Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-10-20 / 20. szám
XXXXV. ÉVFOLYAM 30. SZÁM 1039. OKTÓBER 30. 9 wv mm (VEKDÉCILŐ-, HKÁLLÓv EÁVÉiirARI ÉS KÖKCtAZDAiÁGI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint ——B———— ALAPÍTOTTA: IOÁ8Z «TORGT Szerkesztőség és' kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefouszám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁIG Az óvadéR fölhasználásáról éppen az elmúlt napokban történt megint egy olyan bírósági döntés, amely alkalmas arra, hogy zavarba hozza szakmáink kevésbbé óvatos és forgótőkében szűkölködőbb tagjait Tény az, hogy a bíróság fölmentette egy budapesti mulatóhely tulajdonosait óvadékok el- sikkasztásának a súlyos vádja alól, habár a vádoltak bebizonyíthatóan az üzlet céljaira használták is föl az óvadékokat és azok így elúsztak. Tanulságos volt a pór lefolyása is. A mulató gyönge üzletmenetéről valamennyi óvadékadó alkalmazottnak tudomása volt. Ez bebizonyult. A bíróság tehát már jóeleve úgy találta, az alkalmazottak tudatosan indultak valami kockázatos üzlet felé. írásbeli bizonyíték nem merült föl arra, hogy az üzem tulajdonosai szabadságot nyertek volna az óvadékok fölhasználására a tengődő üzem föllendítésében. De az alkalmaztatás kikötései olyan természetűek voltak, hogy az alkalmazottak szinte az üzem vállalkozótársainak voltak tekinthetők, hiszen annak javulása esetén tetemes külön díjakat is kaptak volna. Továbbá az alkalmazottak jórésze hamarosan kétségtelen bizonyosságot szerzett arról, hogy a tulajdonosok fölhasználják az ő speciális óvadékaikat az üzem kiadásainak fedezetére. Azonban sem ezek, sem az általuk értesített többiek sem léptek föl, nem tiltakoztak, hanem csöndesen várták, mi lesz az eredmény? Lehet, hogy a kelleténél sokkal jobban bíztak a tulajdonosok büntetőjogi felelősségében, lehet, hogy azt hitték: összeomlás esetén óvadékaik elsősorban kerülnek ki épségben a csődtömegből. Befizetett pénzeiket azonban nem kapták vissza, így megtették a bűnvádi följelentéseket. Sok más adat is komplikálta még azt a kérdést, óvadékot adtak-e hát az alkalmazottak, vagy óvadék ürügye alatt társtőkét juttattak-e az üzlethez, olyképen, hogy baj esetén csak a hitelezők károsulhattak volna meg? Ezt az utolsó gyanút nem sikerült bizonyítani, azonban az elsőfokú bíróság nem tehette bűnvádilag is felelőssé az üzem tulajdonosait a furcsa természetű óvadékokért, fölmentette őket. És bár az ügy fellebbezés alatt áll, a többi fórum is így dönthet, az kétségtelen. Óva intjük azonban szaktársainkat, hogy az újságok által kissé könnyelműen elvi döntésnek fölfogott és hibásan kommentált, bonyolult ügyből bátorítást merítsenek. Tudjuk, hogy az óvadékos alkalmazottak ösztönzése és szóbeli megbízása szokta bevezetni az óvadékfölhasználást, ez azonban még a legbiztosabb üzemekben is súlyos hiba. Kiszolgáltatottságot, kiuzsoráztatást jelent és ritkán vezet jóra, még akkor is nagy a ráfizetés, ha a törvényes keretek pontos betartásával történik is meg a dolog. Az óvadék maradjon a törvény szerint hozzáférhetetlen, kamatozó biztosítéka az alkalmazottnak, amelyhez ne nyúljon semmikép az üzemtulajdonos. Olcsóbb és biztonságosabb dolog még a kölcsönök fölvétele is, mert régi igazság, hogy az óvadékokból összetákolt forgalmi tőkét még sohase kísérte szerencse! S.K Az italmérések ellenőrzése és az ellenőrző szemlék eredményei. A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: Schweny Ede dr. m. kir. rendőrtanácsos. II. Végül tárgyaljuk az 1924: IX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 62.000/1924. F. M. sz. rendeletnek az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit. E rendelet 89. szakasza alapján a felügyeletet és ellenőrzést elsőfokon az államrendőrség működési területén az államrendőrség kapitányai, az említett területen kívül eső helyeken a főszolgabíró gyakorolja, a F. M. által kiküldött állami vagy törvény- hatósági közegek (pincefelügyelők, borellenőrző bizottságok) támogatásával. Ezt az ellenőrzést időnkint és váratlan helyszíni szemlékkel kell foganatosítani azokban a pincékben és helyiségekben, amelyek bor, törkölybor, gyümölcsbor, borpárlat, pezsgő vagy habzó bor előállítására, vagy forgalombahozatalára szolgálnak a törvényben tiltott cselekmények kiderítése végett. Az ellenőrzés érdekében a rendőrhatóság a vasút-, hajó- és postaállomásoktól adatokat szerezhet be a borkezelésnél tiltott anyag érkezésére vonatkozólag. A pénzügyi közegek is kötelesek az ellenőrzésre és kihágás gyanúja esetén a rendőri büntető bíróságokat haladék nélkül értesíteniük kell. Az ellenőrzési szemléknél az eljáró rendőri büntetőbíróság jogosítva van a vegykísérleti állomásokat is igénybe venni. Ha valaki ellen az 1924: IX. t.-c.-ben tiltott kihágás miatt feljelentés tétetett és a gyanú alapos, a helyszíni szemle azonnal megtartandó, a fél előzetes értesítés nélkül is, pincéjében, raktárában vagy más üzleti helyiségében vegyész, hatósági orvos, gyógyszerész, borellenőrző bizottsági tag, községi elöljáróság tagja, vagy a borhoz értő más alkalmas egyén közbenjöttével. Az ellenőrzési szemlék és vizsgálatok mindenkor kellő körültekintéssel, feltűnést keltés nélkül, tapintatosan és óvatosan foganatosítandók. Az ellenőrzési szemlén jogosítva van az eljáró rendőrhatóság a gyanúsított fél üzleti könyveinek, és Lipút r.-t., bornagykereskedés Telefon: József 359-78 Budapest-Kőbánya, Előd ucca 8. szám. Alapíttatott 1869. évben. Az 1922. évi országos szőlő-és borgazdasági kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Válogatott uradalmi fajborok. Kérjen saját érdekében árajánlatot.
