Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-04-20 / 8. szám
H VENDÉGLŐSÖK L1PJI 193». április 30. A caffé-restaurant-kérdés végre a kereskedelmi és iparkamarában végleges döntésre került. Az ügyet először a kamara ipari osztálya tárgyalta. A kamara javaslata azt tartalmazza, hogy bár a két érdekeltség között a megegyezést megkísérelte, ez eredményre nem vezetett. A mai helyzet megbolygatását nem látván indokoltnak, mindkét álláspontot a a miniszter elé terjeszti. Részletes vita után, melyben a vendéglős ipartestület szempontjait képviselő Gutidel Károly kamarai taggal szemben Reiner Mór fejtette ki a kávésipar és főleg a nagyközönség szempontjait, a felszólalók túlnyomó többsége a kávésipar állásfoglalását tette magáévá, a kamarai előterjesztés elfogadtatott. A február hó 21-én tartott teljes ülés, melyen Székács Antal alelnök elnökölt, beható vita után, melyben az itt nevezetteken kívül Lédermann Mór, Vass Kálmán, Szurday Róbert, Farkas Vilmos, Vértes Marcell, Holzer Sándor és Rotter Sándor vettek részt, az előterjesztést elfogadta azzal az elnöki kijelentés kíséretében, hogy ez a határozat voltaképpen a kibékülés és ujraegyez- kedés álláspontjának elismerését jelenti. Rosszul ütött ki Majorosira a 15 kilométeres bajnokság. Majoros tudvalevőleg pincér volt a Keleti pályaudvar éttermében és a verseny előtti éjszaka szolgálatra volt beosztva. Miután hiába kérte a főpincért, hogy a bajnokságra való tekintettel ezt a beosztását változtassa meg, az átdolgozott éjszaka után képességén erősen aluli szerepet játszott a bajnokságban. Másnap szemrehányást tett a «főúr"-nak, hogy emiatt szerepelt rosszul, mire minden további nélkül kitették állásából. Az ESC-ben természetesen élénk felháborodást keltett az eset és máris gondoskodtak róla, hogy Majorosnak helyet keressenek. A kávéházi tánc. Az újabb időknek a kávéházakba behozott üzletágai közül a tánc ügye nyert nagyobb jelentőséget. Ezt azonban a m. kir. belügyminiszter az egyik érdekeltség kérelmére betiltotta. Ez ügyben több ízben eljártak, előterjesztéssel éltek, egyelőre azonban végleges döntés nem történt. Borárak. A nagykereskedelem csendesebb mederben folytatja munkáját. A húsvéti ünnepek előtt és után Magyarországon a vidék a mezei munkálatok megindulásával nagyobb mozgalmat mutatott a borkeresletben, ellenben a nagykereskedelemben és a fővárosban a borpiac helyzete teljesen csendes. Szentmártonkátán készletek hiánya miatt forgalom nincs. A betakart szemek sem hibádanok. Csongrádon gyenge kereslet és közepes kínálat mellett csak kisebb tételekben kelnek el 10—12 fokos borok 65—80 fillérért. Nyíregyházán elkelt 110 hl. 12 fokos, literenkint —*80 — 1 •— P-ért, 2 havi hitelre. Gyöngyösön közepes kereslet és kínálat mellett eladatott 200 hl. 10*2 fokos fehér 60 fillérért, 50 hl. 11 fokos fehér 64 fillérért, 100 hl. 10-5 fokos oteló 48 fillérért, 35 hl. 12 .fokos rizling 70 fillérért és 20 hl. 13 fokos furmint 84 fillérért. Szekszárdon körülbelül 50—60 hl. 12 fokos bor vendéglősöknek /0—80 fillérért adatott el. Villányban eladatott közepes kereslet és kínálat mellett 56 hl. 13 fokos 1 pengőért, 25 hl. 12‘5 fokos 95 fillérért. Révfülöpön élénkülő kereslet mellett több tételben