Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-03-20 / 6. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1928. március 30. « Gödöllőn, Gizella út 12. sz. alatt levő jóforgalmú vendéglőmet házzal együtt eladom. Jó tejföl malrSm, habtejszin a legolosóbb napi áron, csakis az Alföldi tejtermék- és tojás-vállalatnál szerezhetők be, Budapest, I?., Ferenc József rakpart 17. Rendelés folytán helyszínre is szállítunk. Az összes nagy szállodák és vendéglők állandó szállítója. Hüttl,Bán és Mihalik ezelőtt Első Magyar Üveggyár R.-T. főraktára Budapest, lf., Vörösmarty tér I. Telefon: Teréz 233—83 Vendéglői, kávéházi és szállodai porcellán- és üvegárúk a legnagyobb választéka külön erre a célra berendezett osztályunkban: V., József tér 81. Telefon T. 234-39 ciKKei vendéglők részére: ^Jral^r csokoládé szelet nougattöltel ékkel Grillas szelet cocos- grillage töltelékkel táblás-, ét-, főző-, tejcsokoládék mártógyurma, kakaógyurma kakaóvaj és Kakaópor TesséK ajánlatot Kérni! Levélcím: Budapest X. PostafióK 22. Hordósborkülönleyességek: Jóminőségű könnyű borok, továbbá: Édes pecsenye Édes Kadar Ürmös vörös csemege Palackosborkülönlegességek: Srentgyörgyhegyi Édes furmint Nagyburgundi stb. Központi iroda: Budapest, V., Zrínyi u. 7, TELEFON: Teréz 219-40 és 134—90 Lebontják a régi Kis Piszkos házát. Egy híres sörmérés vándorútja Pestbudán. A Veres Pálné uccában a bontó csákány megint kikezdett egy régi házat. Érdekessége ennek a háznak, hogy valamikor ebben a házban volt a Kis Piszkos. Hogy mi az a „Kis Piszkos“, azt tudja minden régibb évjáratú belvárosi polgár, aki a jó sört szereti. A Belvárosban pedig mindenki igen szereti a jó sört. A Belvárosban tradíciója van a sörivásnak és a Belvárosban nem is a harangkongás jelzi a delet, hanem a — friss csapolás. A régmúlt időkben temérdek ilyen apró-cseprő söröző-borozóállomása volt a Belvárosnak. Ebéd előtt itt jöttek össze a jó pesti biirgerek és egy pohár bor vagy egy korsó sör mellett itt hányták-vetették meg a világ sorját. A régi időkben a legnevezetesebb ilyen jó kváterkázó hely a Csiga-vendéglő volt. A Csigába járt Vörösmarty Mihály is. Külön asztala volt és külön kompániája. Nem költők és nem akadémikusok ülték körül Vörösmarty Csigabeli asztalát, hanem jó belvárosi spíszek, akik ép úgy megbecsülték a jó bort, mint maga a költő. Később, amikor sok minden megváltozott a Belvárosban és Hild mester új emeletet rakott a tornyos városházára is, a belvárosi ember elpártolt a bortól és az új generáció sörivásra adta magát. A belvárosiaknak két jeles sörözőhelyük volt. Az egyik a kötőuccai Krist-házban, a „Buda városához“ címzett vendéglőben. A másik híres söröző volt a Bietrich—Scbolz-féle vendéglő a Kígyó uccában. Ezt „Piszkos“-nak becézték. Körülbelül azon a helyen volt a „Piszkos“, ahol most a Pázmány-szobor áll. A katonatiszt urak a Károly-kaszárnyából, a tisztviselő urak a régi városházától, a tanár urak a Piaristák házából mind idejártak, ha megszomjaztak. Vagy a Buda városához címzett vendéglőbe, vagy a „Piszkosába. Népszerűség tekintetében a „Piszkos“ vitte el a pálmát. Országos piricérbál a Lukácsfürdőben. Olück Frigyes