Vendéglősök Lapja, 1929 (45. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-20 / 2. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1920. január 20. Ez a rendelkezés ilyen formájú szövegezésében a gyakorlatban bizonytalanságot szült. Vitássá vált az a tény, hogy a forgalombahozatal alatt mit is kell valójában érteni ? Érvényes-e a rendelkezés egyformán akkor is, ha a gyártás helyéről zárt palackokban forgalombahozott borpárlatról van szó, de akkor is, ha az italmérő a borpárlatot, konyakot az üzletében, kismértékben való kimérés útján, vendégeinek poharankint kimérve hozza forgalomba ? Hiszen a legtöbb üzemünket főleg ez érdekli ? Az említett rendeletszakasz e két eshetőségét egy kalap alá vonta. Vagy legalább is más értelmezést nem engedett meg, csakis a most ismertetett szószerintit. Pedig a megjelölt kétféle eset nyilvánvalóan kétféle megoldást, kétféle elbírálást igénylő. Különösen fontos volt e rendelet említett szakaszának a helyes értelmezése azért, mert az italmérők túlnyomó részének az érdekeit érintette. Azt hiszem, az italmérők tekintélyes része a borpárlatot, konyakot — különösen ha üzlete kissé nagyobb forgalmú, vagy kényesebb ízlésű fogyasztóközönség által látogatott — nem palackozott formában szerzi be, hanem kisebb-nagyobb hordócskában. Előnyös is részükre ilyen értelemben a beszerzés, mert lényegesen olcsóbb. Nem kell megfizetni az üveget, a reklámot, a körültekintőbb csomagolást és ezek tetejébe, ha nagyobb tételt vásárol, a literenkinti egységár is elfogadhatóbb a számára. A rendeletet kibocsátó földmívelésügyi kormányzat is honorálta e kérdésben a várakozásokat és a közelmúltban az 1928. évi október hó 16-án kelt 75.903/V11I. 1928. számú, egy konkrét esetben hozott, elvi jelentőségű döntésében végre az e kérdésben érezhető bizonytalan állapotot megszüntette. Ez az elvi jelentőségű döntés, amely egy kihágási ügyben hozott alsóbbfokú ítéletek felülbírálása nyomán született meg, magyarázatul szolgál az ismert konyakrendelet 5. §-ának a szövegezéséhez. Annak világos, szabatos és most már félre nem érthető és félre nem magyarázható értelmet ad. Elvi jelentőséggel, vagyis rendeleti érvénnyel kimondotta a földmívelésügyi miniszter azt, hogy a konyakrendelet 5. §-ának helyes értelmezése szerint „csak zárt palackokban szeszesitalként forgalomba- kerülő borpárlat palackjain kell a készítő nevét és telephelyét szembetűnően feltüntetni, ellenben a kismértékben való kimérés — poharazás — céljaira szolgáló edénynek, palacknak az ismert módon való kötelező megjelölése elrendelve nincs“. Rendelkezett e magyarázó rendeletében az említett kormáriyhatóság arról is, hogy a poharazás esetében milyen kötelezettség terheli az italmérőket a borpárlat, konyak forgalombahozatalánál. A konyaknál is ugyanaz a helyzet, mint általában minden égetett szeszesitalnál. Meg kell jelölni a palack tartalmát. Fel kell tüntetni azt egy, a palackra illesztett; Vagy ragasztott cédulácskán, hogy a palack konyakot tartalmaz. Éppen úgy, mint ahogy fel kell tüntetni a rumot, likőrt, vagy egyéb pálinka- féléket tartalmazó üvegeken a tartalmát. Ha ez a jelzés az italmérő helyiség söntésében, a közvetlen fogyasztás céljaira szolgáló, konyakot tartalmazó üvegen — amelyből a konyakot poharazás végett adagolják — feltalálható, akkor az italmérő semmiféle mulasztásért felelőssé nem tehető. Nem kell tehát feltüntetni az italmérő helyiségben erre a célra előkészített, konyakot, borpárlatot tartalmazó nyitott palackon sem a telep helyét, sem a készítő egyén vagy cég nevét, csakis azt, hogy a palack konyakot tartalmaz. E körülményeket szükségesnek tartottam a múltkori cikkem kiegészítő magyarázatául, illetve módosításául közölni, hogy részben az ott erre vonatkozógításba kerüljenek, részben azért, hogy az italmérők figyelmét erre a fontos, elvi jelentőségű, mindnyájuk érdekeit érintő, új keletű magyarázó