körülbelül 250 hl. 11 —13*5 fokos bor 104—P30 pengős árban adatott el. Olaszliszkán (Tokaj hegyalján) a borkereskedelem csendes. Eladtak kisebb-nagyobbb tételekben 1923. évi hordóval F80 pengő, 1926. évi hordó nélkül 170 pengő, 1927. évi nagy tételekben hordóval együtt 1*30—1*60 pengő árban. Pálinkaárak. Szilva. Eredeti kék áruban több oldalról érdeklődés nyilvánult meg, de mivel ez a cikk príma árúban csak kisebb mennyiségekben fedezhető, így a vevők a venni szándékolt mennyiségeiket a mostani napi árban beszerezni nem tudták. Az árak változatlanul tartják magukat. Seprő. Ebben a cikkben nincs üzlet. Borpárlat. Változatlan. — Az árú minősége és meny- nyisége szerint, a fuvar- és átvételi költségek figyelembevételével a következő tájékoztató árakat közölhetjük: Törköly 4*45 —4'55 P. Seprő 4*30-4*40 P. Szilva 5*20—5*45 P. Borpárlat 6'80—7-— P forgalmi adó nélkül, ab vidéki főzde. A vendéglői, éttermi és kávés alkalmazottak óvadéka. A szállodai, vendéglői, kávéházi és korcskai alkalmazottak óvadéka ügyében, mint megírtuk, a kereskedelemügyi miniszter rendelettervezetet dolgoztatott ki. A készülő rendelkezés szerint csak ! attól az alkalmazottól lehet óvadékot követelni, aki értékeket kezel. Pénzkezelés esetén az óvadék összege legfeljebb akkora lehet, mint a naponkint elszámolandó összeg háromszorosa. Aki berendezést és felszerelést kezel, attól csak az érték 50 százalékát lehet követelni. A látogatók értéktárgyainak kezelésével megbízott alkalmazott csak az egynapi jövedelem átlagát köteles óvadékként letenni. Az a munkaadó, aki olyan alkalmazottól követel óvadékot, akitől a rendelet értelmében óvadékot követelni vagy elfogadni nem szabad, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással, valamint kétszáz pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. Az is kihágást követ el, aki több óvadékot kíván, mint amennyit a rendelet megenged. Kaloridorado. Ez a furcsa szó egy Berlinben most megnyílt kávéház-vendéglőt jelent. A kaloridoradót tudományosan vezetik kalóriamentes irányban, ami azt jelenti, hogy az ételeket egy szabadalmazott új eljárással megszabadítják a kövéredést okozó ,.kalóriákétól ; a soványodni akaró, vagy soványságukat megóvni óhajtó, de jó! enni azért mégis szerető nők itt tetszésszerinti mértékben áldozhatnak az evés gyönyörűségének, anélkül, hogy a következményektől rettegniük kellene. A Magyarországi Szállodai és Éttermi Alkalmazottak Nemzetközi Genfi Szövetségének évi közgyűlése. A napokban tartotta a magyarországi genfi szövetség budapesti osztálya és intézősége közgyűlését a szövetség helyiségében. Az ülést Csík József elnök nyitotta meg és megemlékezett a szövetségi eszme nagy halottjáról, Cseke Lajosról, kinek nemrégiben állított nagyszabású és művészi síremléket a szövetség. Ezután megemlékezett az elnök Hajdú Vilmosról, a Főpincérek Országos Egyesületének elnökéről, aki nemrégiben, 50 éves jubileuma alkalmából az ezüst érdemérmet kapta jutalmul a kormányzótól. Ezután ismertették az évi jelentést, melyhez Zaharescu Sándor szólt elsőnek hozzá. Fontosnak tartja, hogy a szakma megszabaduljon az elhelyező zugügynököktől, akik a munkára éhes munkanélkülieket kiuzsorázzák. Weiner Samu szerint be kell vezetni a szakmai munkanélküli segélyt is. Meg kell teremteni szerinte azt a lehetőséget, hogy az ipartestülettel karöltve, oly viszonyok álljanak be, hogy a genfi szövetség által fenntartott ingyenes munkaközvetítőt vegyék úgy a munkaadók, mint a munkások igénybe. Ezután megejtették a választásokat, melynek eredményeképpen elnökké Reichardt Györgyöt, alelnökké Jovich Jenőt, titkárrá Zaharescu Sándort választották meg. Ezt követőleg a genfi szövetség országos vezetősége tartotta meg az évi közgyűlést Kommer Béla elnöklete alatt. A beszámoló után az új tisztikart választották meg. Elnök Csík József lett, alelnök Tachter Lajos, vezértitkár pedig Kommer Béla. Egynéhány alapszabálymódosítás után a közgyűlés véget ért. Hogyan halt meg a tasnádi vasúti vendéglős? Brassóból írják : A szilágymegyei Tasnádról megdöbbentő esetet jelentenek. Orosz János tasnádi vasúti vendéglősről, akinek pénteken reggel az összeroncsolí véres holttestét a város árkában látták egy román csendőr őrizete alatt. Hogy tulajdonképpen mi történt a jókedélyű és kedvelt vendéglőssel, akinek felesége és öt gyermeke volt, azt teljes pontossággal ma még nem lehet megállapítani. A véres halál előzményeiről azonban a viszonyokkal ismerősök a következőket vélik tudni: Pénteken éjjel Orosz Jánosnak valami okból szóváltása támadt a feleségével. A lármára egy kéttagú román csendőrőrjárat állított be s hír szerint előbb csitítani igyekeztek a vendéglőst, majd, miután Orosz kikérte magának a családi ügyeibe való beavatkozást, a csendőrök, hogy éjszakai csendháborítás miatt, más verzió szerint mivel fenyege'ően revolverrel hadonászott az orruk előtt, eljárjanak ellene, az Örsre kísérték. Alig mentek azonban pár lépést a város felé, Orosz és a csendőrök közt újabb összeszólalkozás történt s a vendéglős — így mondják a csendőrök — dulakodni kezdett az egyik kísérőjével. Ezt látva a társa, lekapta válláról a fegyverét és O oszt úgy vágta fejbe a puskatussal, hogy szörnyet halt. A vizsgálat megindult, hivatalos bizottság ment ki a helyszínére. Felbontották a budai Vigadó, a Rudasfürdő vendéglőjének és az Erzsébet téri kioszk bérletére benyújtott ajánlatokat. A városgazdasági bizottság felbontotta az Erzsébet téri kioszk, a Rudasfürdő vendéglője és a budai Vigadó és kávéház helyiségeinek bérletére beérkezett ajánlatokat. Az Erzsébet téri kioszkra egyedül a régi bérlő, a Budapesti Tejkereskedelmi R.-T. nyújtotta be ajánlatát, amelyben a bruttó bevétel öt százalékát ajánlotta fel évi bérösszeg címén. A Rudas-fürdő vendéglőjét kilencen, míg a budai Vigadó és kávéház bérletét csak a két régi | bérlő pályázta meg. A bizottság az ajánlatokat i átszámítás végett kiadta az ügyosztálynak. A kávésok, vendéglősök és élelmiszerkereskedők mozgalma az uzsorabíróság megszüntetése érdekében. A Budapesti Kávésok Ipartársulata értekezletre hívta össze a budapesti rokonszakmák ipartestüle- teinek és egyesületeinek vezetőit, hogy a sérelmes törvények megváltoztatása érdekében állást foglaljanak. A kávésipartestület termében megtartott értekezleten Mészáros Győző ipartestületi elnök kifejtette, hogy országos mozgalmat kívánnak indítani az uzsorabíróság megszüntetése, az italmérési jog szabályozásának módosítása, továbbá azért, hogy azokat a kereskedőket, akik hosszabb ideig béreltek egy helyiséget, kártérítés nélkül ne lehessen helyiségeikből eltávolítani. Foglalkozott ezután a tejcsarnokok trösztjével és azt hangoztatta, hogy a tejet és tejtermékeket árusító szakmáknak a tröszt ellen szervezkedniök kell. Felvetette azt a gondolatot, hogy az érdekelt szakmák saját szükségletük fedezésére tej ellátó részvénytársaságot alapítsanak. Farkas Vilmos, a Fűszerkereskedők Egyesületének másodelnöke a fellépést a kartellek ellen sürgette, míg Steuer Marcel, a Budapesti Kávésipartestület alelnöke a magasabb összegű bérleményekre az eddiginél jóval magasabb felmondási időnek lépcsőzetes megállapítását és a kamatnélküli havi fizetés törvénybeiktatását javasolta. Frühwirth Mátyás, majd dr. Dési Géza országgyűlési képviselők hosszabb beszédben jelentették ki, hogy a jogos sérelmek orvoslása érdekében mindent megtesznek. Az értekezleten elhatározták, hogy népes küldöttség keresi fel az igazságügy-, a pénzügy- és kereskedelemügyi minisztereket és memorandumot nyújtanak át. A nagygyomrú kovács esete. Takács Pál homok- szentgyörgyi kovács műhelyében a minap javában folyt a tréfálkozás, mikor hirtelen az evésről került elő a szó. Takács Pál kovácsmester nagyot ütő t a mellére és egyre erősítgetíe, hogy képes megenni oly hosszú virslit egy ülőhelyben, mint amilyen ő maga. Fogadásra került a sor. Takács Pál kovácsmester, bár ő csak 153 centiméter magas. 17 pár virslit evett meg, amely adag hosszúságban kifejezve pontosan 3 méter és 6 centit tett ki. — A teljesítmény után is makk egészségnek örvendett a derék mester. Véres vendéglősdráma Pesterzsébeten. Pénteken este véres revolveres dráma történt Pesterzsébeten. A Toldi ucca 19. szám alatt lévő ház tulajdonosa, Kovacsik Balázs, akinek a házban korcsmája van, ittas állapotban fejszével támadt a korcsma mellett lakó egyik lakójára és családjára. Ez agyonlőtte a a vendéglőst. Kovacsik, aki az utóbbi napokban állandóan ittas volt, mikor megtudta, hogy Sósék, régi haragosai otthon vannak, fejszét ragadott és azzal kezdte döngetni a lakás bezárt ajtaját, majd betörte. Sós Sándor kétszer rásütötte a fegyvert. Az egyik golyó a támadó jobbmellébe fúródott, keresztüljárta a tüdejét, a másik golyó pedig a gyomrát roncsolta szét, úgyhogy azonnal eszméletlenül terült el. Sós maga futott a rendőrségre és jelentést tett a véres esetről. Azonnal mentők jöttek, akik Kovacsik Balázst súlyos sérüléseivel a Szent István kórházba szállították, hogy megoperálják, mielőtt azonban a műtéthez hozzáfogtak volna, a műtőasztalon meghalt. Arra a kérdésre, hogy mi volt az oka a támadásnak, Sós csak annyit tudott mondani, hogy minden valószínűség szerint egy régebbi összetűzésből kifolyóan akart bosszút állni rajta és családján. Sós Sándort beismerő vallomása után őrizetbe vették és az eset részleteinek kiderítésére a vizsgálatot megindították. Új szállodai építkezés. Mint értesülünk, Grosz Ödön, a Rákóczi úti „Ostende“-kávéház tulajdonosa, a kávésipartestület tagja, megvette a Rákóczi út és Baross tér sarkán lévő Központi szálloda épülettömbjét. Helyébe egy grandiózus nagy, a modern igényeknek minden tekintetben megfelelő szállodát építtet.
