Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-11-05 / 21. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1029. november 5. Gazdát cserélt a kecskeméti Beretvás-üzem. Kecskemétről írják: Napok óta húzódó tárgyalások eredményeként minap este írták alá azt a szerződést, amelynek értelmében november 15-én a Beretvás szálloda, kávéház és étterem gazdát cserél. Láng és Bozzay, a Beretvás jelenlegi bérlői, november 15-től kezdődő hatállyal eladták a bérletet Bagarus János és Károsi Imre főpincéreknek. A bérlet vételára 130 ezer pengő volt. Az új tulajdonosok neve általánosan ismert a szakmában, működésük elé nagy várakozással néz Kecskemét közönsége. BOftPALOTA B T. Budapest, Vili., Kenyérmező ucca 6. sz. Telefon: J. 395—64, J. 346—11 Elsőrendű saját termelésű fajboroK. LegKitűnőbb palacKboroK. ÖZV. WINDT MÁRTONNÉ szállodai, vendéglői és kávéházi személyzetet közvetítő irodája Budapest, IV., Irányi ucca I. sz. Telefon: Antomata 830-82 »XJNIO« FOLYTONÉGŐ KÁLYHA Amerikai rendszer! Magyar gyártmány í Készpénzeladási árak azonnali szállításra: 170 m3 P 328'— 200 m3 P 352 — 400 m3 P 400 — 600 m3 P 456‘600 m3, nagyon díszes .. .. P 620-— Részletfizetésnél külön kedvező árak és feltételek. Minden darabért teljes szavatosságot vállalunk. Gyártja i OETL ANTAL vasöntöde és gépgyár rt., Budapest Központi eladás és mintaraktár: VI., Andrássy-út 9. Lipót 96108 _1 _ 1 Eredeti amerikai kályha a magyar piacon r ins csen. Utasítsa vissza a külföldi gyártmányt. A Törökszentmiklósi Iparoskor 1 pályázatot hirdet. Pályázhatnak mindazon szakemberek, akik e pályán legalább 3 évet töltöttek. Az állás betöltendő: 1930. évi március hó 1-én. Pályázati határidő: 1929. évi november hó 15-én. Feltételek megtudhatók az Iparoskor elnökénél, Megszüntették a kényszeregyezségi eljárást a Bristol-szálló és étterme ügyében. Emlékezetes, hogy a Bristol-szálló és később a szálló éttermének bérlője, Frenreisz István, az ismertnevű vendéglős, beszüntették fizetéseiket és a kényszeregyezségi eljárás megindult ügyükben. Az Országos Hitelvédő Egylet a szálló és a szálló éttermének fizetésbeszün- tetési ügyét egyesítette és összehívta a kényszeregyezségi eljárásnál szokásos tárgyalást. A tárgyalás szokatlanul folyt le, amennyiben megjelentek az érdekelt felek, a hitelezők megbízottai, természetesen a Hitelvédő Egylet funkcionáriusai, csak éppen az adósok nem jöttek el. Még megbízottakat sem küldtek, sőt ügyvéddel sem képviseltették magukat. A Hitelvédő Egylet vezetősége ennek ellenében megtartotta az értekezletet, amelyen a kiküldött szakértők tették meg jelentéseiket. A tárgyaláson ezután kimondották, hogy a kényszeregyezségi eljárást megszüntetik, ami nagy feltűnést keltett a budapesti szállodás- és vendéglősiparban. Vörösbor és siller- (kástélyos) bor. A Bt. 10. §-a értelmében vörösbor néven csak olyan bort szabad forgalomba hozni, amely kék szőlő levének a héjakon (törkölyön) történt erjesztése útján származik, siller- (kástélyos) bor néven pedig csak olyan bort, amelyet kék szőlő levéből, de héjakon (törkölyön) való erjesztés nélkül szűrtek. A héjak alatt nemcsak kizárólag a héjakat, hanem a kocsányokat is érteni kell. Azzal, hogy a törvény a vörösbor készítésének lényegét a héjakon (törkölyön) való erjesztésben jelöli meg, az elismert minőségű vörösborokat kívánja megvédeni a sillerrborokkal