Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-12-05 / 23. szám
XXXXIT. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 192$. DECEMBER 5 99 VENDÉGLŐSÖK LAPJA •• M A BUDAPESTI KORCSNAROSOK IPAITARSILATARAi RIUATALOS K0ZL08UE (VEXDÉOLÖ-, SZÁLLÓ*, KAVÉSIPABI ÉS KÓZGAZDASÁCÍI SZAKLAP) M. kir. postatakarékpénztár csekkszáma 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) Hirdetési díj szövegoldalon 50 fillér, hirdetési oldalon 40 fillér hasábmilliméterenkint AJjAPITOTTA : IHÁSZ «YÖKG¥ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322 — 81 HIVATALOS 6 It A K: DÉLELŐTT ö ÓRÁTÓL DÉLETÁA 3 ÓRÁI« Élni, Halni ez az ember sorsa és aki megkönnyíti az életét az embernek, aki elodázza a halálát, az kétségkívül a lehető legnagyobb szolgálatot teszi neki. A magyar vendéglős, szállodás, kávés és korcsmáros szakma a maga küzdelmes életében joggal várja el, hogy minden tényező mindent megtegyen érte, ami csak megtehető és hogy a segítségére siessen a maga nehéz harcaiban. A megrokkanás és a halál — ez a két szörnyű katasztrófa az, amely a munkaképes és magában bízó emberre is a véget jelenti, az össszeomlást, a nagy pontot, ami után nincs tovább. Lehet elgondolkozni azon, melyik a szörnyűbb dolog — mint a halál? Súlyos gond és csapás a környezetre, az bizonyos. De a megrokkanás? Az magára az emberre is szörnyű végzetet jelent, nyomorgást, elhúzódó vigasztalan esztendőket. A Vendéglősök Lapjá-uak szinte heten- kint van szomorú beszámolni valója halálozásokról, amelyek az iparkodó vendéglős, korcsmáros családját végső nyomorba döntik, kiütve kezükből az utolsó falatka kenyeret, elhordva a tán megtakarított utolsó filléreket is. És ugyancsak, van alkalma beszámolni végzetes balesetekről, betegségekről, hirtelen lecsapott katasztrófákról, amelyek rokkanttá teszik az előtte még életerős, dolgozó szakembert. Kinek van módjában gyűjtögetni ilyen esetek borzasztó bekövetkezésére? Ki tud számolni ezzel? Pedig számolni kell, ezt mi látjuk, tudjuk legjobban, akik hűséges krónikásai vagyunk szakmáink mindennapi életének. Úgy érezzük, meg kell tennünk azt a nagy lépést, hogy a négy testvérszakmát, annak munkavezető iparkodó embereit, a mi táborunkat nekünk kell megmentenünk ezek ellen az óhatatlanul fenyegető alattomos veszedelmek ellen. A Vendéglősök Lapja közel ötven évi múltjának, a szakmáért vívott dicsőséges küzdelmeinek tartozik azzal, hogy hűséges és nagy táborát biztosítsa az élet végzetes veszedelmei ellen! És a Vendéglősök Lapja, mint eddig is minden esetben, most is megtette, amit a szakma iránti önzetlen szeretete és hűsége sugallt. Ezer pengős biztosítást kötöttünk minden egyes előfizetőnk javára, aki egyévi előfizetési díjat beküld, forduló postával már meg is kapja teljesen ingyen a biztosítási kötvényt, amely azonnal életbe lép és halálozás, vagy balesetből támadt rokkantság esetére ezer pengőt juttat 24 órán belül a biztosítottnak, vagy örököseinek, hátraA ,, Vendéglősök Lapja“ október 20-iki számának a vezércikke alapgondolatában figyelemreméltó körülményt pendít meg. Rámutat arra, hogy amíg a kimondott, kizárólagos italmérő helyiségeket szigorúan ellenőrzik a célból, hogy ott a munkaszüneti nap időtartama alatt égetett szeszesitalokat ki ne szolgáltathassanak, illetve, hogy csak a megengedett keretek között adhassanak ki, addig egyes olyan fűszer- és vegyeskereskedésekben, amelyek egyben korlátolt italmérési joggal is rendelkeznek, zárt palackban bárki szabadon vásárolhat rumot, likőrt, konyakot és egyéb égetett szeszesitalokat. Nézzük csak, miként is áll ez a