Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-07-20 / 14. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1939. július 30. Hauer Rezső cukrász Budapest, Vili., Rákóczi út 49. szám Telefonszám: József 425—04 01 c S*“ s *?.>■" „o*° elsőrendű emmentáliból készül. Egy 10 ezer km.-t futott 4 hengeres, 4 üléses Cim a kiadóhivatalban. TOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Maii Konyakgyár ________________________M. Tollai E-ngl Bernát ésTsa R.-T. Budapest« Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcspálinkáját és likőrjeit kávéházi, klubberendezések EKilliárdoky székek, éttermi és márvány-asztalok Porcellán és hitelesített Uvegárúk evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel és eladás I FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. KttltMéRvetés és Árjegyzék díjtalan! Hüttl, Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, V., Vörösmarty tér I. Telefon: Automata 811—35 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és üvegárúk a legnagyobb választéka külön errea célra berendezett osztályunkbani V., József tér II. Telefon: Aut. 802-06 j teni. Az eredmény tehát az lenne, hogy az általános ipartestület gyengítése árán többnyire életképtelen szakipartestületek keletkeznének, amelyeknek a szakma semminemű előnyét sem látná, az iparosság egyeteme pedig az általános ipartestület rneggyöngí- tését súlyosan érezné és megsinylené. Ennek elkerülése érdekében a vidéken arra kell törekedni, hogy kézmüvesiparosságunk (?) mennél erőteljesebb általános ipartestületekben tömörüljön s az egyes szakmáknak ezen az általános ipartestületen belül, esetleg az annak kebelében felállított szakosztályaik útján kell érdekeik védelmét és felkarolását meg- találniok. MI ÚJSÁG? Szigorúan szabályozták Kecskeméten a vendéglők nyitását. A kecskeméti rendőrkapitányság a nyilvános étkezőhelyiségek (vendéglők, korcsmák és más hasonló üzletek, kávéházak) nyitási idejére nézve az alábbi rendeletet bocsátotta ki: A nyilvános étkezőhelyiségek hétköznapokon május 1-től október 31-ig reggel négy órakor, november 1-től április 30-ig pedig reggel öt órakor, vasárnapokon és Szent István napján az egész évben reggel hat órakor, hétfői napokon és Szent István napját közvetlenül követő hétköznapokon reggel hat órakor nyithatók. Az árusítást az üzlettulajdonos csupán maga, esetleg házastársa szolgálatainak igénybevétele mellett végezheti, üzleti személyzetét csak az 1923. évi XVI. t.-c. és az 1884. évi XVI1. t.-c. idevágó rendelkezései szerint megállapított időponttól foglalkoztathatja. Aki e rendelkezést megszegi, kihágást követ el és 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig öt napig terjedhető elzárással büntetendő. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Nyomtatványszélhámosok. Az utóbbi időben a közönség köréből egyre többen tettek panaszt a rendőrségen, hogy egyes magánegyének különböző törvények és rendeletek kivonatát utánvételezett levélben olvan megtévesztéssel küldik meg leginkább vendéglősöknek, sütő- iparosoknak, autókereskedőknek, mintha ezek a kivonatok hatóságoktól származnának. A teljes értéktelen nyomtatványok borítékjainak külalakja hasonlatos a hivatalos borítékhoz és a szövege is olyan, amely a laikus közönség előtt azt a látszatot kelti, mintha valamely közhatóság kiadványa volna. Ilyen nyomtatványoknak ügynökök útján történő terjesztése is napirenden van ; az ügynökök hatósági megbízatást színlelnek, hivatkoznak olyan közfunkcionáriusokra, akik hivatalos működésük körében ellenőrzést gyakorolnak a nyomtatványok átvételére kiszemelt kereskedők és iparosok felett és azzal félemlítik meg ezeket, ha vonakodnak a kiadványt átvenni, hogy ezzel kellemetlenséget okoznak maguknak. Ezzel a megtévesztéssel azután az alig néhány fillérnyi előállítási áron készült nyomtatványokat 5 pengős áron varrják az áldozatok nyakába. Olyan panaszok is felmerültek, hogy ezeknek a nyomtatványoknak a kiadói, a nyomtatványok terjesztésével egyenruhát viselő közegeket bíznak meg, hogy ezzel is dokumentálják a kiadványok hivatalos minőségét. Az ilyesfajta visszaélés tiltott és törvénybe ütköző. Saját érdekében jár el tehát a közönség, ha azokat, akik ilyen nyomtatványokat kézbesíteni akarnak a rendőrség kezére juttatnak. A kapuvári korai záróra ellen Kapuvár vendéglősei a főszolgabírónál küldöttségileg jártak el, majd az alispántól is kérték a sérelmes rendelet visszavonását. Kapuváron ugyanis a sok késelés, verekedés miatt a szolgabíró minden vendéglő és kávéház számára esti 10 órakor zárórát parancsolt. A rendelet érzékeny károkat okozott a szakmáinkban, de sújtotta Kapuvár ipari, kereskedő- és lateiner-intelligenciáját is, amelynek úgyszólván egyetlen szórakozóhelye a vendéglő, vagy a kávéház a napi munka után. Remélik, hogy mozgalmuknak hamarosan sikere lesz. A Sasok tüntettek a cseh sör ellen. Kispest egyik legforgalmasabb