Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)

1929-08-20 / 16. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1029. augusztus 20. ÖZV. WINDT MÁRTONNÉ szállodai! vendéglői és kávéházi személyzetet közvetítő irodája Budapest, IV., Irányi ucca I. sz. Telefon: Automata 830-83 Árvorochnl székek, asztalok, kerti székek, fapadok, borpultok, HllulCOUUl söraparátok és egyéb vendéglői felszerelések nagyon olosón. Rosenfeld, Budapest, Vili., Népszínház ucca 31. Udvarban. N«llll|É-fóHMtll.-T. BOROSZTÁLYA Pincék: BUDAFOK, Petőfi út KÖZPONTI IRODA: Budapest, V., Nádor ucca 16. szám Fenőkövek Csiszolóporok. Filcek. Csiszoló- Ttlsznak. Köszörüköyek és gépek. Zsírfolt- és rozsdaeltáyolííó- gumikés sikálóanyagok leg jutányosaikban csak Fenyvesi Aladár szaküzletében Budapest, YIII., József körút 66. Telefonszám: József 325—65 Erzsébet Sósfürdő Kelenföldül! elsőrangú, gyógyfürdő szívbaj, izületi bántalmak, gyengeség, vérszegénység, női bajok ellen. Tizenöt holdas park. Olcsó szobaárak, természetes glauber- sós fürdők, polgári kényelem. Napi pensió 10—12 P. Elsőrendű magyar és francia konyha. Sós vizű strand­fürdő, nap- és 1 é g k ú r a. Elektro- tberápbia. Naponkint zene és tánc. Fürdőtelepével szemben 200—300 négyszögöles telkei eladók, 45—75 pengős árban, esetleg 35 évi törlesztéssel. ciKKei vendéglők részére: // fi csoKoládé szelet f£7r«l|>«r novigatíölteléKKel /J\ . . Grilles szelet cocos­grillage töltelékkel /*s ^ . táblás-, ét-, főző-, e/r[aiiv[ tejcsokoládék /-S , ,, fi mártógyurma, kakaógyurma h»h~5™LéK.,5po1. TesséK ajánlatot Kérni I Levélcím: Budapest X. PostafióK 22. Boross Géza, a híres kupléénekes felcsapott korcsmárosnak. Keres a főpincéren és a zenekart házilag állítja elő. Máriaremetén, jó negyedórányira a hűvösvölgyi végállomástól, takaros külsejű korcsma állja el a kirándulók útját. A fehérre meszelt falon hatalmas tábla ,,Boross-csárda“ felírással. A csárda tulaj­donosa nem más, mint Boross Géza, a pesti kabarék kitűnő művésze, akinek kupiéit minden színházba járó ember ismeri. A kiránduló művésztársaságot maga a gazda fogadja széles örvendezéssel és pizsamakábátban. A csárda udvarán terítenek vacsorára, miközben Boross mosolyogva veszi fel a rendelést a bará­toktól. — Nagyszerű szilvásgombóc van ! — jelenti. Majd hozzáteszi : — Parancsoljatok egy színlapot. Ezúttal nem a Magyar Színpadot nyújtja át, hanem egy étlapot, amely a Boross-csárda aznapi attrakcióit sorolja fel. Amíg készül az étel, a nép­szerű Borcsa elmondja, hogy hogyan lett vendéglős. — Ez a kis ház az enyém már esztendők óta, gon­doltam, miért ne csináljunk egy kis korcsmát. A kör­nyékbeliek és nyáron a pesti kirándulók majd csak adnak annyi munkát, amennyiből meg lehet élni. — Télen is nyitva lesz a műintézet ? — Nem, kérem, ez" csak nyári látványosság, Sebestyén Gézával, Faludi Sándorral és Feld Matyi- val konkurálok. Télen bemegyek a városi lakásomba és felcsapok színésznek. Elrohan és személyesen hozza a bőséggel arányban álló méretű korsó söröket a társaságnak. A társaság egyik tagja, Herczeg Jenő, a Terézkörúti Színpad rendezője rászól : — Borcsa, rosszul tartod a poharakat! Mire a vendéglős úr visszakiabál : — Majd a színpadon rendezhetsz engem, ahogy akarsz, de itt egyéni stílusban szerepelek. Közben a zenekar is rákezd egy ismert nyári slá­gerre. Négy fiatalember a zenész. A szakszofonos még egészen gyerkőc. Amikor befejezik a számot, megkérdi Borosstól: — Na, főnök