kormányfőtanácsos díszfővéd- nöksége alatt március hó 21-én a Szent Lukács fürdő dísztermében (III.,Zsigmond ucca25—27.) műsoros táncestélyt rendez a Magyar Pincérek Országos Szövetsége önálló dalkarának kultur- alapja javára. Jegyek válthatók a bálirodában (VIII., Népszínház ucca 33. Telefon: József 325—24), valamint a »Kör“ kávéházban (VII., Erzsébet körút 44. Telefon: Teréz 295—83) és este a pénztárnál. Kezdete este V2IO órakor. Megjelenés estélyi ruhában. Jegyek ára: személyjegy 2 P, családjegy 4 P (3 személy). A zenét Magyari Imre hírneves cigányprímás és teljes zenekara szolgáltatja. Táncrendező: Palotai Bandi lesz. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és lapban nyugtáznak. Jó szőlőből: rossz bor. Egy teljesen autentikus szakember jellemző leírását adjuk az alábbiakban az alföldi homoki kis szőlősgazdák bortermelési és kezelési műveleteiről és szaktudásáról. Az ismertető leírás egy jelentésből való, amelyet egy oki. gazda és oki. felsőbb borász adott be legutóbbi kiszállásai alkalmából az illetékes helyre. íme, az érdemi rész: „Megszemléltem összesen 22 pestmegyei kisgazda szőlőbirtokos pincéjét és borkezelését és ezek közül csupán ötnél találtam tűrhető pince- és borkezelést, tisztaságot és mellékíztől mentes borkészletet! A homoki szőlők propagálása idején a telepítések beindításánál, a kellő kitanítás — úgy látszik — csupán a szőlők telepítésére és a leszedésig, a szüretig való műveletekre terjed ki és a szüretelés megkezdésétől kezdve már teljesen elmaradt, mert mondhatom, hogy a homoki kisgazda szőlőbirtokosok pince- és borkezelése minden józan ésszel és szaktudással ellenkezik. Hordóik 80 százalékban penészesek, ugyanígy boraik is! Ajtós hordót, egész szemlém alatt, csak három darabot láttam. Hordótisztításról, kénezésről, a mustok kierjesztéséről, a borok kezeléséről, tisztántartásáról, derítéséről stb., stb. — a legelemibb tudásuk is hiányzik. Pincéjükben a besózott káposztás kádtól kezdve — minden jó Ízt és szagot kölcsönző holmi is, a rosszul dugaszolt boros hordókkal együtt található :.. Egyenesen nemzeti köz-kár az, ami e téren történik, amilyen állapotok itt vannak! Boraikat eladni nem tudják, mert abszolúte betegek, hibásak. Megisszák tehát ők maguk: dicsőségére az amúgy is sok kifogás alá eső közegészségügyi viszonyoknak. A legsürgősebb teendőnek tartom a homoki szőlőbirtokos kisgazda közönség mielőbbi intenzív kioktatását: a szüreti teendőkről, a pincék, hordók és borok mikénti helyes kezeléséről«. Nem a piszokért — ámbár kétségtelen, hogy ez is hozzátartozott az élvezethez —, de jó söréért jártak a „Piszkosába az emberek. Mikor aztán 1897-ben a városregulátorok megbolygatták az öreg Belváros régi plánumát és amikor öreg házak, uccák, meg terek tűntek el a városszabályozók keze alatt: eltűnt a föld színéről az a ház is, amelyben a Piszkos csapiárosa mérte a nagyszerű sört. A Piszkos tehát megszűnt, de rövidesen megszületett a — „Kis Piszkos“. A Scholz-féle vendéglő csaposa :. Mátyás úr önállósította magát. Beköltözött a -Mocsonyi-bázba, a Veres Pálné uccának abba a keshedt vén házába, amelyet most bontanak le, Mátyás úr itt alapította meg a „Kis