vendéglőjének tulajdonosa külföldi, pilzeni sört árúsít. A vendéglősnek erről a ténykedéséről tudomást szerzett az ÉME sportosztálya néven szereplő Sasok vezetősége éselhatározták, hogy a vendéglősnél az általuk szokásos formában tiltakozni fognak a cseh sör ellen. Másnap este 9 órakor Bumerle Sándor, Török József, Német József és Kaszala János vezetésével megjelentek a kispesti Lukács-vendéglő kerthelyiségében és a társaság egyik tagja asztalukhoz hivatta a vendéglőst és megkérdezték, igaz-e, hogy kizárólag cseh sört mér vendégeinek. A vendéglős kijelentette, hogy tényleg pilzeni és müncheni sört árúsít, mire a Sasok rendeltek a sörből. Amikor a pincér asztalukra tette a pilzeni sört tartalmazó poharakat, hangos tüntetést rendeztek a cseh sör kimérése és fogyasztása ellen. A tüntetés más vendégeket is magával ragadott és attól lehetett tartani, hogy a csehek elleni harag rombolásban fog megnyilatkozni. A vendéglős kérlelni kezdte az ifjakat, maradjanak csöndben, ne csináljanak botrányt, mire a fiatalemberek lassan lecsöndesedtek. Vitéz pincemester. A nyíregyházai Korona pincemesterét, Orosz Lászlót vitézzé avatta a kormányzó. A Korona tulajdonosa, Papp Lajos, ez alkalommal értékes ajándékkal lepte meg hű alkalmazottját, a Korona kedélyes közönsége pedig valósággal ünnepi vacsorát rendezett a tiszteletére, amelyben igazgatók, tanárok és szerkesztők mondták a felköszöntőket. A szakma és a régi pe;4i uccák. Nem érdektelen vizsgálni, hogy a köztudatban élő uccák honnan nyerték nevüket. A Király ucca eredetileg Angol király ucca volt, az ottani népszerű „Angol királyhoz“ címzett korcsmáról. A „Kígyóhoz“ címzett patika adta a nevét a volt Kígyó térnek s a „Nagy Kristófhoz“ című gyógyszertár a Kristóf térnek. A régebbi belvárosi Borz uccában valaha „Az arany borzhoz“ nevű fogadó állt, az Attila uccában pedig az „Attilához“ címzett vendéglőt szerették a budai polgárok. A mai Reáltanoda ucca ősi neve Kohlbacher ucca volt a Kohlbacher család házáról. Ebben az uccában utóbb „Zöldkert“ címen egy fogadó nyílt, melyről az uccát utóbb Zöldkert uccának nevezték, míg végre ezt a nevet !857-ben, a reáliskola felépítése után, nem a legkitűnőbb magyar nyelvérzékkel Reáltanoda uccára változtatták. Ki gondolná, hogy a Wurm ucca a később A^mayra magyarosodott Wurm keresztény kávéscsaládtól kapta nevét! Leszállítják a pezsgfívámot ? A magyar-franci a kereskedelmi pótegyezmény 5000 hl. fehér és 3000 hl. tokaji bornak biztosítja francia részről a minimális vámtarifa alkalmazását. A franciák azonban az utóbbi időben magyar vörösborok iránt is érdeklődést mutattak, mire a magyar kormány lépéseket tett, hogy a pótegyezményben megszabott kedvezményeket a franciák a 8000 hektoliteren túlmenő mennyiségre, elsősorban vörösborokra is biztosítsák. A francia kormány a kívánság teljesítése elől nem zárkózott el, rekompenzációképpen azonban a francia pezsgőkre megállapított magyar vámtétel megfelelő leszállítását kívánta. A földmívelésügyi minisztérium most azzal a kérdéssel fordult az érdekeltségekhez, hogy a magyar vörösborra esetleg adandó francia kedvezmény megfelelő ellenértékét jelenti-e a francia pezsgőnek részünkről adandó vámkedvezménynek ? Az érdekeltségek köréből eddig beérkezett válaszok meglehetősen eltérőek, abban azonban egyeznek a vélemények, hogy a pezsgővámot 10—15%-nál nagyobb mértékben semmiesetre sem volna szabad leszállítani. Poharak mosása a zalaegerszegi vendéglőkben. Zalaegerszegről írják : A járványos időkre tekintettel, a polgármester elrendelte, hogy vendéglőkben a poharakat csak csapból engedett tiszta vízzel szabad öblíteni. Megszűnik tehát az a gyakorlat, hogy edényben tartott vízzel mossák a poharakat, amikor elkerülhetetlen a fertőzés. Ahonnan elvándoroltak a vendégek. Özvegy Nagy Lászlóné született Almást Róza, tótkomlósi vendéglős és szállodás fizetésképtelen és megindult ellene a csődön kívüli kényszeregvességj eljárás. Az adós ideiglenes mérlege 46,706 pengő tartozást és 26.536 pengő vagyont mutat. Az adós 50 százalékos kvótát nyolc hónap leforgása alatt hajlandó kiegyenlíteni. Özvegy Nagy Lászlóné 1926. májusában — mikor a férje meghalt — vette át a „Komlós szálloda és vendéglő“ vezetését, melyet 1943-ig bérel Tótkomlós községtől. Tótkomlóst alig két év óta négyezer ember hagyta el és költözött máshova, mert a vidék sertéshízlalásból él, a rossz kukoricatermés miatt viszont igen sokan nem tudtak a községben megélni és nem folytathatták a sertéshizlalási. Ez a körülmény annyira megcsappantotta az adós szállodájának, illetve vendéglőjének forgalmát, hogy fizetés- képtelen állapotba jutott. A kőszegi Sörkert bérbeadása. A kőszegi vendéglősök és több városatya megfellebbezték a városnak azt a határozatát, hogy a Sörkertet vendéglőnek újból bérbeadja. A fellebbezés eldöltéig a város a Sörkertet az ottani sörgyárnak adta ki bérbe. Az új bérlő már meg is nyitotta üzemét.
