Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-10-05 / 19. szám
'4 1928. október 5. Színészből vendéglős. Még jól emlékszik a soproni közönség a múlt szezon német társulatának bon- vivántjára, Willy Steiner-ra, aki főleg a Gold'ne Meisterin előadásában aratott nagy sikert. Willy Steiner nagymartoni születésű és a bécsújhelyi színtársulatnak volt bonvivántja. Többet azonban nem fogják viszontlátni a soproni színpadon. Steiner ugyanis a szezon végével megnősült és Karlsruheban egy vendéglőt nyitott. így lett a bonvivantból korcsmáros. Új figyelmeztető táblák a soproni vendéglőkben, kávéházakban és korcsmákban. Keserű tapasztalatok alapján-e vagy elővigyázatból a soproni kávésok, vendéglősök és korcsmárosok elhatározták, hogy erélyes intézkedésekkel riasztják el azokat a nem kívánatos vendégeiket, akik beállítanak a vendéglőbe, kávéházba, rendelnek, fogyasztanak, azután pedig kurtán kijelentik, hogy most nincs pénzük, ha lesz, majd fizetnek. Ilyenkor már aztán hiába, mit tehet a vendéglős, nem veheti vissza az el- fogyasztottakat. Ezért most a következő felírást akasztják ki a helyiségekben : ,,Figyelmeztetés! Aki hitelben fogyaszt és e szándékát előzőleg a tulajdonossal nem közli, csalást követ el és e címen följelenthető!“ A tábla felmentett egy alaptalanul megvádolt vendéglőst. Gyuricsin Róbert budapesti vendéglőst és feleségét három volt pincérleány följelentette kerítés címén azért, mert őket azzal a föltétellel alkalmazták, hogy a vendégekkel szórakozzanak és záróra után elkísérjék őket. A budapesti törvényszék Krayzell-tanácsa a tanúkként kihallgatott leányok vallomása alapján Gyuricsint kerítés miatt egy évi börtönre ítélte, Gyuricsinnét pedig fölmentette. A törvényszék ítélete ellen Gyuricsin fellebbezéssel élt a Táblához, ahol az ügyet a Dusárdy-tanács tárgyalta. Itt ifj. dr. Szűcs Ferenc védő a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt, amelynek a Tábla helyt is adott. A kihallgatott tanúk, akik a vendéglőben naponta megfordultak mint vendégek, igazolták, hogy Gyuricsin igen szigorú főnök volt, aki nemcsak hogy nem engedte meg a leányoknak a vendégekkel való szórakozást, de ellenkezőleg, amikor ilyesmit észrevett, a leányokat azonnal elbocsátotta. Az egyik tanú azt is bizonyította, hogy a leányok az elbocsátás miatt bosszút forraltak a vendéglős ellen s azt a kijelentést tették, hogy majd befűtenek Gyuricsinnek. A bizonyítási eljárás befejése után a Tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és Gyuricsint az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól fölmentette. Az ítélet, minthogy abban a főügyész is megnyugodott, jogerőssé vált. A korcsma és a kör. A Vidéki Vendéglős írja : Valamikor a korcsmákban való elzülléstől féltették a föld józan mívelőit, beültették hát a falvakat körökkel, ahol csak erkölcsi és kulturális alapon lehet berúgni, mert amíg a korcsmák szemei rendelet szerint este 9—10 órakor le- hunyatnak, a körök tárt karokkal várják a jó magyar bor fanatikus híveit és se tilalom, se záróra, reggelig lehet énekelgetni, de mivel a falun a kántor úron kívül kevés Caruso akad, akár ordítozni is lehet, szólóban, avagy tizenkettesben, teljesen mindegy, sőt az sem aggodalmas, vájjon tag-e az illető a körben. Dunaszekcsőn például nyolc kartársunkkal szemben öt kör állja a versenyt. Hogy itt a korcsmáros húzza a rövidebbet, az bizonyos. A körök maradjanak a maguk hazafias, erkölcsi és kulturális hivatásuk magaslatán és ne legyenek melegágyai az éjjeli dorbézolásoknak és ha a vendéklőkben, korcsmákban záróra van, legyen a körben is, vagy legalább az italmérésben legyen záróra r— ha ugyan lesz bakter, aki ezt ellenőrizni tudja. Nagyon kemény a dió, de erkölcsi kötelességünk, hogy felvegyük a munkát a körök egészségtelenül túltengett monopóliumának rendeltetésük irányába és korlátái közé való visszatessékelé- sére. Agyonverte a feleségét. Székesfehérvárról írják .* A Mórhoz közel eső Kerekteleken Menzer Ferenc korcsmáros a minap civakodás közben' feleségét agyonverte. Az asszony a háztartási teendők miatt veszett össze férjével, aki dühében hatalmas dorongot ragadott fel és úgy homlokon sújtotta vele az asz- szonyt, hogy azonnal meghalt. A helyszínre kiszállt a megbízott ügyész és a járásbíró, valamint a járás- bíróság orvosa. A csendőrség őrizetbe vette Menzer Ferencet, akit a déli órákban kísértek be a székes- fehérvári királyi ügyészség fogházába. Felelős szerkesztő, kiadó és laptulajdonos Dr. KISS ISTVÁNNÁ. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Garantált teljes zsírtartalmú sajtjaink mindenütt beszerezhetők: Pálpuszta-sajt, Derby-sajt, Roma- ,dour, Imperiál, Óvári, Trappista, Casino, Roquefort, Roquefort dobozos DERBY Sajt- és Vajtermelő Részvénytársaság Központi árúaltó-telep : BndiipeNt, VIII., Tömő ucca 33/a Telefon : Jóxnet «1—ÍO Tökéletes Teavaj-Pétlék a kitűnő Binikum-Margarin BIEN S. FIAI Zsírárúgyár Budapest, VII., Nagydiófa ucca 7. Telefon: J. 428-48 A m. kir. állami rendőrség nyíregyházai kapitányságától, 1927. kih. 2208/4. szám. A m. kir. állami rendőrség nyíregyházai kapilányságá- nak rendőri büntetőbírája a bortörvénybe ütköző kihágás miatt Friedmann Ignác ellen indított kihágási ügyben Nyíregyházán, 1927. évi december hó 16. napján terhelt jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után hozom a következő ítéletet Friedmann Ignác terheltet, aki 28 éves, izr. vallású, nős, perecsenyi születésű, nyíregyházai lakos, magyar állampolgár, vagyontalan, korcsmáros foglalkozású, bűnösnek mondom ki az 1924: IX. t.-c. 9. és 16. §-ába ütköző és u. e. t.-c. 43. § 1. p. és 44. § 1. pontja szerint kétrendbeli kihágás miatt, melyet azáltal követett el, hogy az üzlethelyiségben bort olyan elnevezéssel hozott forgalomba, amely valóságos származásának, jellegének vagy előállítás módjának nem felelt meg és az üzlethelyiségben, valamint a pincében a tartályokon az italok az előírásnak megfelelően nem voltak megjelölve és ezért az 1928: X. t.-c. 5. és 10. §-a alapján az 1928 : X. t.-c. 4. és 7. § alkalmazásával Dehajthatatlansag esetére 10 napi elzárásra átváltoztatandó 200 (kettőszáí) pengő pénzbüntetésre ítélem el. Az elzárást terhelt önköltségén kell foganatosítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a m. kir. állami rendőrkapitányság pénztárába kell befizetni. Kötelezem terheltet a Rbsz. 210. §-ának 5. pontja alapján eljárási költség címén a szakértőként közre- műiiödött dr. Tahy Endre szakképviseKT részére a Rbsz. 210. §-ának 4. pontja és a 32U00G926. F. M. sz. r. 6. és 8. § alapján útiköltség, szakértői díj és napidíj címén 11. P és dr. Ecsedy Péter rendőrtisztviselő részére az 54865. és 55621/I9z5. F. M. sz. r. értelmében .szemledíj címén 6 P megfizetésére. A B. T. 48* §.-a alapján elrendelem az ítélet kivonatának jogerőre emelkedése után Friedmann Ignác terhelt költségére a Nyíregyházán megjelenő „Nyírvidék“ c. napilapban és a Budapesten megjelenő „Vendéglősök Lapja“ c. szaklapban való közzétételét. A befolyó pénzbüntetéseket, térítési összeget, az elkobzott javak értékesítéséből befolyt összeget, az állami eljárási költséget, a vegyvizsgálati dijat a m. kir. földmívelésügyi minisztérium „Szőlészet és borászat“ bevételi számlája javára kell fordítani. Nyíregyháza, 1928. júnus hó 25-ón. Dr. Szabó András s. k. rendőr auácsoe, rendőri büntetubíró. A kivonatos másolat hiteléül: Nyíregyháza, 1928. szeptember hó 21-én. (Olvashatatlan aláírás.) kiftdő. 9 M. kir. állami rendőrség turkevei kapitánysága 63/2—1928. kih. szám. ítélet-kivonat. A m. kir. állami rendőrség turkevei kapitányságának alulírott rendőri büntetőbírája az 1928. évi június hó 14-én kelt 63/2—1928. kih. számú jogerős ítéletével Farkas Sándor 63 éves, református vallású, korcsmáros, turkevei lakost azért, mert Turkevén 1928. évi május-hó 19-én bort szódavíz hozzáadásával meghamisított és az így meghamisított bort az általa Turkeve r. t. várostól bérelt „Csillagos“ korcsmában forgalomba hozta, 20 pengő pénzbüntetésre és 34 pengő eljárási költség megtérítésére ítélte és elrendelte az ítéletnek a szolnoki m. kir. pénzügyigazgatósággal és a m. kir. földmívelésügyi minisztériummal való közlését, továbbá az ítélet kivonatának a „Turkevei Hírlap“ és a „Vendéglősök Lapjá“- ban való közzétételét. M. Barna Gyula s. k. m. kir. r. segédfogalmazó r. b. bíró. A kivonat hiteléül: Turkeve, 1928. évi szeptember hó 12-én. Fiederman s. hiv. főtiszt. Hiteles másolat az eredetiről. 1927. kih. 2207/2. szám. A m. kir. állami rendőrség nyíregyházai kapitányságának rendőri büntetőbírája a bortörvénybe ütköző kihágás miatt Botrágyí Károlyné és társa ellen indított kihágási ügyben, melyben a vádat dr. Tahy Endre szakkepviselő képviselte Nyíregyházán, 1928. március hó 14. napján terheltek jelenlétében megtartott nyilvános tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után hozom a következő ítéletet: I. r. Botrágyi Károlyné szül. Lukács Erzsébet terheltet, aki 40 éves, ref. vallású, férjes, vasmegyeri születésű, nyíregyházai lakos, magyar állampolgár, vagyontalan, itaimérő foglalkozású. II. r. Friedmann G. Ignác terheltet, aki 28 éves, izr. vallású, nős, perecsenyi születésű, nyíregyházai lakos, magyar állampolgár, vagyontalan, korcsmáros foglalkozású, bűnösnek mondom ki az 1924. évi IX. t.-c. 7 §-a 1. p. és 8. §-ába ütköző és az 1924. évi IX. t.-c. 42. §-ának 1. és 2. pontja szerint minősülő kétrendbeli kihágás miatt, melyet azáltal követtek el, hogy Botrágyi Károlyné I. r. teihelt a forgalombahozatalra szánt bort vízzel hamisította és forgalomba hozta, míg Friedmann G. Ignác II. r. terhelt alkalmazottjának a köteles ellenőrzés elmulasztásával a borhamisítást és forgalomba- hozatalt lehetővé tette és ezért: I. r. Botrágyi Károlyné terheltet az 1924. évi IX. t.-c. 42. §-ának 1. és 2. pontja alapján a ktk. 29. §-a alkalmazásával 5 napi elzárásra, II. r. Friedmann G. Ignác terheltet az 1924. évi IX. törvénycikk 42. §-ának 1. és 2. pontja alapján, az 1924. évi IX. t.-c. 45. §-ára figyelemmel és az 1928. évi X. t.-c. 4. és 7. § alkalmazásával, behajthatatlanság esetere az 1928. évi X. t.-c. 10. §-áért 4 napi elzárásra átváltoztatandó 200 P pénzbüntetésre ítélem el. Az elzárást terhellek önköltségén kell foganatosítani. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett a m. kir. állami rendőrkapiiányság pénztárába kell befizetni. A B. T. 47. §-a alapján a terheltekre visszahagyott és általuk kimért s így az elkobzás elől elvont 2*40 1. hamisított bor forgalmi értékének 3 P 84 fillérrel egyetem- legesen való megtérítését rendelem el. Kötelezem terhelteket egyetemlegesen a Rbsz. 210. §-ának 5. pontja alapján a 62.1 Ou/Viil. 1924. F. M. sz. rendelet 84. §-a alapjan vegyvizsgáiati díj címén 40 P a szakértőként közreműködött dr. Tany Endre szakkép- viselő részére a Rbsz. 210. §-ának 4. pontja alapjan úii- költség, szakértői díj, napidíj és anyagmegtérhés címén 56 P es dr. Ecsedy Péter lendőrfeiügyelő reszere a Rósz. 210. §-a 1. pontja alapján szemiedíj címén 14 P megfizetésere. A B, T. 48. §-a alapján elrendelem az ítélet kivonatának jogerőre emelkedés után Botrágyi Károlyné és Friedmann G. Ignác terheltek költségére a Nyíregyházán megjelenő „Nyírvidék“ c. napilapban és a Budapesten megjelenő „Vendéglősök Lapja“ c. szaklapban egyszer való közzétételét. Elrendelem továbbá a 62.00 //Vili. 1924. F. M. sz. r. 85. §-a értelmében Friedmann G. Ignác terhelt italmérési engedélyének az 1921. IV. t.-c. 17. §-a alapján leendő elvonása iránti eljárás foganatosítása vegeit, a jogerős ítéletnek a nyíregyházai m. kir. pénzügyigaz- gatósággal való közlését. A befolyó pénzbüntetéseket, térítési összeget, az elkobzott javak értékesítéséből befolyó összeget, az állami eljárási költséget, a vegyvizsgáiati díjat a m. kir. földművelésügyi minisztérium „Szőlészet és borászat“ bevételi számlája javára kell fordítani. Nyíregyháza, 1928. március 14. Dr. Szabó András s. k. rendŐrtanácBOs, rendőri bünietöbíró. A másolat hiteléül. (Olvashatatlan aláírás) kiadó.