Piszkos“-t. Attól fogva ide jártak sörözni ebéd előtt a polgárok, az ügyvéd és tanár urak. Mátyás úr jó sört mért, ergo a Kis Piszkos állandóan megtelt emberekkel. Mikor aztán az agyonszabályozott új Belvárosban kiépítették a Kéményseprő ucca hatalmas emeletes házait, Mátyás úr hátat fordított a Mocsonyi-háznak és átköltözködött a Kéményseprő uccába s megalapította a Mátyás-pincét. A Részvényserfőző rendezte be a Mátyás úr vendéglőjét. Megszűnt tehát az a Kis Piszkos, amelyet Mátyás úr alapított, ellenben a Mocsonyi-ház szomszédságában, a Fáy-Halász Gedeon házában megalakult az új Kis Piszkos. A régi Csiga vendéglősének egyik fia : Schwetz István mérte a komlólevet az új Kis Piszkos-ban. Friss csapolás idején ez is állandóan tele volt és mikor a Fáy-Halász-ház helyén is új emeletes palota épült, Schwetz István odébb állott egy házzal és most a Kúria uccában folytatja karrierjét a Kis Piszkos. Ez a Kis Piszkos genealógiája, amely kétségtelenül hozzátartozik a sokat, próbált Belváros történetéhez. Az esztergomi vendéglősök bálja. Esztergomból írja tudósítónk: A béke boldog éveinek gondtalan vidámságától, jókedvétől s csengő kacagásától volt hangos február 16-án a „Magyar Király“ fényárban úszó, ízlésesen feldíszített nagyterme. Az esztergomi vendéglősök, kávésok és korcsmárosok, kik intelligenciájukkal, figyelmességükkel és szolgálatkészségükkel a város polgárainak tiszteletét, megbecsülését és szeretetét vívták ki, meghívták Esztergom város közönségét, hogy egy nap egy esztendőben együtt vigadjanak azokkal, kiknek egész éven át szolgálatára állottak. A figyelmes rendezőség élén Meizler János szakosztályi elnökkel, Cseh István vigalmi elnökkel, Alberti József és Porgesz Béla főrendezőkkel és Poszpischl József táncrendezővel mindent elkövetett a siker érdekében. Esztergom város társadalmának elitje adott egymásnak találkát a vendéglősbálon. Jedlicska István banktitkár rendezésében a város legjobb műkedvelői által előadott kacagtató kabaréműsor után Karcsi bandája rázendített a „Jaj de magas“ kezdetű vendéglőscsárdásra, mellyel kezdetét vette a mindvégig fesztelen jókedvben reggelig tartó tánc. Azokat a kaméliacsokrocskákat, melyekkel a rendezőség kedveskedett a hölgyeknek — mint mondották — megőrzik egy nívós, hangulatos, jókedvvel áttáncolt éjszaka örök emlékéül. (H.) Hymen. Bauer Endre siklósi vendéglős leánya e hó 20-án tartotta egybekelési ünnepélyét egy régi szaktársunk, Weisz Jakab fiával, Milánnal — aki gyékényesi vasúti pályaudvari étterem és vendéglő bérlője volt 15 éven keresztül. Weisz Jakabnak most saját szállodája és vendéglője van Gyékényesen, közvetlen a vasút mellett, amelyet a fiatal párnak, illetve fiának adott át nászajándékképpen. A kedves esküvő résztvevőinek képeit jövő számunkban közöljük. A magyaróvár! vendéglők zárórája. Magyaróvár vendéglősei mozgalmat indítottak, hogy naponkint ne éjféli 12 óráig, hanem 2 óráig legyenek nyitva tarthatók. Mivel ez a kérésük minden tekintetben indokolt, úgy a kamara, mint a vármegye illetékes fóruma pártfogólag kezeli a kérdést s várható, hogy a magyaróvári vendéglők éfjélutáni 2 óráig kapnak nyitvatartási engedélyt.
