megjelölése. Szembetűnő módon meg kell jelölni a „festett“ árúkat, továbbá a „fehér“ árúkat, a földmívelésügyi miniszter 1926. évi augusztus hó 10-én 38.000/1926. F. M. számú rendelete szerint. Az egy tojással, vagy tojás használata nélkül készült „fehérárúk“, továbbá a „festett árúk“ forgalomba- hozatalakor az árú közelebbi minőségét jelölő „fehér árú“ jelzet közvetlen az árú neve mellett („tarhonya, fehér árú“, „festett leveskocka“ stb.) szembetűnően, jól olvasható módon, a csomagolási burkolat színétől elütő színben, ugyanolyan — de legalább 5 milliméter — nagyságú betűvel írva vagy nyomtatva alkalmazandó, mint az árú nevével. Külön főplncérl munkaközvetítő fölállítására kért támogatást a Budapesti Kávés Ipartestülettől a Főpincérek Orsz. Egyesülete. A kávésok szaküléTOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár R.-T, Fokaj £ngl Bernát ésTsa R.-T. Budapest, Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcs- pálinkáját és likőrjeit Úri, női és gyermek speciális készítése. Készkabátok nagy választékban. Ifi Budapest, Kazinczi ucca 3. lTLct LUll Telefon: József 421—99 káTéházi, klubberendezések Billiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített Üvegáruk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel, eladás és kölcsönzési FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. KöltNégrvettfs 4» árjegyzéh díjtalan ! Hüttl,Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, ff., Vörösmarty tér I. Telefon: Automata 811—35 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és Uvegárúk a legnagyobb választéka külön erre a célra berendezett osztályunkbani V., József tér II. Telefon: Aut. 802-06 és éttermi asztalok, székek, sörkimérőkészülékek, billiárdasztalok, alpakka evőeszközök, teljes felszerelések használt és uj állapotban, legolcsóbb beszerzési forrása: BRAUN GYULA, Budapest, VII., Síp-utca 14. sz. * Alapíttatott: 1896. dobozos emmentáli vezet. 1939. november 20. sükön elvetették a tervet. Pallai Miksa nem látná abban hátrányt, ha az ipartestület ebbe belemenne, minthogy ipartestületünk munkaközvetítője amúgy is alig helyez el főpincéreket. Gál Arnold a leghatározottabban tiltakozik e felfogás ellen. Húsz éve tartjuk fenn a munkaközvetítőt, mely főpincéreknek is díjmentesen áll rendelkezésére, nincs szükség annak elaprózására. A munkaközvetítő sértetlen fenntartásához ragaszkodik, a kérelem teljesítéséhez nem járul hozzá. Mészáros Győző elnök Gál Arnold felfogásához járul. Nincs szükség a munka- közvetítés ügyét más vágányokra terelni. Annak oka, hogy főpincérek elhelyezésénél a munkaközvetítőt nem vették igénybe, abban rejlett, hogy a munka- közvetítő óvadék kérdésekkel nem foglalkozott. November elsejével azonban életbelép az óvadékok nagyságát megszabó rendelet, nincs akadálya tehát annak, hogy a törvényes feltételek mellett a főpincérek és munkaadók a munkaközvetítő útján találjanak egymásra. Egyelőre tehát nemcsak ragaszkodunk a munkaközvetítő csorbítatlan fenntartásához, de kéri a testület tagjait, hogy munkásaikat kizárólag annak útján vegyék fel. Felhatalmazást kér, hogy a Főpincérek Egyesületét ily értelemben értesíthesse, mit az elöljáróság egyhangúlag megad. Marenchich Ottó kitüntetése. A Szállodások Nemzetközi Egyesülete a kölni közgyűlésén felügyelőbizottsági taggá választotta Marenchich Ottót, a budapesti szállodai szakosztály elnökét. Általa Glück Frigyes kormányfőtanácsossal már ketten képviselik a magyarságot a nemzetközi szakmavezetőségében. A Club kávéház gyásza. Magyarosy József, a Club kávéháznak 17 éven keresztül derék főpincére e hó 10-én hosszú betegség után elhunyt. Úgy a vendégek, mint a kávéház tulajdonosa és kollégái szomorú szeretettel váltak meg a megbízható, hű munkatárstól. Temetésén nagyszámban vonultak fel a gyászoló családon kívül pincérkollégái; a Főpincérek Orsz. Egyesülete és a Pincérszakszervezet küldöttségileg képviseltették magukat. Hantjánál a kávéház tulajdonosa, a főpincérek egyesülete és kollégái búcsúztatták és helyezték el kegyeletük koszorúját. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete végre beköltözhetett a székházába, a IX., Lónyay ucca 22. számú házba, ahonnan évekig kizárta őt a felmondásokat tiltó lakásrendelet. Az ipartestület drága és alkalmatlan helyiségekkel volt kénytelen kísérletezni eddig, míg végre újból fölavathatták hatalmas tanácskozási, irodai és központi helyiségeit. Az épületet teljesen kitisztítva és tatarozva adták vissza rendeltetésének. Új ezüstpénz jön. A magyar állami pénzverde most készíti az új kétpengősöket. Az új pénz egyik oldalán „Magyar királyság — két pengő“ körirattal, a másik oldalon Szűz Mária képe a következő körirattal; „Magyarország Védőasszonya 1929“. A rajz tökéletes és hív másolata az 1710-ből származó úgynevezett „Mária tallérénak. Az új két- pengősök minden valószínűség szerint már e hónapban forgalomba is kerülnek és azután kerül a sor az új ötpengősök verésére. Lengyelország szárazzátétele. Lengyelországban egynéhány éve bevezették a prohibicióra vonatkozó községi szavazati jogot. Ennek a rendeletnek a kihatásai bizonyítják a legjobban, hogy mennyire igazuk volt a prohibicióelleneseknek, amikor annakidején visszautasították ennek a rendeletnek a keresztülvitelét, figyelemmel arra, hogy ez a rendelet magával hozná a szárazzátéiélt. Az alkohol- ellenesek intenzív munkáját a legjobban bizonyítja, hogy ez év januárja óta már 272 községben szavaztak az alkoholtilalom felett, a híres bluff- taktika alkalmazásával. Ez úton sikerült a prohi- biciósoknak 165 községet az alkoholtilalomra megnyerni. 43 községben sikertelen volt a munkájuk és 64 községben még nem fejezték be a szavazásokat. Lemberg vajdaságban sikerült 108 községet, Stanislau-ban 38 községet, Krakau-ban pedig 7 községet szárazzá tenni. Tarnopolban 4 községben, Kielcben 2 községben, Varsó és Bialys- tokban egy-egy községben vitték keresztül a tilalmi törvényt. Az egész ország szárazzátétele ilyen kilátások mellett csak idő kérdése, (?)