úr, jól játszottunk ? Egy másik asztaltól átszól az ismert pesti autó- kereskedő : — Mi az, Borcsa, te itt egyszerűen főnök úrnak szólíttatod magad ? Boros bemutatja a fiatal zenészt : — A fiam ! A dobost szintén előállítja : — A másik fiam ! Majd a zongoristára és a hegedűsre kerül a sor: — Két unokaöcsém. Az egész zenekar a gimnáziumba jár. Télen. Nyá­ron muzsikálnak. Ők maguk állították össze ezt a jazzbandot. A hatodikos gimnázista, aki a szakszo­font fújja, soha nem tanult zenét. Igaz, hogy arány, lag elég hamisan is játszik, de az itt nem számít- mert mind a négyen kedélyesen énekelnek hozzá. Még egy tányért is kitettek „Zene“ felírással. — Ebbe én szoktam naponta pénzt bedobni, — meséli Boross — egyébként teljes ellátást kap nálam a banda és annyi sört ihatnak, amennyit akarnak, ha meleg van. Külön fizetek nekik, ha nem muzsikálnak. Vacsora közben a vendéglős, sőt korcsmáros úr bemutatja a főpincért is. — Egyébként a feleségem — teszi hozzá — én megspórolom a főpincér fizetését, az urak megtaka­rítják a borravalót. Csakhamar az asztalra kerül az erősen reklamiro- zott szilvásgombóc is. — Megolvastuk, pont ötven darab — jelenti a „főnök“. Verseny indul meg a jelenlevők között. Egy ismert pesti tőzsdés lett az első : tizenkét gombócot evett meg. Kilenc gombóccal Komlós Vilmos színész lett a második. Igaz, hogy csak ennyi jutott rá. Búcsúzásnál még egy kérdést intéztünk a müvész- kocsmároshoz : — Nyáron nem játszik, míg a korcsma nyitva van ? Boross a jellegzetes széles kacagásával feleli: — Dehogyisnem. Most is játszom Pesten minden este. Valahol csak be kell hozni azt a pénzt, amit erre a korcsmára ráfizetek . . . Szolgálati viszony felbontása azonnali hatállyal, tovább- alkalmazás mellett. Az alkalmazott többrendbeli hanyag­sága és szabálytalansága miatt a részvénytársaság elnöke megvonta tőle eddigi irányító munkakörét, a felelősségrevonás formáját az igazgatósági ülésnek tartva fenn. Ezt követően a részvénytársaság közölte az alkalmazottal, hogy a szabálytalanságok azonnali el­bocsátási okul szolgálnak, de a részvénytársaság nem akarja ezt a törvényadta jogát teljesen kihasználni, hanem méltányosságból az azonnali felmondás helyett hat hétre mondja fel az alkalmazott állását és természet­beni lakását. A munkaadó a hat hét alatt is elbocsátási okokat közölt az alkalmazottal, aki a hat hét leteltével azon a címen, hogy az azonnali hatályú felmondási okok nem rögtön érvényesíttettek, a szerződéses egyévi felmondási időre eső járandóságai iránt indít keresetet. A Kúria a következő indokolással állapítja meg, hogy az azonnali hatályú felmondás szabályszerűen történt. A munkaadó, aki az 1884: XVII. t.-c. 94. szakaszába ütköző okokból a szolgálati viszonyt késedelem nélkül felbontja, de alkalmazottját nem azonnal távolítja el, hanem annak a távozásra méltányosságból megfelelő időt enged, az azonnali elbocsátásból eredő jogait csak abban az esetben veszti el, ha az említett magatartásból megbocsátásra lehet következtetni. 2003/1929. Hirdetmény. Alsógöd község tulajdonát képező Duna-fürdők ú. n. felsőstrand és ú. n. alsóstrand, utóbbi sziklából eredő forrásokkal és árnyas ligettel, sétautakkal, öt évre bérbeadatnak nyilvános árverésen 1929. augusztus 30-án d.-u. 4 órakor Alsó­göd községházánál. Árverési feltételek ugyanott megtekinthetők. I Alsógöd, 1929. augusztus 17. _________________ __________Elöljáróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom