Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-08-20 / 16. szám
4L VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1939. augusztus 30. Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonszám : József 425—04 Adjon vendégeinek ajándékba zsebtüRröt a legjobb reklám, mert állandóan hirdeti az Ön üzletét. Készíti i Deutsch Mór és Jenő eJetei“yáí Budapest, VI., Paulay Ede ucca 57. Telefon: 225—80 Új tükrök készítése és régi, vakfoltos tükrök felújítása. „ff®-*" r ŐS elsőrendű emmentáliból készül. »PAÜJGYav m: -pezsgő • wMiiim TOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár ________ ______________ R.-T, fokaj J£ ragl Bernát ésTsa R.-T. Budapest, Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcs- pálinKáját és liKőrjeit kávéházi, klubbercndezésck Billiárdok, székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített üvegárúk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel és eladás I FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., ECirály ucca 39. szám. Költsí)fvet<s és árjegyzék díjtalan ! Hüttl, Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, V., Vörösmarty tér I. Telefon: Automata 811—35 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és üvegáruk a legnagyobb választéka külön errea célra berendezett osztályunkban: V., József tér II. Telefon: Aut. 802-06 j MI ÚJSÁG? Eredménytelenül végződött a pincérek borravalóellenes mozgalma. Megírtuk, hogy a fővárosi pincérek egyrésze új harcot kezdett a borravalórendszer eltörlésére. Beadvánnyal fordultak a vendéglősökhöz és kávésokhoz s a százalékos rendszer bevezetését kérték. A munkaadók néhány nappal ezelőtt foglalkoztak a pincérek beadványával és kimondották, hogy a mai viszonyok között nem tartják időszerűnek a borravalórendszer eltörlését. Beszéltünk ebben az ügyben a kcresztényszociálista pincéregyesület alelnökével, aki ezeket mondotta : A keresztény és nemzeti alapon álló pincérek elvileg szintén a borravalórendszer eltörlése mellett vannak. Több olyan mozgalomban vettünk már részt, amelynek célja szintén a mostani állapot megszüntetése. A legújabb mozgalomról azonban előrelátható volt, hogy nem lesz eredménye. Ezt ugyanis nem a pincérek összesége indította meg, hanem csak egy töredéke. A mi egyesületünk például, amely pedig vezető szerepet tölt be, nem is tudott arról, hogy ilyen akció készül. Csak valamennyi egyesület összefogásával lehet ezt a nagy problémát megoldani. Azzal pedig, hogy mindjárt sztrájkkal fenyegetődznek egyesek, csak elmérgesítik a helyzetet. Reméljük, eljön az ideje annak, amikor valamennyi pincérszervezet összefogva indít harcot a borravalórendszer ellen és akkor siker koronázza a mozgalmat — sztrájk nélkül is. Borral nem szabad házalni. A magyaróvári és rajkai főszolgabírói hivatalokhoz sok panasz érkezett amiatt, hogy egyes borkereskedő cégek borral megrakott autóval járják végig a megye községeit és hitelbe, váltóra is árusították a lakosság között a különféle minőségű borokat. Ezt az eljárást a főszolgabírói hivatalok nemcsak anyagi és erkölcsi szempontból kifogásolták, de kifogásolták iparrendészeti szempontból is. A borházalással kapcsolatban a főszolgabírói hivatalok szakvéleményért a soproni kereskedelmi és iparkamarához fordultak, amely megkeresésre olyan szakvéleményt adott, hogy ha egy cég borral megrakott teherautóját községről községre küldi és borra nemcsak megrendelést gyűjt, hanem az árúját a megrendelőnek mindjárt át is adja, az házalókereskedést űz, amely eljárása a házalási szabályrendeletbe ütközik. A házalási szabályrendelet ugyanis az italokat házalásból kizárja. Kitüntetés. Rácz Béla földbirtokos, nagybérlő, a szőlőgazdaság terén szerzett nagy érdemei elismeréséül a gazdasági főtanácsosi címet kapta a kormányzótól. A nlagas kitüntetés igazán európai látókörű és intuitív szakembernek jutott így, aki a Magy. Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének alelnöki székében a magyar borgazdaságnak rendkívüli szolgálatokat tett és akinek szakcikkei méltán keltették föl a külföldi szakkörök figyelmét is. A vigalmi adó. A budapesti vendéglős ipartestület a vigalmi adó eltörlését kérte a székesfőváros tanácsától s némi eredményt el is ért: a tíz pengőn aluli vigalmi adóátalányt a tanács megszüntette s ezáltal száznál több kisvendéglőit mentesítettek a vigalmi adózás alól. A Budapesti Kávésok Ipar- testiilete a minap Lamotte Károly, a székesfőváros pénzügyi tanácsnokánál járt, kérni akarta a vigalmi adó megszüntetését. Lamotte tanácsnok a napilapok híradásai szerint, igen türelmetlenül fogadta a kávésok küldöttségét s mikor a bevezető szavak után megértette, miről van szó, indulatosan megjegyezte, hogy megint adót akarnak töröltetni?! Valóban, egy alkalmi és iparunkat zaklató és fölösen