kérdés. Az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1921. évi 94.537. K. M. rendelet 6. §-a elrendeli, hogy a gyógyszertáraktól eltekintve, ahol a gyógy- célokra rendelt égetett szeszesitalok az ez üzletek nyitvatartási ideje alatt szabadon árusíthatók, más üzletekben égetett szeszesitalokat, pálinkaféléket, különleges (finomított) égetett szeszesitalokat, rum, konyak, likőrök bármilyen fajtáját is ideértve, sem tisztán, sem más italokhoz keverve nem szabad árusítani vagy kiszolgáltatni. Kivételként megengedi a rendelet, hogy vendéglőkben, kávéházakban, kávémérésekben és cukrászdákban teához rumot a szokásos mértékben ki lehet szolgáltatni. Ez a korlátozó rendelkezés azonban a most ismertetett formájában vonatkozik a korlátolt kimérésekre vagy kismértékbeni elárúsításra feljogosított bármilyen elnevezésű fűszer- és csemegeüzletre, illetve vegyeskereskedésre, szatócsüzletekre, fogyasztási szövetkezeteknek vegyeskereskedés jellegű üzleteire is. Mert ezekben az üzletekben, ha ezek a munkaszüneti napon a nap egy bizonyos részében nyitva tarthatók is, égetett szeszesitalokat e napon a nyitvatartás ideje alatt sem kiszolgáltatni, sem kismértékben árusítani nem szabad. lékos előfizetőink részére külön kedvezményünk, hogy ha hátralékukat beküldik és ezenkívül félévre az előfizetési díjat is, ugyancsak rögtön megkapják az ingyenes ezer pengős biztosítási kötvényt. Családjának és saját magának ellensége, aki nem él az alkalommal és nem veszi igénybe azonnal ezt a páratlan kedvezményt. A Vendéglősök Lapja ezzel veszi ki részét a szakma fölsegítéséért megindult akcióból, kenyeret ád és végső tisztességet! Szankcionálja ezt a tilalmat a fentebb említett 6. §-ának 4. bekezdése. Nem állhat meg az a megállapítás, hogy ilyen vegyeskereskedésekből zárt palackokban a munkaszüneti napon bárki szabadon vásárolhat. Legalább is ezt jogszerűen nem teheti. A tilalom ezekre az üzletekre is kiterjed kivétel nélkül. Nincs különbség akkor sem az ügyben, ha pálinkát vagy likőrt zárt palackban szolgáltatnak ki, nem pedig pohárban vagy kimérve. Az üzlethelyiségeket e tilalom betartására vonatkozólag ugyanúgy ellenőrizni kell a rendészeti hatóságoknak, mint a korlátlan italméréseket. Nem állítom azt, hogy titokban —- ha nincs közelben veszedelem valami rendőri közeg, vagy pénzügyőr személyében — nem adnak el egyes vegyeskereskedésekben a munkaszüneti napon is pálinkát, rumot, vagy egyéb égetett, finomított szeszesitalt, de ugyanezt a gyanút viselik a korlátlan italmérések is. Az ellenőrzés nem történhetik meg és nem lehet jelen mindig, mindenkinél, mindenütt egyszerre. Nem is célja ez az ellenőrzésnek. Ahol a gyanúra alapos okok vannak, az az üzlettulajdonos, vagy kereskedő úgyis hamarosan ráfizet a jogellenes tizeiméire. A korsó csak addig ját a kútra, amíg eltörik egyszer. Több alkalommal vita tárgyát képezte már az, hogy a vasárnapi munkaszünet — így az égetett szeszesitalok kiszolgáltatásának a tilalma is — tulajdonképen mikor veszi kezdetét és meddig tart ? A legtöbb helyen és esetben ösztönszerűen úgy értelmezték a fogalmat, hogy a munkaszünet vasárnap reggelre virradóra éjféti 12 órától hétfő reggelre virradóra éjféli 12 óráig tart. Ez a felfogás téves. Az ipari munka vasárnapi szüneteléséről rendelkező 1891. évi XII. t.-c. 2. §-a szerint az ipari munkák szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és a megkezdésétől számítandó 24 órán át Az égetett szeszesitalok kiszolgáltatásának vasárnapi tilalma. A „ Vendéglősök Lapja11 számára írta: Tiirei-Osváth István dr., m. kir. rendőrfogalmazó