kormányrendeletre a megfelelő formában ráirányítsam. Hiszen olyan rendelkezést adhatok közre, ami a szakma részére nem újabb megterhelést jelent, hanem jogszerűen biztosítja a terhek némi könnyítését. „ A MI ÉRTÉKEINKBŐL. SKERGULA FERENC ÉS CSALÁDJA, VENDÉGLŐS, PÉCS. A Magyar Vendéglősök, Kávésok, Korcsmárosok és Szállótulajdonosok Albumának szerkesztősége csak a legutóbbi naopkban jött rá, hogy igen sok ajánlott küldemény, arckép és levél nem jut el hozzája, mert a szigorú postai kezelés a címben nem teljesen precíz küldeményeket visszafordítja a feladóhoz. Viszont más, nekünk szánt, de nem ajánlott küldemények téves címzések miatt idegen kezekbe jutottak. Hogy a jövőben hasonló esetek kikerülhetők legyenek és a nekünk szánt küldemények könnyebb kezelése a postán lehetővé váljék, nagyon kéri az Album szerkesztősége mindazokat, akik hasonló küldeményeiket a múltban visszakapták, vagy akik most akarják azokat hozzá eljuttatni, szíveskedjenek ezt a címzést használni: A Vendéglősök Lapja szerkesztőségének, Budapest, IX., Viola ucca 3. Csak a kísérőlevél tetejére írják ezt a szócskát: Albumhoz ! Egyébként a postával is igen hamar véglegesen elrendeződnek a dolgok és ekkor megnyílik hozzánk az út a nem teljes pontosságú levelek számára is. Mikor és hogyan kell a vendéglősnek új adókivetést kérni. Az általános kereseti szabályok, valamint a jövedelem- és vagyonadószabályok hivatalos összeállításában kapott felhatalmazása alapján elrendelte a pénzügyminiszter, hogy foglalkozásra és jövedelem- forrásra való tekintet nélkül minden adózónál a megelőző évre jogerősen megállapított keresetiadó-, illetve jövedelem- és vagyonadóalapot kell a következő évre szóló kereseti, jövedelem- és vagyonadó kivetésénél is alapul venni, ha az alapul vett kereset vagy jövedelem a 6000 pengőt, illetve az adókötelesnek vett vagyon a 150.000 pengőt meg nem haladta. A rendelet mégis módot nyújt arra, hogy az egyébként adórögzítés alá kerülő adózó adóköteles jövedelmének és vagyonának új kivetés során való megállapítását kérhesse, ha ezt a kérelmet elfogadhatóan meg tudja okolni. Elfogadható indok például az, hogy üzleti forgalma versenyüzlet keletkezése, fióküzletének megszüntetése folytán vagy más okból csökkent, hogy üzleti kiadásai a forgalomhoz viszonyítva aránytalanul emelkedtek (nagyobb házbér, személyzet nagyobb fizetése stb.), hogy üzleti veszteségek, elemi károk érték, baleset sújtotta, követelései elértéktelenedtek, üzlete az év egy részében sziineElegendő indok az új kivetés kérelmezésére a vendéglősnek egymagában az is, hogy az adóalap már megállapításakor is eredetileg túlmagas volt. Az adórögzítés mellőzését és helyette az adóalapoknak új kivetés során való megállapítását legkésőbb január hó végéig kell írásban kérni az illetékes m. kir. adóhivatalnál, Budapesten a kerületi m. kir. adófelügyelőségnél. A kérvényre bélyeget nem kell tenni. Mellékelni kell azonban hozzá a kereseti, illetve a jövedelem- és vagyonadó új kivetéséhez szükséges számszerű adóbevallásokat. Ha azonban az adózó rendes üzleti könyveket vezet és bevallásához hiteles mérleget és nyereség- veszteségszámlát kíván csatolni, de könyvei lezárásával január végéig nem tud elkészülni, akkor a felmondó kérvényben — 1 pengő 60 filléres okmánybélyeg felragasztása mellett — adóbevallásának beterjesztésére megfelelő halasztást kérhet. Február végén túlmenő halasztást senki sem kaphat. Ha az adózó január végéig keresetiadó-, illetve jövedelem- és vagyonadóbevallását benyújtja, külön kérvény helyett elegendő, ha az adórögzítés mellőzésére és az új kivetésre irányuló kérelmét — lag elmondott körülmények a megfelelő megvilátelt. stb. 1 indokolásával együtt - az adóbevallásban adja elő. Popperi Telefon: József 359 -78 Ylór és Lipút r.-t., Budapest, Ajánlja Kiváló uradalmi borait a vendéglősöK szíves figyelmébe. x., Telefon: József 359—78 :