terhelő adónak, a vigalmi adó eltörlését akarjuk mi is, vendéglősök. Sőt a szórakoztató intézmények, a színházak is a vigalmi adózás terhétől akarnak szabadulni, mert mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy ez az adónem a mai gazdasági életben legalább is anakronizmus. Lamotte tanácsnok nagyon jól ismeri Bécs városi kollégájának, Breit- nernek adórendszerét, amely nem polgári elvek alapján szabta meg a bécsi kartársak adózását és ő is belátta a vigalmi adózás korszerűtlenségét és lényegesen csökkentette azt. Ennyi komoly gazdasági és kulturális tényező (a sportegyesületek is a vigalmi adózás eltörlését akarják) jogosan kívánja Budapest város pénzügyi tanácsnokától, hogy vegye revizió alá a konjunkturális idők mohó alkotásait, amelyet viselni valóban nem tudunk. Iparunkban a zene vendégcsalogató, hogy a minél több fogyasztó révén a magas egyéb adókat, csupán az adókat összeszedhessék. Sajnos, a mai gazdasági helyzetben ennek a vendégcsalogató eszköznek sincsen hatása. Huszonnégy fillérért nem eladók Kecskemét város borai. A város törvényhatóságának pénzügyi bizottsága folyó hó 3-án délelőtt 11 órakor ülést tartott. Az ülésen dr. Dömötör Lajos helyettes polgármester ismertette az ülés egyetlen tárgyát: egy cég ajánlatot tett, hogy a város múlt évi termésű szikrai borai közül 200 hektoliter 10 fokos szlankamenkát, 80 hektoliter 10‘9 fokos ezerjót és 120 hektoliter 10‘8 fokos mézesfehéret, összesen 400 hektoliter bort, literenkénti huszonnégy filléres árban hajlandó megvásárolni. Az ajánlat felett élénk vita fejlődött ki, melynek során Borbás Béla, dr. Stejskal Ottó, dr. Dömötör Lajos, Zimay Károly, dr. Jámbor József és dr. Horváth Mihály szólaltak fel. A vita eredményeként az ülés dr. Horváth Mihály javaslatára négy szavazat ellenében, nagy töbséggel úgy határozott, hogy a felajánlott árért nem adja el a városi borokat. Itt említjük meg, hogy a város gazdasági ügyosztálya minap 80 hektoliter szikrai erdei fehérbort adott el harmincöt filléres árban. Szabályozták az adóhátralékok törlését* Leszállították a késedelmi kamatokat és enyhítik az adóvégrehajtásokat. A pénzügyminiszter 100.000—1929 és 32.500— 1929. szám alatt rendeleteket adott ki, melyek több enyhítést tartalmaznak az adózás tekintetében. A 100.000. számú rendelet a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítást módosítja. Eszerint a pénzügyminiszternek joga van arra, hogy a több éven át felszaporodott, valamint a három évnél régebbi adó- és illetéktartozások rendezését elrendezhesse. Az ily adórendezés során elengedheti a miniszter a kamatokat és akkor, ha a tartozás behajtása az adózó megélhetését támadná meg, a fennálló tőke- tartozásokat mérsékelheti, vagy esetleg el is törölheti. Az együttesen kezelt közadóknak, valamint az egyéb, negyedévi részletekben fizetendő köztartozásoknak késedelmes befizetése esetében : a) ha az adózó évi előírása nem haladja meg a 200 pengőt és az adózó tartozását az év végéig befizeti, évi 6%, ha pedig tartozását csak később fizeti be, évi 12% a késedelmi kamat; b) ha az adózó évi előírása több mint 200 pengő és tartozását az esedékességtől számított három hónapon belül fizeti be, évi 12 százalékos kamatot kell számítani. Az illetékek és egyéb köztartozások (forgalmi adók stb.) késedelmes befizetése esetén, ha a késedelem bárom hónapnál nem több, 6%, ha ennél több, 12% a késedelmi kamat. A pénzügyminiszter 6 százalékos kamatfizetési kötelezettség mellett részletfizetést, illetve ^fizetési halasztást adhat az együttesen kezelt közadókra nézve hat hónapig, nagyobb elemi vagy egyéb csapások esetében azon túl is, az illetékekre rendszerint egy évig. Az adóbehajtási illeték 3%, ha zálogolást foganatosítottak és további 5%, ha az árverést megtartották vagy megkísérelték. A végrehajtási eljárásban a pénzügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki : Az adózókat zálogolást megelőzően írásban i$ figyelmeztetni kell tartozásuk befizetésére. Ameny- nyiben az adózó adószámlakivonatot kíván negyed- évenkint kapni, az adóhivatal köteles neki ilyen számlakivonatot megküldeni. A számlakivonatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózónak az illető < évnegyedben mennyit kell fizetnie. A kivonat kiállítási költsége kivonatonkint 1 pengő. Anyagkészleteknél és berendezési tárgyaknál a foglalásmentes mennyiséget a legméltányosabban kell megállapítani. A lefoglalt ingóságokat rendszerint a tulajdonosnál kell hagyni és csak akkor kell hatósági őrizetbe venni, ha azok a tulajdonosnál kellő biztonságban nincsenek, vagy sikkasztás, veszélyének vannak kitéve. A rendelet különösen súlyt helyez arra, hogy a behajtási eljárás során a végrehajtó közegek az adózókkal szemben kellő előzékenységet és tapintatosságot tanúsítsanak.