szemben. A vörösbor fogalma ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a bor színe vörös, hanem annak belső tartalma (kémiai összetétele) is lényegesen eltér a nem vörösborokétól. A vörösbor ez összetételét a héjakon (törkölyön) történő hosszabb erjesztéssel nyeri. A siller- (kástélyos) bor fogalmát a törvény szintén a kék szőlő levéhez köti, ennél azonban már nem kellék a héájakon történő erjesztés. A rendszerint világosvörös színű sillerbort vörösbor néven forgalomba hozni tilos. A Bt. 2. § 14. pontja a fehérboroknak vörösborral való házasí- tását tiltja, ez a tilalom természetszerűleg kiterjed vörösboroknak oly borokkal való házasítására is, amelyeket fehér és kék szőlőből vegyesen, akár héjakon történő erjesztéssel, akár anélkül állították elő. A debreceni „jó öreg korcsmáros“ ünneplése. Ritka szép ünneplésben volt része Kemény János debreceni országos hírű, öreg vendéglősnek ötvenéves vendég- lősi jubileuma és kormányzói kitüntetése alkalmából. Hadházy Zsigmond főispán és Vásáry István polgármester vezetésével Debrecen város társadalmának csaknem minden vezető tagja résztvett a debreceni vendéglősszakosztály által az Angol királynő különtermében rendezett nagyszerű magyaros vacsorán. Hadházy főispán, Vásáry polgármester, Sesztina Jenő kamarai elnök, főrend, Sz. Kun Béla dr. egyetemi tanár, főrend, Csűrös Ferenc dr. kultur- tanácsos, Erdős Károly dr. egyetemi tanár, Radó Dezső dr. kamarai főtitkár, Nagy József tanár, Zoltay Lajos dr. múzeumigazgató, Varjassy Imre ipartestületi elnök, Öreg Béla dr. ny. bíró, Görgey Márton dr. vármegyei főorvos, Biczó Gyula iparosköri elnök és még sok más ismert előkelőség, a vendéglősszakosztály tagjai csaknem teljes számban a tisztelők, jóbarátok zsúfoltan ott voltak. A jó öreg vendéglőst, a város köztisztelt polgárát szebb- nél-szebb felköszöntőkkel ünnepelték. A vendéglősszakosztály ajándékát (Kemény ugyanis a debreceni vendéglősszakosztály örökös díszelnöke) egy remek aranyórát, Nagy István dr., vendéglősszakosztályi ügyész adta át azzal a nagy derültséget keltő megjegyzéssel : A zárórát tartsa be, nehogy kihágás miatt kellemetlensége legyen ! Azonban mondani sem kell, hogy a debreceni vendéglősök kitűnő fogásokban és kitűnő hangulatban gazdag vacsorája az ünnepelt jó öreg magyar vendéglős mindvégiglen kitartó részvételével jóval tovább nyúlt a zárórán. Szabad-e tanácsot adni a borhamisításra ? A Bt. 14. §-ának második bekezdése értelmében tilos a törvény rendelkezései alá eső italok tiltott módon való előállítására vagy kezelésére tanácsot adni, útmutatást készíteni, vagy ilyet bármi módon terjeszteni. Aki a törvénynek e szakaszában említett rendelkezése ellen vét, az a Bt. 42. § 3. pontja értelmében ugyanolyan elbírálás alá vonandó, mint az, aki bort hamisít vagy ilyet tudatosan forgalomba hoz. A bor hamisításának nieggátlása céljából a Bt. n. 8. §-a borok kezelésére vagy raktározására szolgáló helyiségekbe (pince, présház, erjesztő stb.) eltiltja cukornak vagy ipari szesznek a bevitelét és az ott történő raktározását. Ez a tilalom nem terjed ki azokra a helyiségekre, amelyek borok kezelésén kívül és raktározásán más célra is szolgálnak. Halálozás. Janous János polgári vendéglős életének 65. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése általános, nagy részvét mellett ment végbe. Özvegye férje emlékére 100 pengős adományt tett a Vendéglős-Otthon javára. Ruff Frigyes pécsi vendéglős elhunyt. Temetése október 26-án délután fél 4 órakor volt. Temetésén az ipartársulat testületileg vett részt. A szorgalmas szakember elvesztét az egész vidéki szakma gyászolja. Takács János budapesti vendéglős október hó 30-án, életének 58-ik, boldog házasságának 38-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Nagy és általános részvéttel temették el november hó 3-án, vasárnap, d. u. y24 órakor a központi új temető halottasházából. A Takács, Siklér, Hindi, Ternyák és Kirisits családok gyászolják. A vendéglőssmunkaadó felelőssége. Az alkalmazott borkihágásában tettestárssá minősíti a törvény az italmérőt. Szeverin Jenő adonyszabolcsi vasúti vendéglős, a Dunántúli Vendéglős Szövetség elnöki tanácstagja előterjesztette ezt a határozati javaslatot a mohácsi vándorgyűlésen : Bár a bortörvény revíziójával illetékes hatóságok behatóan foglalkoznak, én ennek a bortörvénynek egyik reánk nézve nagyon sérelmes §-ához akarnék szólni. A bortörvény 45. §-ának összevont értelme azt mondja : ,,Az alkalmazottak által elkövetett borkihágások miatt teljes mérvű büntetőjogi felelősséget állapít meg a munkaadó italmérőnek még akkor is, ha az alkalmazottjának a bortörvényben tilalmazott cselekményéről előzetes tudomása nem volt, ahhoz beleegyezését nem adta. A munkaadó felelősségét a törvény ebben az esetben a köteles ellenőrzés elmulasztása miatt állapítja meg.” Vagyis tettestársává teszi s úgy bünteti, mintha ő maga követte volna el azokat. Mi következik ebből, ha az alkalmazott borhamisítást követ el vízzel való keverés által, a tulajdonost is el kell ítélni borhamisítás miatt s ilyenkor őt a törvény 42. §-a alapján kell büntetni, vagyis tőle az italmérési engedélyt el kell vonni. Már maga az a körülmény is visszás, hogy az italmérőt olyan esetben, mikor nem is volt tudomása az alkalmazottjának mesterkedéséről, úgy kell büntetni, mintha ő maga volna a tettes. Az üzleti életben számtalan előre nem látott esemény szokott előfordulni, pl. ha valamely alkalmazott siettében vagy tévedésből a vendég által megrendelt fröccsöt, azt el nem fogyasztva, az alkalmazott visszaönti a bortartóba, tehát amint ez az eset is mutatja, teljes véletlenről van szó, bár minderről a tulajdonos esetleg utólag értesül, mégis a munkaadó italmérőt büntetik meg nemcsak borhamisításért, hanem a hamisított bor forgalomba hozatala miatt is s ennek következtében az italmérési engedélyét is elvonhatják. Igaz ugyan, hogy a rendőri büntetőbíróság ezt a körülményt a büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek tudja be, azonban az engedély megvonásával nem jön ez tekintetbe, miután a bortörvény efelől kötelezőleg nem rendelkezik. Határozati javaslatom a következő : A bortörvény 45. §-a akként módosíttassék a munkaadó italmérő felelőssége tekintetében, ha megállapítást nyer, hogy a munkaadó italmérőnek' nem volt előzetes tudomása, vagy ellenőrzés dacára tudtán kívül az alkalmazottja által elkövetett vízzel való borhamisításról, ebben az esetben a munkaadó italmérő mentesíttessék teljesen a büntetőjogi felelősség alól A javaslatot egyhangúlag elfogadták és most már az illetékes minisztérium foglalkozik vele. Elintézésével régi szakmai sérelmet orvosolnak, mert az új enyhítések sem kielégítőek eddig.
